105448. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó és rádiómozgókép továbbító berendezés
jának mozgásával, amelyet az adó lyuksoi'ánalt momentán érvényesülő furata ki' jelöl a képmezőből [lásd I. lap 1. ábra (P)]. A fénynyaláb mozgása egy gyorsabb 5 függőleges és egy lassúbb vízszintes komponensből tevődik össze. A vevő külső elrendezésében hasonló az adóhoz. A gyorsabb mozgású korong itt is megvan, azonban a kerületén a lyuksorok helyett hen-10 geres lencsék vannak elhelyezve, minden lyuksornak megfelelően egy-egy lencse [6. ábra (A)] tehát a felvett méretek mellett 60 drb. A fénysugár függőleges mozgását az (A) rendszer a henger-lencsékkel 15 biztosítja. Működése a következő: a felfogó ernyőnek a szerkezettől való távolságát, valamint az előállítandó kép nagyságát ismerve, ismert a fénysugár ama szöge is, amelyet függőleges irányban a 20 két szélső helyzet bezár [6. ábra (D) szög]. A fénysugár függőleges mozgását úgy állítjuk elő, hogy a fénysugarat egy hengeres lencsére ejtjük (7. ábra). A lencse a következőképen van csiszolva: belső gör-25 bületének [7. ábra (g)] sugara azonos az egész korong sugarával (cea 43 cm), erre a felületre a fénysugár mindenkor merőlegesen esik be, mivel a rendszer középpontjából vetítjük rá (7., 8. és 9. ábrák), 30 a lencse belsejében tehát a fény nem térül el írtjából, ellenben a külső felületen át a kilépéskor irányváltozást szenved és pedig a lencse vastagabb része felé (7., 8. és 9. ábrák) az optikai törvény szerint. 35 Az (A) rendszer forgása következtében a fénysugár először a lencse alsó élét találja (7. ábra), tehát felfelé terül el, fényét tehát a felfogó ernyő felső szélére vetíti. A korong további mozgása folytán ez a 40 helyzet átmegy egy középhelyzetbe, ahol a fénysugár iránytörést nem szenved (8. ábra), majd fokozatosan a másik szélső helyzetbe folytatódik (9. ábra) és ennek befejeztével a játék ismétlődik. A henger-45 lencsék szélessége [7., 8. és 9. ábrák (S)] megfelel az adó (a) lyuksor távolságának (45 cm), sebességük is azonos tehát a fénysugár függőleges mozgása azonos az adó (P) pontjának mozgásával [I. lap, 50 1. ábra (P)]. A hengerlencsék külső felületének [8. ábra (h)] görbülete iigy van megválasztva, hogy a fénysugár eltérése a középvonaltól [7. és 9. ábrák (D, D)] arányosan változzék a lencse tengelyének 55 eltérésével a középvonaltól [7. és 9. ábrák (R, R)] a képmezőn belül s így a fénysugár nyílásszöge [8. ábra (R)] között az ilyképen megszabott optikai viszony áll fönn, vagyis a fénypont az ernyőn egyen— 4 — letes sebességgel mozog. A lencse külső 60 felülete a fénytanból ismert egyenlettel jellemezhető, annál is inkább, mert a fénysugár behatolása a lencsére mindenkor merőleges. Az ilyképen esiszelt lencsék keresztmetszete nagyjából sarló-cikk 65 (7., 8. és 9. ábrák) alakot mutat. A fénysugár vízszintes irányú mozgását egy hasonló .hengerlencse-rendszer végzi [6. ábra (B)]. Ez azonban már víz-"" szintes síkban, vagyis függőleges tenge- 70 lyen forog. Működése hasonló az (A) rendszerhez, azonban egy teljes körön csak két lencse van, vagyis egy-egynek nyílásszöge 180°-ot zár be (10., 11. és 12. ábrák). A (Qi), illetve (Q2) változásának 75 szintén lineárisan arányosnak kell lennie a (W), illetve (W) szöggel, vagyis a fénypont a vízszintes irányban is egyenletes sebességgel mozog. A két rendszer között a megfelelő kapcsolatot a (pt ) és (p2 ) fo- 80 gaskerékpárok biztosítják (13. ábra). A fénynyalábot egy erős fényforrásból nyerjük [13. ábra (F)], a fénysugár útja hasonló az egyszerűbb vevőnél leírthoz. Gyűjtőlencsén átjutva párhuzamos nya- 85 láb formájában átjárja a (Ke) szerkezetet és a (Ti) elterelő tükörre jut. Mivel azonban itt kétszeres irányváltozásra van szükség, két elterelő tükröt alkalmazunk (Tt) és (T2 ). Ezután, hogy a fénynyaláb 90 keresztmetszete kellő nagyságú és alakú, valamint hogy párhuzamos legyen, az (L) és (J) (6. ábra) jelű függőleges réssel ellátott lemezeken át jut a (B) rendszer fél, hold-alakú heingerlencséire. Itt a vízszin- 95 tes irányú eltérítés után az (L) és (K) jelű vízszintes réssel ellátott lemezeken keresztül melyek szerepe azonos az (I) és . (J) rések szerepével az (A) rendszer len- ' cséire esik, melyek az imént leírt módon 10 a függőleges mozgatást végzik. E vevő 1 által kapott képnél az eredő mozgásból kifolyólag a fénynyaláb mozgása nem függőleges, illetve az általa leírt csíkok nem függőlegesek, hanem kis dőlésű 10: ferde csíkok. Ez azonban oly kis méretű (0,25 : 45, vagyis 1 :180), hogy emiatt torzítás nem áll elő. Mivel a fordulatok viszonyát fogaskerék kapcsolat biztosítja, a fénysugarat pedig minőségében az adó- ni val párhuzamosan a (Kc) fényszelep (Relais) szabályozza, mozgásában pedig azonos az adó által továbbított (P) pont mozgásával, így a fénysugár különböző erősségű pontok alakjában a.z ernyőre n rajzolja a továbított képet, még pedig az előbbiek alapján másodpercenként 16-ot. Az utóbb leírt és összetettebb működésű
