105690. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemencetelep szénnek elkokszosítására szakasos üzemű kamrákban

csövek a szénnek feszüljenek. A szuronyokat azután visszahúzzuk a kamrákból, míg az elszívócsövek ott maradnak. Az elszívóesövek célszerűen olyként csatla-5 koznak a közös nemesgázgyűjtő tartályhoz, hogy a kemence tetejének nyílásait, ezekbe helytmaTadólag épített vezetékek útján, közlekedésbe hozzuk valamely kamrának összes desztillációs gázait el-10 vezető vezetékkel, amelyet elzárhatóvá teszünk és az őskátránytartályba torkoltatunk. Ugyanezt a vezetéket a túlhevített gőz tápvezetékével is kapcsolatba hozhatjuk, úgy hogy midőn az őskátrány 15 elszívásról vízgőzbevezetésre térünk át, akkor csupán az illető szelepeket kell váltanunk, azonban a kemence tetejében levő nyílások gázmentesen zárva maradhatnak. Egyik vezetékben sem szabad bizo-20 nyos hőmérsékletet túllépnünk, hogy a kokszolóidő első felében keletkező nehéz szénhidrátok krakkolást ne szenvedjenek. A szívókészülék hűtése céljából hűtőtesteket függeszthetünk a sülyeszthető el-25 szívócsövekbe. A hűtőtestek porózus agyag- vagy samotthengerek, amikbe változó mennyiségű vizet csepegtethetünk. A víz az ily hütőtestek nagy felületén elpárolog és így a hűitőteistekiet bizonyos 30 meghatározott hőfokon tartja, úgy hogy az elszívócsövek is tetszőlegesen hűthetők. A csöveknek természetesen nem szabad nagyon lehűlniök. mert máskülönben a magas forrpontú szénhidrátok kondenzá-35 lódnának és a kamrába visszajutnának. A rajzok a találmány szerinti eljárás foganatosításához való kamrás kemencetelep kiviteli példáit vázlatosan tünte. tik fel. Az 40 1. ábra a kemencének a kamra hosszában vett, függélyes metszete. A 2. ábra a kocsinak a kamrákhoz képest keresztben vett, függélyes metszete. A 3. ábra más kemencének, ugyancsak a 45 kamra hosszában vett, függélyes metszete. A 4. ábra az előbbi ábrához tartozó elülnézet. Az 1. áibra szertiniti kamrás kemencete-lep-50 ben az elkokszolandó (1) szén a kivehető (2) ajtókkal zárt kamrákban van. A kokszolódási idő első f elében a kemencetömbben levő (3) üregekből szívjuk el a gázokat és ugyanezen üregekbe vezetjük be a >5 vízgőzt. A desztillálandó szenet a (4) síneken járó (5) kocsi (6) tölcséreiből a (7) töltőnyílásokon keresztül ömlesztjük a kamrába. A (rajzban fel nem tüntetett) szuronyokat, a (8) zárak megnyitása után, a (11) nyílásokon keresztül döfjük a desz- 60 tillálni valóba, amelyben a (3) üregek képződnek. A szuronyok visszahúzása után, vagy mindjárt azok bedöfésekor csüngesztjük be a j(9) csöveket, amelyek útján a desztillációs gázokat kivezetjük, utóbb 65 pedig a vízgőzt bevezetjük. A (9) csövek belsejében függnek a (10) hűtőtestek. A fent bővülő (11) nyílások, (12) csövek útján, a (13) gyűjtővezetékkel közlekednek, amely a (14) és (15) szelepek mindenkori 70 nyitása és zárása szerint, a (19) gáztartállyal vagy pedig a (17) gőzgyüjtővel közlekedik. A (14) szelepet, a rajzban nem részletezett nyomáskülönbségmérő vezérli, amely úgy a kamrák felső (18) gázgyüjtő- 75 terével, imint pedig az egyik szomszédos fűtőfallal kapcsolatban áll. Valamennyi kamra felső, (18) gázgyüjtőterét a battéria hossza mentében, a kemence tetején, belül haladó (16) vezeték köti össze egy- 80 mással, amelyet rendes üzemben a (161

) dugók zárnak. A (16) vezetéket szeleppel zárhatjuk el bármelyik (18) gázgyüjtőtértől. Ilyen elzárásról főleg akkor kell gondoskodnunk, ha a (2) ajtókat a ke- 85 mence kiürítése végett, viailaihol kivettük. A (16) vezeték arra való, hogy a kokszolódási idő utolsó felében tartó kamrákba vízgőzt, ill. a kokszolódási idő első felében tartó kamrákba vízgőz, vízgáz és desz- 90 tillációsgáz keverékét vezessük be, amivel a nehéz szénhidrátok kiválását gyorsítjuk. A kokszolódási idő utolsó felében fejlődött desztilllációgiázit tehát nem szívjuk el mindegyik kamrából közvetlenül, 95 hanem az csakis a (16) gyűjtővezeték útján és a kokszolódás elején tartó kamrákon keresztül juthat a (19) tartályba. Ha a kokszolófolyamatot ilyként helyesen vevezetjiik és erős saívást létesítünk az egyes 100 kamrákban, akkor egyáltalán nem keletkezik az eddig szokásos kátrányvarrat. A kamrák középsíkjában eddig tapasztalható ú. n. kokszvarrat egyáltalán nem mutatkozik, hanem a kamrák kiürítése al- 105 kalmával az egyik kamrafaltól a másikig átérő kokszdarabok keletkeznek. Evvel módját adjuk annak is, hogy igen keskeny kamrákban is nagy darabú kokszot állíthassunk elő és hogy a kokszolódási 110 folyamat az eddiginél jelentősen rövidebb idő alatt mehessen végbe. A kamra tartalma, a vízgőz bevezetése folytán, még a kamrában részleges lehűlést szenved, úgy hogy a koksz oltásakor kevesebb hő megy 115 veszendőbe. Ennek folytán az ilyen kamrás kemencetelep hőhasznosítási hatásfoka az eddiginél kedvezőbbé válik. Megemlítendő