105956. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljáárs és berendezés égési erőgépekhez, különösen poralakú tüzelőanyagokkal dolgozó gépekhez

— 2 — A gép hengerében lévő portartalmú égésigázoknak lehetőleg tökéletes kiöblítésére már számos módszert javasoltak, melyek szerint öblítőlégáramdkat vezet-5 nek a hengerbe és vezetnék körül a henger belsejében. Evégből az eddigi ily gépeknek egy-egy hasíték- vagy szelepcsoportja van az öblítőlevegőhöz és a kipuffogógázokhoz. A töltőlevegőt a legtöbb 10 esetben szintén az öblítőlevegő bebocsátó nyílásain át vezetik a hengerbe, vagy pedig különállóan, töltőlég'nyílásoknak egy második, csoportján át bocsátják be, ahol is az, öblítő- és a töltőlevegő bebocsá.tónyí-15 lásainaik csoportja az egész hengerkeriiletre, vagy ennek csak egy részére van elosztva. E nyíláscsoport tehát, legfeljebb két fél-hengerkerületeit foglal el. Hamut és kokszot felszabadító égési-20 anyagokkal dolgozó erőgépeknél ez öblítőeljárások és berendezések nem felelnek meg teljesen. E gépeknél a hengert nagyobb légmennyiséggel kell kiöblíteni, semmint az eddigelé általában lehetséges 25 volt. Ekkor a visszamaradó por nagyobb légmennyiségre oszlik el, mely a kipuffogás révén távozik, úgyhogy a visszamaradó levegőben sokkal kisebb portarltalom marad meg, mely az üzemre többé nem 30 veszélyes. Ehhez képest a találmány mindenekelőtt abban van, hogy az öblítőlevegőt és a töltőlevegőt a hengerfalnak három beboesátónyíláscsoportján át vezetjük be, melyek közül kettő a kipuffogó-35 hasítékok csoportjával áll szemben. Ekként valamennyi légbebocsátó hasíték keresztmetszetének összege megnagyobbodik. Ha a nagyobb légmennyiséget a légbebocsátóhasítékok eddigi keresztmetszetű tének megtartásával akarnók a hengerbe vezetni, akkor a nagyobb légmennyiséget nagyobb túlnyomással kellene keresztülfuvatni, ami csak nagyobb energiakifejtéssel vihető keresztül. Ennek elkerülése 45 a találmány további előnye. A találmány szerint a hengerbe befúvot nagyobb öblítőmennyiséget egyúttal ama további, feladat teljesítésére használjuk fel, hogy az hideg lerepesztő és seprő-50 levegőként hasson, avégből, hogy a porlángsugárral összeütköző dugattyúfenéknek és az égésitér falainak felületén hirtelen hőfokesés következzék be. Ezzel elérjük, hogy az említett felületekre sülő 55 salakréteg lereped és a lerepedt darabokat az öblítőlégáram a kipuffogónyílások felé kisepri. A négyütemű gépeknek még az a különleges hátrányuk van, hogy a kipufogógázoknak a kipuffogólöket vége felé, a 60 dugattyú felső holtponti helyzetében elapadó árama a nehéz kokszsalakot és a hamuszemcséket nem "képes többé teljesen magával ragadni. Ekkor a visszaeső kakszmaradékok és hamnszemcsék a forró 65 kipuffogógázok hatása alatt felszínükön meglágyuló szelepfészekfelületek közé jutnak, itt beszorulnak és így a szelepet tömítetlenné teszik. Ha már most, a találmány értelmében, 70 a gép saját kipuffogásának végén különálló, túlnyomású levegőből álló öblítőlégáramot fúvatunk a hengerbe, mely különálló vagy idegen légáram a hőmérsékletváltoztatás révén az égésitér falainak sa- 75 lakkérgeit lerepeszti, illetve adott esetben azok képződését egészen meggátolja, úgy a kibocsátást, elzáró felületek lehűlnek és a máskülönben közbeékelődő salakszemcséktől mentesek maradnak. A gyújtás és 80 a friss töltés közötti tetemes hőfokingadozásokban, melyeiket a hidegen bebocsátott öblítőlégáramok szaporítása idéz elő, a porailakú tüzelőanyagok elégéséből származó rideg salakrétegek nem képesek 85 részt venni ós lerepednek. A bevezetett hideg levegő egyúttal a körülörvénylő hamu- és salakszemcséket a kipuffogónyílásokon át szintén kiöblíti. Evégből a szívószelepet már a kipuffogólöket befe- 90 jezése előtt nyitjuk és a hideg öblítőlevegőt a munkatérnek a munkadugattyúval ki nem töltött részébe, célszerűen először a dugattyúfenékre vezetjük és a még nyitott kipuffogószelepen átboesátjuk. Ekkor 95 a munkatéren végigsöprő salakdarabok nem tudnak többé visszaesni és a záródó szelepfészekfelü leltek közé szorulni s így szelepfészekfeliiletük, felszínükön hidegek ós hosszú ideig használhatók ma- 100 radnak. A rajzok 1—11. ábráin a találmánybeli eljárás szerint működő berendezés példaképpen! megoldási alakjai vázlatos, függélyes hosszmetszetekben láthatók, még 105 pedig: 1. ábrán lépcsős dugattyúval működő négyütemű gép, a 2. ábrán ugyanaz, 90°-al elforgatott helyzetben, a 110 3. ábrán turbó-fúvógéppel működő négyütemű gép, a 4. ábrán kettős dugattyús gép, az 5. ábrán a találmány szerint elhelyezett szelepekkel és hasítékokkal felszerelt két- 115 ütemű gép, a 6. ábrán további kétütemű gép, a 7. ábrán a találmány szerint elhelyezett