105448. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó és rádiómozgókép továbbító berendezés

— 3 — ' rendezés bármelyike lehet a hasonló célt szolgáló berendezéseknek (Lacour-kerék-, hangvillás, -stroboEzkopikus). Ez a szinkronizáló berendezés a gyorsabb forgású 5 rendszer »(A) tengelyére van ékelve [4. ábra (f)] és ennek sebességét befolyásolja, illetve ezen keresztül az egész rendszert. A kép rajzolását az (0) ob jektív végzi (3., 4. &bra), az ábrázolt esetben az (F) filmszal-10 lag egy-egy képét, illetve kockáját vetítve az (S) síikbia (3., 4. ábra). A filmszalag megvilágítását és mozgatását egy normális mozigép végzi. Ha nem mozgóképfilmet, hanem valóságos jelenetet akarunk 15 továbbítani, akkor az L—K vonaltól (3. ábra) balra eső mozigépberendezés elesik és az objektív az előtte lejátszódó valóságos jelenet képét vetíti az (S) síkba. A vevőberendezés feladata a rádióhullá>0 mokon érkező áramerősségingadozásokat fényintenzitáshullámzássá visszaalakítani és az erősségben így szabályozott fényt pontok alakjában egy ernyőre ugyanolyan sorrendben fölrakni, amilyen sorrendben !ö az adóállomáson a kép bontása megtörtént. Ilyképen a vevőállomáson a továbbított képet oly pontok alakjában kapjuk meg, amelyeknek elrendezése és fénybeli erőssége megfelel az adóról kiindult pon-10 toknak. A bontás és összerakás zavartalanságát egy szinkronizáló berendezés biztosítja, amely az adótól továbbított impulzusok segélyével úgy szabályozza a vevőt, hogy az sebességben és fázisban az 15 adóval egyezik.. Az egyszerűbb működésű vevő, amely ', kisméretű képeket ad, úgyszólván azonos I berendezésű az adóval. Megvan itt úgy a lyuksorozatból álló (A), mint a ferde ré:0 sekből álló kisegítő (B) rendszer, melyek 1 mérete, elhelyezése, meghajtása, forgási sebessége és forgásviszonya, valamint a szinkronizáló berendezés elhelyezése az adóval teljesen azonos, azért ezek az al-5 katrészek a II. lap 14. ábráján nincsenek feltüntetve, csupán hivatkozunk az I. lap 2.. 3., 4. ábrájára. A különbség az adó és vevő között abban áll, hogy itt a lyuksorozat a fényforrás sugarainak a vezérlé-0 sére szolgál. A működés a következő: az (F) erős fényforrás lehetőleg nagymennyiségű fényét a (K) nagyméretű kondenzorr Iencsével egy pontba gyűjtjük össze. Az ebbe a pontba összefutó fénynyalábot az 5 (N) konkávlencsével párhuzamosítjuk. Ezt a keskeny és intenzív, de intenzitásában még állandó fénynyalábot a (KC) jelű szerkezeten vezetjük át, amelynek feladata az érkező rádióhullámok arányában szabályozni a fénynyaláb erősségét. A 60 fénynyaláb ezek után még párhuzamos, de intenzitása már az adóállomásról momentán toábbított (P) pont fénybeli intenzitásával arányos. Ezt a szabályozott fénysugarat azután a (T) tükör a vetítés 65 irányába téríti (x—v), ahol az (SZ) konkávlencse széthúzza egy fénykúppá. Ebből a fénykúpból most az (A) lyuksorozat, miután fázisban megegyezik az adó hasonló rendszerével, a (P) momentán érvé- 70 nyesülő furata segélyével mindenkor kihasítja azt a keskeny fénynyalábot (n). amely a. (P) pont képét az (Ü) üveglapra vetíti. Mivel a vevő lyuksorozata a szikronizáló berendezés folytán sebességben és 75 fázisban megegyezik az adó-lyuksorozat. mozgásával és mivel az érvényesülő fénysugár intenzitásában szintén arányos az adó momentán továbbított (P) pontjának fényerősségével, az üveglapon a további- 80 tott jelenet vagy kép mását kapjuk. Az előbbi vevőberendezés által kapott kép fényerő szempontjából meglehetősen gyönge, mivel az (ü) üveglapon (14. ábra) a kép oly pontok alakjában adódik össze, 85 mely pontok fényereje maximálisan 43.200-ad része az egész képmező területére vetített fénykúpnak, azért ezzel a vevővel erős fényforrás mellett is csak gyönge intenzitású képet kaphatunk és így alkal- 90 mazása korlátolt, amennyiben a kép mérete nem lehet nagy. Ennek a fénygyöngeségnek az eliminálására a következőkben leírt vevőnél a fényforrás összegyűjtött fényét teljes egészében egy keskeny 95 fénynyaláb alakjában használjuk föl, amennyiben az intenzitásában szabályozott fénynyalábot nem húzzuk szét kúppá [14. ábra (SzJ, hanem ezt az intenzív fénysugarat a célnak megfelelően az útjából 100 elhajlítjuk, és vele, mint pl. egy ceruzával végigírjuk: az ernyőt, illetve a hegyével csíkok formájában végigpásztázzuk Miután a fényforrás teljes ereje mindenkor egy pontban koncentrálódik, ilyképen 105 erősfényű és nagy képet nyerhetünk, amely nagy méretben való vetítésre is alkalmas. Az említettek alapjában a következőkben leírandó vevő működése abban áll, 110 hogy előállításuk egy keskeny, de intenzív fénynyalábot, ezt az érkező hullámok amplitúdója arányában erősségében szabályozzuk. Ezt a fénysugarat azután úgy mozgatjuk, hogy egy ernyőre vetítve, moz- 115 gása megegyezzen az adó ama (P) pont-