105677. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültség-levezető

tüntet fel a 7. ábra. Eszerint az egyes csa­tornáknál ábrázolt fényívszakaszok nem egyidejűleg, hanem egymás után létesül­nek, úgy hogy növekvő feszültséggel min-5 dig több csatornában van fényív és a le­vezetett áram (A) értékről (B) értékre nö­vekszik, mindaddig, míg a csatornák száma elegendő ahhoz, hogy a túlfeszült­séget lesüllyessze. Csökkenő feszültségnél 10 a fényíveli szintén nem egyidejűleg al­szanak el, hanem egymás után, amint ezt a (C) görbe bemutatja. Mint már említettük, a kiváltó feszült­ség azzal csökkenthető, hogy a csatornák 15 falait vezető anyagból készült, finoman el­osztott részecskékkel borítjuk. E részecs­kék behatása azzal magyarázható, hogy azok nagy feszültségeknél izzani kezdenek és ezáltal a csatornákban lévő levegőt 20 ionizálják, "úgy hogy a fényív létesítésé­hez kisebb feszültség szükséges. A 8. ábra a vezető bevonatának a csatornákban ér­vényesülő ezt a hatását mutatja. Az (E) görbe adalék nélküli bevonat, az (F) és (G) 25 görbék kisebb, illetőleg nagyobb mennyi­ségű vezető részecskékből álló adalék al­kalmazásánali hatását mutatják. A csatornák falain a finoman elosztott csapadékot úgy létesíthetjük, hqgy azokra 30 elgőzölögtetett vezető anyagot csapunk le. A porózus testre azonban már előállítása előtt vihetjük fel e vezető részecskéket finoman elosztott állapotban. Akkor azo­kat egymástól szigetelő anyag különíti el, 35 másrészt azonban azok a csatornák fa­lain is rajt vannak ós a leírt hatást léte­sítik. A vezető anyag adagolása azon pó­rusok nagysága szerint igazodik, melyek a fényívcsatornákat képezik. Nagyobb pó-Í0 rusokhoz természetesen több vezetőanyag szükséges és így természetes, hogy cse­kély adalék a kiváltófeszültséget nem csökkenti kellő mértékben, mint^ezt a 8. ábra (F) görbéje mutatja. Másrészt túlsá-J5 gos sok vezetőanyag élesen elhatárolt zárófeszültséget nem tesz lehetővé és az üzemáram a védendő vezetékből a vezető­részeken át, melyek kúszó utakat képez­nek, lefolyhat. A vezető részecskék to­iO vábbá a különböző méretű pórusok ki­váltó feszültségeit kiegyenlítik, mert szűk pórusokban hatása nagyobb, mint tág pórusokban. Célszerű, ha lehetőleg víz­szintes kiváltási görbét kapunk, mert ez >5 esetben a túlfeszültségi energia levezetése azonnal hatályosan megy végbe. A pórustestet tetszőleges tűzálló szige­telő anyagból készíthetjük, szükséges azon­ban, hogy az anyag formálásnál ne re­pedjen és kristályvizet ne tartalmazzon. 60 A testet célszerűen égetett agyagból, pl. kaolinból készítjük, amelyhez mint vezető részecskéket karborundumot keverünk. Karborundum helyet bármily más vezető­anyagot is alkalmazhatunk, mely a szi- 65 getelőanyaggal keverhető, anélkül, hogy annak mechanikai szilárdsága szenvedne. Az égetett agyagporózus fehér massza, amely elüvegesedett darabokat és egé­szen a finom por nagyságáig terjedő ré- 70 szecskéket tartalmaz. Általában az égetett agyagban meglévő részecskék durvábban Rzemcsézettek, mint a még nem égetett agyag részecskéi. A szemcsés részecskék nagy mértékben porózusak és könnyen 75 absorbeálnak folyadékokat. A porózus test képzésére célszerűen oly agyagot haszná­lunk, mely kevés vezető tisztátalanságot tartalmaz és célszerűbb, ha a vezető ré­szecskéket az agyagba nem visszük be. 80 Ilymódon a vezető részecskék mennyisé­gét pontosabban határozhatjuk meg. A porózus test készítése közben az anyagot, amennyire csak lehet, a környezettől el­zárva kell tartanunk^ nehogy azt korom, 85 vagy a levegőből bekerülő más vezető­anyagok tisztátalanítsák. Az égetett agyagot először köszörülő malomban megőröljük, vagyis a nagyobb részecskéket is felaprítjuk, majd golyós 90 malomban tovább őriünk és karborundu­mot adagolunk. Célszerűen 75 súlyrész agyagra 25 súlyrész karborundumot ve­szünk. Ezután a keverékhez vizet adunk, azonban csak annyit, hogy az összes ré- 95 szecskék benedvesedjenek és hogy a keve­réket keverhessük. Ilymódon plasztikus anyagot kapunk és ezt addig szárítjuk, míg szitálható lesz. Szitálással a durvább részeket kiválasztjuk. A félszáraz szem- 100 esés anyagot ezután tovább szárítjuk mindaddig, míg víztartalma cca 6 súly­részre csökken. Ezután légmentes tartá­nyokba töltjük és továbbszáradását meg­akadályozzuk. Az anyag most formálásra 105 készen van és ezt a.formálást célszerűen minél előbb elvégezzük. A kellő finomságú szemcsék azért fontosak, hogy a massza a formát lehetőleg teljesen kitöltse és egyen­letes produktumot adjon. A nedves keve- 11® rékkel elérjük azt, hogy az anyag nagyobb részecskéi a kisebb részecskéket lefedik, úgy hogy az egyes részecskék közötti te­reket a kisebb részecskék nem tölthetik ki.

Next

/
Thumbnails
Contents