105704. lajstromszámú szabadalom • Villamos szekunder illetve töltőelemek
tétjük, vagy érintkező nyelvekkel látjuk el. A kereslte delem ben ugyancsak ismeretes, más megoldás szerint hengeralakú, 5 lyukgatott nikkelezett acélcsöveket alkalmazunk, amelyek körülbelül 100 mm hosszúak, 5—6 mni átmérőjűek és kettős fáncolástú, spirális varratúak. Az ily csöveket vagy hengereket azután szorosan 10 köpenyükre húzott acélgyűrűk erősítik. A csövet elkészülte után, igen finoman, elosztott nikkelreszeléknek, valamint nikkelhidroxidnaik egymással váltakozó, többszáz rétegével töltjük meg, ezüstoxid 15 hozzáadásával, vagy anélkül. A töltést annyira tömörítjiik, hogy fci nikkelréteb gek a nikkelhüvellyel, annak kerületén köröskörül kontaktust létesítenek. Adott esetben nikkelszálakat, vehettünk a nikkel-20 leszelék helyett. Általában hangsúlyozzuk, hogy a találmány lényege mibeni sem függ a pozitív lemez különösségeitől és hogy bármely alkalmas kivitelű pozitív lemezt használhatunk. 25 A negatív lemezek, vagyis katódok mindegyike célszerűen nikkel, vagy a; „Monel" védjegy alatt ismeretes nikkelréz, ötvözet szövedék. Az előbbi, jobb vil-Ifunjos vezetőképessége folytán, előnyöd 30 sebb. Esetleg alkalmas vas drótot is használhatunk, amelyeit nikkellel borítunk és szövetet készítünk belőle. A szövet előnye, hogy felületegységenként a legnagyobb 35 lérintkezőfelületeket 'nyújtja. Alkalmazhatunk azonban lyukgatott lemezt is, vagy pedig reszelős vagy hullámos felületű lemezt, avagy növelt fémfelületű lemezt. Ha a lemezeket fémszövetből ké-40 szítjíik, akkor előnyösen egyetlen nikkel,, Monel ötvözet vagy nikkelezett vas szövetréteget alkalmazunk, amelyet olyként szövünk, hogy elegendő merev legyen. A fémszövet függélyes végeit merev, nikike-45 lezett acélvázhoz erősítjük. Konkrét például megemlítjük, hogy centim, ét erenként 10.5 szálú nikkelszö'vetet használtunk, ahol a láncfonalak drótvastagsági száma öl—32, a vetülékszálaké pedig 22 volt. 50 A találmány szerinti elemek működése azon alapszik, hogy a, nikkelfelülctek kezeléssel könnyen átalakíthatók olyanokká, hogy a horganyoxiddal telített kálinmin droxid oldatból kellő mennyi -55 ségű horgainyfémlerakódást váltanak ki. Ez a kezelés abból áll, hogy a nikkelfelületet a rendes káliumhidroxid oldatból á katódikus folyamat közben kiváló hidrogén hatásának, több órán át ki kell tennünk. Ügy látszik, hogy e kezelés hatá- 60 sára fokozatosan oly változás áll be a nikkel felületen, amelynek folytán a hidrogén kiválasztásához szükséges túlfeszültség fokonkint oly mértékig növekszik, ajinely a horganynak lúgos oldatban 65 való lerakódásához szükséges. E jelenség valószín ülieg avivail magyarázható, hogy egyszersmind nikkel-hidrogén-ötvö zeit képződik a nikkeilfelületen. Az ily kellő nikkelfelület első előkészítéséhez 70 mintegy 20 óra hosszat tartó, folytonos) elektrolízisre van szükségünk. Ezt az időt jelentékenyen megrövidíthetjük, ha némi horganyoxidot oldxmk a káliumhidroxid oldatban és mihelyt a horganyféiu 75 kezd lerakódni a nikkelfelületre, ez utóbbit, pár pillanatra, higanyciános káli vagy higany-kénciános káli 3%-oe oldatába mártjuk. A most említett kezelés hatása. abban van, hogy a higanynyomok 80 maradnak a nikkelfelületen. Ha a nikkelfelületeket előkészítettük már a normális akkumulátorüzemhez, akkor a nikkelelektródákat. a pozitív elektródokkal együtt, teljes eleimekké egyesíthetjük ési 85 a negatív lemezeknek fentebb leírt „formálását" a pozitív lemezeknek „formálásával" együtt egyetemben végezhetjük. A pozitív lemezeket ugyanis, mint ismeretes, szintén bizonyos előzetes formálás- 90 nak kell alávetnünk, hogy azokat az akkumulátorban alkalmazhassuk. Az akkumulátor töltése közben a horgany, a káliumhidroxidos oldatából, a negatív nikikeillemezekre rakódik, sűrű fényes bevo- 95 inat alakjában, amely szivacsszerű, vagy lazán tapadó horganyrészecskéktől teljesen mentes. A kisütés folyamán a horgany ekvivalens arányban oldódik le tartófelületéről 100 és így a folyamat tökéletesen reverzibilis. Ha túlhosszú időn át akarjuk az akkumulátort kisütni, akkor előnyösen aluminiumhidroxidot, vagy berillhidroxidot, 105 vagy mindkettőt adunk az elektrolitbe. Az alumiiniumhidroxid az elektrolit,nek mintegy 1%-éim, a beriiillhidroxid pedig mintegy 0.5%^á.na. rug. Ezek a súly arányok- változtathatók, aszerint, amint cél- no jainknak megfelelnek. Az új akkumulátor egyik kísérleti példányával a következő eredményeket értük el: Anódokul három pozitív lemezt alkal- 115 máztunk, melyeknek működőanyaga nikkeloxid és grafit keveréke volt. A lemezek teljes kapacitása 15 Amperóra éa