105677. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültség-levezető
tüntet fel a 7. ábra. Eszerint az egyes csatornáknál ábrázolt fényívszakaszok nem egyidejűleg, hanem egymás után létesülnek, úgy hogy növekvő feszültséggel min-5 dig több csatornában van fényív és a levezetett áram (A) értékről (B) értékre növekszik, mindaddig, míg a csatornák száma elegendő ahhoz, hogy a túlfeszültséget lesüllyessze. Csökkenő feszültségnél 10 a fényíveli szintén nem egyidejűleg alszanak el, hanem egymás után, amint ezt a (C) görbe bemutatja. Mint már említettük, a kiváltó feszültség azzal csökkenthető, hogy a csatornák 15 falait vezető anyagból készült, finoman elosztott részecskékkel borítjuk. E részecskék behatása azzal magyarázható, hogy azok nagy feszültségeknél izzani kezdenek és ezáltal a csatornákban lévő levegőt 20 ionizálják, "úgy hogy a fényív létesítéséhez kisebb feszültség szükséges. A 8. ábra a vezető bevonatának a csatornákban érvényesülő ezt a hatását mutatja. Az (E) görbe adalék nélküli bevonat, az (F) és (G) 25 görbék kisebb, illetőleg nagyobb mennyiségű vezető részecskékből álló adalék alkalmazásánali hatását mutatják. A csatornák falain a finoman elosztott csapadékot úgy létesíthetjük, hqgy azokra 30 elgőzölögtetett vezető anyagot csapunk le. A porózus testre azonban már előállítása előtt vihetjük fel e vezető részecskéket finoman elosztott állapotban. Akkor azokat egymástól szigetelő anyag különíti el, 35 másrészt azonban azok a csatornák falain is rajt vannak ós a leírt hatást létesítik. A vezető anyag adagolása azon pórusok nagysága szerint igazodik, melyek a fényívcsatornákat képezik. Nagyobb pó-Í0 rusokhoz természetesen több vezetőanyag szükséges és így természetes, hogy csekély adalék a kiváltófeszültséget nem csökkenti kellő mértékben, mint^ezt a 8. ábra (F) görbéje mutatja. Másrészt túlsá-J5 gos sok vezetőanyag élesen elhatárolt zárófeszültséget nem tesz lehetővé és az üzemáram a védendő vezetékből a vezetőrészeken át, melyek kúszó utakat képeznek, lefolyhat. A vezető részecskék toiO vábbá a különböző méretű pórusok kiváltó feszültségeit kiegyenlítik, mert szűk pórusokban hatása nagyobb, mint tág pórusokban. Célszerű, ha lehetőleg vízszintes kiváltási görbét kapunk, mert ez >5 esetben a túlfeszültségi energia levezetése azonnal hatályosan megy végbe. A pórustestet tetszőleges tűzálló szigetelő anyagból készíthetjük, szükséges azonban, hogy az anyag formálásnál ne repedjen és kristályvizet ne tartalmazzon. 60 A testet célszerűen égetett agyagból, pl. kaolinból készítjük, amelyhez mint vezető részecskéket karborundumot keverünk. Karborundum helyet bármily más vezetőanyagot is alkalmazhatunk, mely a szi- 65 getelőanyaggal keverhető, anélkül, hogy annak mechanikai szilárdsága szenvedne. Az égetett agyagporózus fehér massza, amely elüvegesedett darabokat és egészen a finom por nagyságáig terjedő ré- 70 szecskéket tartalmaz. Általában az égetett agyagban meglévő részecskék durvábban Rzemcsézettek, mint a még nem égetett agyag részecskéi. A szemcsés részecskék nagy mértékben porózusak és könnyen 75 absorbeálnak folyadékokat. A porózus test képzésére célszerűen oly agyagot használunk, mely kevés vezető tisztátalanságot tartalmaz és célszerűbb, ha a vezető részecskéket az agyagba nem visszük be. 80 Ilymódon a vezető részecskék mennyiségét pontosabban határozhatjuk meg. A porózus test készítése közben az anyagot, amennyire csak lehet, a környezettől elzárva kell tartanunk^ nehogy azt korom, 85 vagy a levegőből bekerülő más vezetőanyagok tisztátalanítsák. Az égetett agyagot először köszörülő malomban megőröljük, vagyis a nagyobb részecskéket is felaprítjuk, majd golyós 90 malomban tovább őriünk és karborundumot adagolunk. Célszerűen 75 súlyrész agyagra 25 súlyrész karborundumot veszünk. Ezután a keverékhez vizet adunk, azonban csak annyit, hogy az összes ré- 95 szecskék benedvesedjenek és hogy a keveréket keverhessük. Ilymódon plasztikus anyagot kapunk és ezt addig szárítjuk, míg szitálható lesz. Szitálással a durvább részeket kiválasztjuk. A félszáraz szem- 100 esés anyagot ezután tovább szárítjuk mindaddig, míg víztartalma cca 6 súlyrészre csökken. Ezután légmentes tartányokba töltjük és továbbszáradását megakadályozzuk. Az anyag most formálásra 105 készen van és ezt a.formálást célszerűen minél előbb elvégezzük. A kellő finomságú szemcsék azért fontosak, hogy a massza a formát lehetőleg teljesen kitöltse és egyenletes produktumot adjon. A nedves keve- 11® rékkel elérjük azt, hogy az anyag nagyobb részecskéi a kisebb részecskéket lefedik, úgy hogy az egyes részecskék közötti tereket a kisebb részecskék nem tölthetik ki.