105545. lajstromszámú szabadalom • Megosztott sodrott vezető elektromos gépek rúdtekercselése számára
_ 2 — mezősűrűségének a vezet őkeresztmetszetnek a hornyon kívüli teljes magasságára) való eloszlásúit körülbelül az (OR) vonal határozza meg. Némi megközelítéssel fel-5 tehetjük, hogy a horonyharántmező sűrűségének viszonya a homlolctérharántniező sűrűségéhez körülbelül olyan, mint a (t) fogosztásé az, (r) horonyszélességhez.. E jelenség felismerése következtéiben te-10 hát a részvezetőket közvetlenül a hatásos vasba ágyazott rúdrészihez csatlakozó, utóbbiakhoz hasonlóan megosztott és a hornyokból kinyúló szabad rúd végeikkel egymás között, vagy a ható vasba ágya-15 zott rúdrósz rószvezetöivel együtt elcsavarjuk. Ez elcsavaráisokkal a homloktérharántmezők által a szabad rúdvégek hosszszakaszaiban indukált EME-kot ki kell egyenlíteni és az. áramai tolást gya.20 korlatilag ki kell zárni. Az elcsavart részek oly elrendezésűek, hogy a homloktérharántmező által a szabad tekercsvégek részvezetőiben indukált EME-k vagy egymás között vagy pedig a horonyharánt-25 mező által a ható vasba ágyazott riidrészben indukált EME-kkel együttesen egyenlítődnek ki. E két említett kiviteli lehetőség közül az elsőt a mellékelt rajz, a 3. és 4. ábrája, 30 az utóbbit annak 5. és 6. ábrája szemlélteti. A 3. ábra szerinti példaképpeni foganatosítási alaknál a hat részvezetővé felosztott szabad (Ls) rúdvégeket úgy csavarjuk 35 el, hogy a homloktérharánímező által indukált EME-k mindkét homlokoldalon kiegyenlítődnek. Hat részvezetőt feltételezve a következő képet nyerjük: 1 2 3 4 5 6 5 6 1 2 3 4 40 2 3 4 5 6 1 6 1 2 3 4 5 345612 Li 123456 456123 2 3 4 5 61 5 6 1234 345612 612345 4 5 6123 45 Ebből láthatjuk, hogy minden (1, 2, 3, 4, 5) és (6) részvezető minden homlokvégen rúdkeresztmetszet minden magassági helyzetét már elfoglalta, mielőtt a vezetőnyaláb a horonyba lépne és ott a horony-50 harántmezőre való tekintettel szokásos módon elcsa vartatnék. Itt az elcsavarás ábrázolt szerkezeti megoldása helyett a szabad tekercsvégek vészére más ismert elcsavarási módot is 55 használhatunk, ha azok a részvezetők oly helyzetcseréjét idézik elő, hogy minden homlokoldalon a szándékolt kiegyenlítés megtörténik. A 4. ábra szerinti példaképem foganatosítási alaknál a kiegyenlítést szintén a 60 homloktérharántmező által a hornyon kívül fekvő hosszszakaszokban indukált EME-k maguk eszközlik, de a 3. ábra elrendezéséhez viszonyítva, úgy hogy a bal homlokoldalt a jobboldal kompenzálja, 65 tehát mind a 6 részvezető az egyik homlokvégen a rúdkeresztmetszet három magassági helyzetében, a másik homlokvégen pedig a további három magassági helyzetben egyenletesen halad. Ha itt az 70 egyes részvezeitőket köveitjük, a következő sémát nyerjük: 16 5 4 3 0 u 2 16 5 4 3 2 12 6 5 4 4 3 2 Li 1 6 5 5 4 3 2 1 6 6 5 4 3 2 1 szükséges feltétlenül itt, hO; elcsavarás mindkét homlokoldalon szim- 80 metrikus legyen, ha csak minden egyes rószvezető mindkét homlokvég szabadrúdvégeiinek útjában összevéve, tehát (2Ls) hossza mentén a rúdkeresztmetszet összes magassági helyzetét, illetőleg min- 85 den pontját elfoglalja. Ez esetben is a választotton kívül az elcsavarásnak bármily más tetszés szerinti szerkezeti megoldása alkalmazható. Amennyiben mindkét liomlokvég számára együttesen a kívánt ki- 90 egyenlítést szolgáltatja. Mint immár említettük, fennáll annak a lehetősége, hogy a homloktérharántmező által a szabad rúdvégekben indukált EME-ket együttesen a horonyharántmező 95 áltail a ható vas rúdrészeiben. indukált EME-kkel hozzuk kiegyenlítésbe, ha a ható vasban ágyazott rúdrészek részvezetőit az azokhoz csatlakozó szabad rúdvégekkel együtt csavarjuk el. A részvezetők 100 helyzetváltozásáriak azonban ekkor nem szabad egyenlő útszakaszokban történnie, hanem ez útszakaszoknak a homloktérben a horonyharántmező sűrűsége homloktérharántmező sűrűsége v l -szo n y ^ szerint nagyobbnak kell lennie, mint a horonyban. Az 5. ábrán e jellemző az (li, I2) ós 1.0 útszakaszok különböző hosszában nyilvánul meg. A rudat ezek szerint nem, mint 110 eddigelé szokásos volt a vas (Li) hosszon,
