105704. lajstromszámú szabadalom • Villamos szekunder illetve töltőelemek
összsúlyuk 570 g volt. Kajiódokul, két nikkelszövet lemezt alkalmaztunk, amelyeknek alakja és méretei megegyeztek a pozitív lemezekével. A negatív lemezek a 5 pozitív lemezek között voltak és a lemezeket kb. 5 mm. átmérőjű ebonitpálcikák, ill. köztartók választották el egymástól. Ezenkívül azt a külső vázat, amibe a íémszövet átment, erősen hozzászorított ebo-10 nitlap burkolta. Az utóbbinak rendeltetése, hogy a töltéskor alkalmazott túláramokat megakadályozza abban, hogy a negatív lemez kapcsolópontján koncentrálódjanak és így ezeken a pontokon túl-15 nagy horgánylemaJkódást idézzenek elő. A már leírt összetételű elektrolit súlya 750 g volt. A teleppel folytatott kísérletek közben, félóra hosszat tartó kisütés alatt, a belső ellenállás 0.0075 Ohm volt. Midőn 20 a telepet 40 Amperrel 8 percig töltöttük, akkor annak kapacitása 5 Amperóra volt, kisütésikoT pedig, 10 Amperes kisütési áramerősség mellett 1.65 Volt átlagos feszültséget tapasztaltunk. A telep hőemel-25 kedése, egymást folytatólag követő 12 ciklus' után, amelyek mindegyike 8 percnyi 40 Amperes töltésből és erre nyomban következő, 30 percnyi, 10 Amperes kisütésből állt, csupán 6—7 C° volt. Ha 30 a kisütési áram erőssége kisebb volt, akkor természetesen a hőemelkedés is alaj csonyabb maradt. Ha rendkívül széles alakú cellát kell építenünk, akkor kitűnik, hogy a hősu-85 .giárzó felület aránylag csökken, miért is szükségessé válhat, hogy külön hűtésről, pl. ventilátorról gondoskodjunk, vagy p&dig aránylag kisebb áramerősséggel töltsünk. Nem ajánlatos 35 C°-t meghaladó 40 hőemelkedést megengednünk az új akkumulátorban. Általában szólva, a találmány szerinti elem kis ellenállású és gyors tölté'sű, vagy pedig nagyobb kapacitású és na-45 gyobb ellenállású lehet, megfielelőleg gyengébb töltőáramokkal, amint következik: Hozzá-Töltési Töltő- Kapacitás a vetőleges B idö: árar a AZe r " hatásfok: 8 perc erős 55 Wattóra 95 75 20 » erős 13 » 93 70 40 » gyenge 19-ö » 90 65 50 A találmány szerinti töltőelemek pólusait előnyösen oly különleges, tiszta vasból készítjük, amelynek villamos vezetőképessége nagy. Esetleg kifúrhatjuk e vaspólusok közepét és erős rózpólusokat csavarhatunk beléjük dugók gyanánt, oly 55 célból, hogy a pólus vezetőképességét növeljük, egyszersmind pedig, hogy a réz és az elektrolit közötti érintkezés lehetőségét kizárjuk. A vas és a réz közötti jó érintkezés további biztosításául kíívána- 60 tos, hogy mindkettőt, vagyis úgy a rezet, mint a vasat, ónozzuk és hogy a vashüvelyt kb. 250 C°-ra hevítsük, mikor a hideg rézmagvat beléje csavarjuk. Midőn oly fajtájú pozitív lemezeket al- 65 kalmazunk, amelyéknél grafitot keverünk a nikkeloxidhoz vagy ezüstoxidhoz, akkor gondoskodnunk kell annak elhárításáról is, hogy erősáramok esetén ne keletkezhessek túlmiagas feszültségesés az ilyféle 70 elektródák felső és alsó vége között. E gondoskodásra azért van szükség, mert az áram ily fajta pozitív lemezeknél főleg a függélyes fegyverzet mentében talál vezetést és ha a fegyverzet vékony acél- 75 drótból készül, akkor ennek ohimikus ellenállása nagy. Az utóbbi körülményből pedig az következik, hogy az akkumulátor üzemében erős kisütő vagy töltő áramok igyekeznek a lemezek felső szegélyén 80 haladni, ahol túlnagy áramsűrűséget okoznak és így túlságos elektrokémiai bomlásokat idéznek elő a pozitívlemezek felső végében. A szóban forgó lemezek ily zavarainak alkalmas elhárítási módja 85 az, hogy mindenekelőtt jó vezetőképességű, tiszta vasat alkalmaznunk a fegyverzet anyagául, másodszor pedig a fegyverzetet a nikkelborítású ezüstszalaghoz oly szelvénnyel, ill. oly átmérővel kössük, 90 amelynél a fegyverzet ellenállása a megengedhető mértékrei csökken. Mindazáltal, ahol csak lehet, sokkal előnyösebbek • a jobban is elterjedt és fentebb már leírt, csöves pozitív elektródák. Az ily pozitív 95 csöveket ugyanis függőlegesen erősítjük a lemez rácsozatába, minek következtében ezek fokozzák a lemez vezetőképességét, amint az a cellába van beépítve. Az üzem zavartalanságának lényeges 10a kelléke az is, hogy a lemezek kb. 25 mmnyire kiálljanak az elektrolitból. Ekkor ugyanis nem rakódhatik le horgany azokra a vas harámtdarabokra, amelyek a lemez felső szegélyét alkotják. Változat- 105 ként még azt is megtehetjük, hogy a lemezek felső szegélyét alkalmas szigeteléssel borítjuk. Szükséges továbbá az is, hogy mintegy 25 mm héziag maradjon a lemezek alja és 110 tartályok feneke között.
