105617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzókatóda előállítására

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105617. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Eljárás izzókatóda előállítására. Dr. Loewe Zsigmond mérnök Bérli n-Steglitz. A bejelentés napja 1929. évi február hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi február hó 22-ike. Az elektroncsövek izzószálai az üzemekben beálló felmelegedés következtében jeleiékenyen kitágulnak, ennek folytán előáll annak a lehetősége, hogy e szálak —• 5 kiváltképpen a cső elektródái között fennálló elektrosifcatikus mező hatása alatt -lehajlanak. Ezek a lehajlások többnyire nem állandók, hanem változnak úgy hogy az izzószálak rezgésbe jutnak, mely rez-10 gések zavarokra adnak okot; ezen rezgések következtében pl. a csövek „áthatolás "nak nevezett jellemzője (kiváltképpen az anódának a rácson át a ka,tódhoz való áthatolása) periodikus változásokat, 15 szenvedhet. Ilyen módon az erősítőtényező a frekvenciával változik, úgy hogy az anódáramerősiségnek, illetve az anódfeszültségnek zavaró amplitudórezgései lépnek fel, amelyek zavaró mellégzörejek-20 ben nyilvánulnak meg, ha e rezgések periódusszáma a hallható frekvencia övezetébe esik. Ezeken a zavaró hatásokon mit sem változtat az, ha — miként az gyakran tör-25 ténik — két izzószálat, egymás mellett rendezünk el. Az 1. ábra az ismert elrendezések egyik alakját mutatja amely egy (C) izzószálból áll, amelynek (H+.) és (H—) hozzávezetése! az (E) elektródarend-30 szer ugyanazon oldalán fekszenek, a. másik oldalon az (S) támasz a szálat a közepén tartja és feszíti, úgy hogy az elektródarendszer belsejében egymáshoz hegyes szög alatt két (Gl) és (G2) izzószál-35 szakasz van átvezetve. A találmány abban áll, hogy több izzószálat elmozdulási és kiterjedési lehetőségeikben egymáshoz képest oly módon) korlátozunk, hogy a már említett zavaró 40 rezgések létrejöttét egyáltalán meggátoljuk, vagy e rezgések amplitúdóját lényegesen lecsökkentjük, vagy hogy a rezgés seket csak olyan irányban engedjük létrejönni, hogy zavarforrásul már ne szolgálhassanak. 45 A 2—5. ábrákon a találmánynak több megvalósítási példája van két izzószállal kapcsolatban vázlatosan bemutatva. A 2. ábra két izzószálnak különösen egyszerű elrendezési módját mutatja, amelynél ai 50 rezgés lehetősége a találmány értelmében korlátozva van. A kitűzött célra elegendő két (Gl) és (G2) izzószálat úgy egymásfölé helyezni, hogy egymást egy, nagyjából a középen fekvő (K) pontban keresz- 55 tezzék. A gyártásnál ennek a keresztezésnek a létrehozása célszerűen oly módon történik, hogy két párhuzamos drótból indulunk ki, amelyeknél — a 2. ábrának' megfelelően — a (H+) és (H—) tartódrótok 60 különböző oldalakon vannak elrendezve; hogy a 2a, ábra szerinti elrendezéshez jussunk, ezen tartódrótok egyikét, pl. a (H+) drótot, a pont-vonalasan rajzolt (X) (X) tengely körül 180 "-kai vagy cél- 65 szerűen még ennél nagyobb szöggel is elforgatjuk. Azonban annak sem áll semmi! útjában, hogy a két (H+) és (H—) tartódrótot párhuzamosan és ugyanolyan értelemben haladóan rendezzük el; ha azutáni 70 a tartódróitok egyikét teljes 360°-kal elforgatjuk, úgy a (K) keresztezés! pontban níemcsak hogy a drótok egymáson fekszenek, hanem egymást át is fonják (2c. és 2d. ábra). 75 Az izzószálak a 2a,., illetve 2d. ábra szerinti elrendezés mellett még nagy mértékű kiterjedés esetén sem képesek már tetszésszerinti oldalirányú rezgéseket végezni; kiváltképpen a rajz síkjában van 80