105743. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers gyümölcsnek, különösen szőlőnek huzamosabb ideig épségben való eltartására

MAGYAR KIRÁLY! jKHnL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105 743. SZÁM. — IY/e. OSZTÁLY. Eljárás nyers gyümölcsnek, különösen szőlőnek huzamosabb ideig épségben való eltartására. Bernhardt Nándor m. kir. szőlészeti szakiskolát végzett szőlész Rákospalota és dr. Krassó Dezső ügy véd budapesti lakos, úgyis mint Tauszig Aladár likőrgyár részvénytársasági igazgató budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja 1932. évi február hó 17-ike. Gyümölcsöket ez időszerint nyers állapotban legtöbbnyire csak rövid ideig tudnak elraktározni. Hűvös helyre, földbe, szalmára helyezik a gyümölcsöt, a szőlőt 5 aggatják, néhol kéngőzzel kezelik, ez utóbbi eljárás azonban a szőlőn oly kénréteget hagy, amely a szokásos leöblítésnél mégis rajta marad a szőlőn. Az ilykép elraktározott gyümölcsök élettartama azon-10 ban — kevés kivétellel — mindig bizonytalan, mert a hűtés egymagában nem minden baktérium működését szünteti meg és ennélfogva romlás áll be. Az ily módokon eltett gyümölcs aszalódik, tehát vál-15 tozik izében, színében, súlyában és vészit vitamin tartalmából. Jól telelt magyar szőlő, amely lében dús, kevéssé húsos, egyáltalában nincs nyers állapotban téli forgalomban, mert nem raktározható el a hú-20 sos, kemény vastaghójú, lében szegény spanyol, vagy algériai szőlők módján. A találmány szerinti eljárás, az eddig ismeretesekkel szemben, kockázatmentes, mert a gyümölcsnek az eljárás szerinti ép-25 ségben eltartása nem kockázatos, nemcsak esetleges eredményű, hanem olyan, amely a gyümölcsnek és különösen a szőlőnek oly állapotban huzamos időn át való megmaradását eredményezi, hogy az nem vál-30 tozik színében, ízében, mennyiségében és minőségében. Az eljárás során gondoskodás történik, hogy a meglevő baktériumok, vagy gombák életképtelenné váljanak, tovább ne szaporodjanak, ujak ne keletkez-35 hessenek. Lényeges jelentősége az eljárásnak, hogy a friss gyümölcsök eltartásában rejlő nagy közgazdasági jelentőséget biztosítja, annyival is inkább, mert a tömeges és iparszerű elraktározást teszi lehetővé. 40 Az eljárás a következő: Beágyazás céljaira olyan fürészport vagy hasonló szolgáltatást biztosító más anyagot, mint pl. pariafalisatet, faforgácsot, stb. alkalmazunk, amelyeit előbb olyam 45 szerekkel, illetve ezek oldatával vagy szuszpenziójával telítünk, amelyek rendeltetése a káros hatású baktériumok és gombák behatásának meggátlása. Ilyen oldat pl. a következő: 50 100 1 vízben oldunk 500 grézgálicot s az így kapott oldatot kb. 50 g iszapolt szénsavas mésszel és kib. 50 g szódabikarbonátta! 55 közömbösítjük. Evvel az oldattal a fürészport vagy hasonló anyagot átitatással telítjük, átitatás után az anyagot kiszárítjuk, azután a kiszáríott telített beágyazó anyag felhasználásával a gyümöl- 60 csőt egy tartályba, pl. dobozba helyezzük és a megtöltött dobozt állandó hideg, előnyösen 0 fok hőmérsékleten tároljuk. Ha a gyümölcs gyengébb minőségű, vagy a konzerválás időpontjába kedve- 65 zőtlen az időjárás, avagy ha a gyümölcsöt nagyon hosszú ideig akarjuk elraktározni, előnyös légmentesen elzárható dobozt használni a gyümölcs tar.tányául, amely egyúttal a további eljárás fogana- 70 tosításához való készülék. A tartály a belehelyezett gyümölccsel