105933. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyfeszültségek mérésére

(3) feszültségosztót potenciálkalitkában rendezzük el, melyet úgy méretezünk, illetőleg alakítunk, hogy potenciálja minden ponton a (3) feszültségosztó legköze-5 lebbi pontjának potenciáljával lehetőleg egyenlő legyen. A példaként felvett esetben a potenciálkalitkát a (4) tartányon elrendezett, spirálisal'akú (5) keményszéin,szalag képezi,,melynek: végét az összfésziilt-10 ségre kapcsoltuk. A mérőkészülékben a feszültséget a (3) feszültségosztó (3a) részén át vezetjük be. A (8) mérőkészüléket, a hozzá tartozó apparaturával együtt, (9) fémtartányban helyeztük el, mely fém-15 tartányt célszerűen a nagyfeszültségű telep megfelelő pontjával kötjük össze. Mint mérőkészüléket célszerűen statikus voltmetert alkalmazunk. Mivel mérőkészülékeknek állandóan van bizonyos megha-20 tározott kapacitásuk, a (8) mérőkészüléknek a feszültségosztó (3a) részéhez való csatlak,czita.itása úgy hat, mint párhuzamosan kapcsolt kapacitás. Ez a párhuzamos kapcsolás egymagában a mérés pontos-25 ságát befolyásolhatja. Ezt a hibaforrást azzal küszöbölhetjük ki, hogy a (3) mérőellenállás többi részéhez ugyancsak egy kapacitást párhuzamosan kapcsolunk. A párhuzamosan kapcsolandó kondenzátort 30 a találmány értelmében szintén a (3) mérőellenállás ernyőzésére használjuk és így azt a potenciálkalitka részének tekinthetjük. Erre a célra szolgálhat a 2. ábrában külön feltüntetett kondenzátorelrendezés. 35 A kondenzátor valamely dielektrikumból készült (10) szalagból áll, melynek két oldalán (10a) fegyverzetek vannak. Lényegileg tehát a kondenzátor sorosan kapcsolt részkondenzátorokból készült. A kon-40 denzátorelemekből álló kondenzátorcsoportra kapcsolt feszültség ennek következtében meghatározott lépcsőzetességgel oszlik el az egyes fegyverzeteken, illetőleg az egyes részkondenzátorokon. Az 1. áb-45 rában feltüntetett kiviteli példában a (10) kondenzátort a (4) tartányban mint a tartány falaira felfekvő spirálist képeztük ki. A kondenzátor egyik (10) végét az (1) nagyfeszültségű vezetékkel, másik végét 50 a (6) vezetékkel kötöttük össze. A potenciáleloszlása kondenzátorokon tehát lényegileg olyan, mint a (3) mérőellenállásofl és ennek következtében a (3) mérőellenállásra ugyancsak ernyőző hatást fejt ki. 55 Ismeretes, hogy a (10) kondenzátor kapacitását úgy kell megválasztani, hogy a mérőberendezés külső potenciálpontjai és az áramot a mérőkészülékekbe vezető pontjai között levő kapacitásoknak fordított arányban kell állani az ohmikus ellen- 60 állásokkal. Hogy ezt a viszonyt könnyen beállíthassuk, a (8) mérőkészülékkel célszerűen még egy beállítható (11) kondenzátort kapcsolunk párhuzamosan. A (11) kondenzátor szabályozásával a kapacitá- 65 sok viszonyát a kívánt értékre állíthatjuk be. Az új mérőberendezés egyen- és váltóáramú feszültségek mérésére egyaránt alkalmas és különös előnnyel használható 70 röntgenelrendezéseknél. Ezeknél főként a feszültségcsúcs értékeit szükséges mérni. Ez esetben a mérőkészülékekhez a rajz szerinti kapcsolási elrendezést alkalmazzuk, amelynél a statikus (8) voltmeterhez 75 (14) kondenzátort, másrészt a kondenzátornak megfelelően megválasztott (15) levezető ellenállást kapcsolunk párhuzamosan. (12) izzókatódás egyenirányító, amelyet a (8) mérőkészülékhez, menő (6) ve- 80 zetékágba iktattunk. A ka;tóda fűtőáramát a (13) vezetéken hozzuk. A fűtésre telepet használhatunk. Ha azonban a mérőberendezést röntgentelepen alkalmazzuk, akkor az izzókatóda fűtéséhez 85 szükséges fűtőenergiát célszerűen a röntgencső fűtőtranszformátorából vehetjük. Ugyanilyen előnnyel vételezhető a fűtőáram egy szelepcső fűtőtranszformátorából is, * 90 Ha a feszültségcsúcs értéke helyett effektív értéket kívánunk mérni, akkor megfelelő mérőkészülék használata mellett e készülékeket közvetlenül a feszültségosztó (3a) részéhez kapcsolhatjuk, mely 95 esetben a (12) egyenirányító, a (14) kondenzátor és a (15) levezetőellenállás elmarad. A 2. ábrában feltüntetett (10) szalagkondenzátor helyett előnyösen alkalmaz- 100 ható a 3. ábrában metszetben feltüntetett, egyes elemekből álló soros kondenzátor is. Ez, a kondenzátor dielektrikumot képező (16) csövekből, pl. porcelláncsövekből áll, mely csöveken egyenkint kívül és 105 belül egymással szemben eltolt (16a) fegyverzetek vannak. Ez a kondenzátor a spirális alakú (3) ellenállás tengelyében helyezhető el. Ekkor az ellenállással szemben a belső oldalon is megfelelő potenciál- 110 esésű potenciálkalitka áll szemben. Kapcsolásrészeknek a belső térben való elhelyezésekor ez, ,a diszpozíció előnyös azokhoz hasonló hibaforrások kiküszöbölése végett, amelyeket a külső kalitka alkal- 115 mazásával megakadályozhatunk. A felvett esetben a diszpozíció különösen azért egyszerű, mert a belső térben elhelyezett