105690. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemencetelep szénnek elkokszosítására szakasos üzemű kamrákban

még, hogy azon a réven, hogy a kokszot még a kamrában hűtjük, széles kokszdarabok keletkezésének lehetőségét fokozzuk. Tapasztaltuk ugyanis, hogy az a 5 koksz, amelyet még a kamrában részlegesen lehűtünk, nagyobb darabokban marad, mint az igen forró állapotban kitolt koksz. A 2. ábrában látható (20) kocsi hordja 10 a (3) lyukakat létesítő szuronyok rendszerét, valamint ezek alkalmas hajtóművét. A i20) kocsi szintén a széntöltőkoesi (4) sínéin jár. A (23) szuronyokat a (231

) hüvelyek függélyes irányban vezetik. A (231

) 15 hüvelyek függélyes hasítékaiban jár a (23) szuronyo-kra erősített (21) fogantyú és ezekhez vannak erősítve a (211

) drótkötelek vagy láncok, amiket a (22) és(221

) korongok hajtanak. A (22) korongokat kö-20 zös tengelynél fogva hajtja valamely (a rajzban fel nem tüntetett) motor, amelyet a (20) kocsin rendezünk el. A szuronyok, a motor mindenkori forgásiránya szerint, a (21) fogantyúknál fogva, a kamratöl-25 tésbe nyomulnak vagy omniain kihúzódnak. A találmány céljának, t. i. a kátrányminőség javításának és a teljes kátrány-és könnyűolajkitermelés fokozásának elérését főleg úgy tudjuk biztosítani, ha a 30 szén lágyulását nem követi gyors hőemelkedés. úgy hogy a keletkező nehéz szénhidrátokat inern teisssziük ki magas hőf okoknak. A találmány szerint, lassú hőemelkedésnél még arról is gondoskodunk, hogy 35 az esetleg képződő kátrány varratnak a keresztülvoinuló deisztillációisigázokkail szemben tanúsított ellenállása csekély maradjon. A találmány szerint úgy szabályozzuk a desztillációs kamrák hűtését, hogy 40 mialatt a széntömb közepéből elszívjuk a desztillációs gázokat, a kamratartalom egyik részének sem, tehát a fűt őf a>llal közvetlenül szomszédos résznek hőmérséklete se emelkedjék 700 C°-t meghaladó hőmér-45 sékletre. Míg tehát az eddig ismeretes munkamódoknál, a fűtőfallal érintkező szén részek csaknem a magas hőfokú kokszolásnál szokásos 1000 C°-nyi hőmérsékletet is elérték, mialatt a szénlepény köze-50 pében még sokkal alacsonyabb hőfokok uralkodtak, addig most, noha a kokszolást most iis kb. 1000 C0

' hőmérsékleten fejezhetjük be, a fűtőfallal szomszédos rétegekben mindaddig mélyen 700 C° alatt tart-55 juk a hőmérsékletet, mígnem a szén egész tömegében képlékennyé válik és amíg a szénlopény közepéből még desztillációs gázokat szívunk el. A kamratartalom valamennyi részét különféle módokon tarthatjuk 700 C°-nál 60 alacsonyabb hőfokon. A legkézenfekvőbb, hogy olyként hűtsük a falakat, hogy a kokszolóidő első óráiban kevesebb fűtőgázt boesájtunk a kamrát határoló fűtőfalakba, mint később. E munkamódnál 65 feltételezzük, hogy az egy-egy fűtőfallal szomszédos mindkét kemencekamrát csupán rövid időközzel ürítjük ki és töltjük meg újból, vagy pedig, hogy mindegyik fűtőfalat kért párhuzamos fűtőhuzatsorrá 70 osztjuk meg. A fűtőfallal érintkező szénrétegek kívánt hőfokát, egyenletes fűtésnél, külön hűtőcsatornák beépítésével biztosíthatjuk. Végezetül vízgőzt is fúvathatunk a kam- 75 rába a kamrafalak felől, amely vízgőz azon a réven hat hűtőleg, hogy egyrészt felveszi az érezhető meleget, másrészt pedig a kamratöltés elemi szenével megbontódik. 80 Amint már fentebb említettük, a forró öblítőgázokat a kofcszolóidő első felében, a kamratöltés belsejébe nyúló, vízszintes vagy függélyes csövek útján is bevezethetjük, ahelyett, hogy a felső gázgyiijtő- 85 téréin át vinnők be azokat. A 3. és 4. ábrabeli részletek oly kamrákhoz tartoznak, amelyeknél a kokszolóidő utolsó felében tartó kamrák felső gázgyüjtőtereit segédtartállyal köthetjük 90 össze. Innen a keletkező forró desztillációs gázokat, ill. desztillációs gáz, vízgőz és vízgáz keverékét, a kamra belsejébe nyúló csövek útján oly kamrákba vezethetjük, amelyek még a kokszolódási idő 95 első felében tartanak. A (24) tartály a (25) felszállócső és a (26) könyök útján közlekedik a. kamrák felső gázgyiijtőtereivel, de azoktól el is zárható. A (24) tartály ugyanígy (még pe- 10 dig (28) szelepekkel) elzárható kapcsolatban van a (27) gyűjtővezetékkel. A (24) tartályon kívül (29) seigéditarit.ályuink is van és ez gyűjti a felső gázgyüjtőterekből a kokszolódási idő első felében távozó desztillá- io ciós gázokat. A 29) segédtartályt (30) tányérszelepek zárják el az egyes kamráktól és ebbe a tartályba torkolnak a kamraajtók között felszálló (31) vezetékek, amelyeket a (32) szeleppel zárhatunk. A (33) n ajtókon keresztül vízszintes lyukgatott csöveket vezethetünk a kamrákba, amelyeket aszerint, amint desztillációs gázokat akarunk rajtuk keresztül elszívni, vagy pedig forró vízgőz, vízgázkeveréket u akarunk velük bevezetni a kamrákba, a (34) könyökdarabok útján, felváltva vagy