105933. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyfeszültségek mérésére
— 109 — kapcsolásrész,t, nevezetesen a párhuzamos kondenzátort magát úgy képeztük ki, hogy az mint potenciálkalitka hat. Ilyen megoldást keresztmetszetben mutat az 5. 5 ábra. Ebben az ábrában (3) a közelítőleg spirálisalakú, ellenálláselemekből felépített miérőelleinálil|ás,> ; miely a szigetelő anyagból készült (4) tartányban van. A (3) mérőellenállás tengelyében van a (16) 10 járulékos kondenzátor. Az 1. ábrában (5)tel jelölt potenciálkalitkát az 5. ábra szerinti kivitelnél a (4) tartány belsejében, elhelyezett potenciálkalitka helyettesíti. E potenciálkalitka szerkezete a 4. ábrából 15 látható. Itt (17) nagy ohmikus ellenállások, amelyeket a (18) drótok egymással sorba kapcsolnak. A (17, 18) elemekből álló potenciálkalitka és a (16) kondenzátor ugyanúgy kapcsolható a mérőberende-20 zésre, mint azt az 1. ábra kapcsán egy másik kiviteli példánál már ismertettük. A (17, 18) elemekből álló potenciálka litka meneteit négyszög helyett HlcLS 8,l3,k" ban is kiképezhetjük, pl. háromszögalak-25 ban, amelyet a 6. ábra mutat. Egyébként a 6. ábrában feltüntetett megoldás lényegileg azonos az 5. ábrából látható megoldással. Az 1. ábrabeli példakénti megoldásnál a 30 mérőkészülékhez a feszültséget a mérőellenállás végéről vesszük le. A mérőellenállást természetesen mint előtétellenállást is alkalmazhatjuk. A mérőkészülékekhez vezetett feszültséget egyébként a 35 mérőellenállás középső részéről is levezethetjük. Különösen előnyös elrendezést kapunk, ha két oly ellenállást alkalmazunk, mint aminőt az 1. ábra mutat, ezeket az összfeszültsógre sorosan kapcsoljuk és a •íO két mérőellenállás összekötési pontját a tulajdonképeni mérőberendezés tokjával való összekötés által földeljük, míg a mérőkészülékbe vezetett feszültséget a mérőellenállások összekötési pontjának 45 közelében ágaztaijuk le. Ezt a megoldást az 1. ábrában feltüntetett diszpozícióból azáltal kapjuk, hogy az ott feltüntetett (3) mérőellenálláshoz a (9) tok másik oldalán tükörképszerűen egy második mérő-50 ellenállást rendezünk el, mely az első mérőellenállással sorosan fekszik. A két mérőellenállás közötti összekötési pontot és a (9) tokot földeljük. A feszültségnek a (8) mérőkészülékhez való vitelezését cél-55 szerűen elosztjuk a két mérőellenállásra, pl. olyként, hogy a (7) vezetéket nem a (3) mérőellenállás végéhez, hanem a második mérőellenálláshoz kötjük olyként, mint ahogy a (6) vezetéket az első mérőellenálláshoz kötöttük. Az elrendezés kii- 60 lönös előnye, hogy a tulajdonképeni mérőkészüléket körülvevő tok földelt és ezért pl. az üzem köziben használatos asztalra helyezhető, míg a mérőelleniálláshoz való csatlakozás ép oly egyszerű, mint az 65 1. ábrabeli megoldásnál. Az utóbb leírt példakénti kivitelnél meg van a lehetősége annak, hogy a (8) mérőkészüléket a (9) tokból kivegyük és közvetlenül helyezzük el a mérőasztalon. 70 Szabadalmi igények: 1. Berendezés nagyfeszültségeknek mérésére, feszültségosztó vagy előtétellenállás módjára elrendezett, szigetelőhüvelyben lévő mérőellenállással, azzal 75 jellemezve, hogy a mérőellenállás ellenálláselemekből spirálishoz hasonlóan összeállított test, mely folyékony szigetelő anyagból, pl. olajjal megtöltött, tartányban van és hogy a mérőellen- 80 álláshoz potenciálkalitka tartozik, melynek potenciálja az egyes pontokon lényegileg egyenlő a mérőellenállás legközelebbi pontjának potenciáljával. 2. Az 1. igénypontban védett berendezés 85 változata, azzal jellemezve, hogy a potenciálkalitka keményszénből készült szalagból áll, mely a szigetelő anyagból készült és a mérőellenállást magába fogadó tartányon spirális alak- 90 ban fekszik. 3. Az 1. igénypontban védett berendezés változata, azzal jellemezve, hogy a potenciálkalitka a mórőellenállást befogadó tartány belsejében van. 95 4. Az 1. igénypontban védett berendezés változata, azzal jellemezve, hogy a potenciálkalitka két részből áll, melyek egyike spirálishoz hasonlóan alakított mérőellenállás belsejében és ezzel 100 együtt a potenciálkalitka másik részének belsejében van. 5. Az 1. igénypontban védett berendezés változata, amelynél a mérőellenállás azon részéhez, mellyel a mérőeszköz so- 105 rosan fekszik, kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva, azzal jellemezve, hogy a kondenzátor a mérőellenállással együtt az olajjal töltött tartányban van és sorosan kapcsolt, oly módon eloszr no tott részkondenzátorokból áll, hogy az egyes részkondenzátorok potenciáljai a mérőellenállás szomszédos részeinek potenciáljaival egyenlőek.
