105288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés széntartalmú anyagok desztillálására

Megjelent 1933. évi március hó 299-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105288. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés széntartalmú anyagok desztillálására. Letoumeur Paul mérnök Versailles. A bejelentés napja 1931. évi június hó 15-ike. Franciaországi elsőbbsége 1930. évi június hó 18-ika. A szilárd szántartalmú anyagok, mint szén, lignit, pala, stb., továbbá a folyékony széntartalmú anyagok, mint kátrányok, kőolajok, stb. gőzei, ill. ezen anya-5 gok deisztillálásakor keletkező gőzök széntartalmú vegyületek, túlnyomó részt szénhidrogének. Ismeretes, hoigy ezek a gőzök megfelelő h őmórsékre hevítve, többé-kevésbhé mély.0 rehatóan átalakulnak; ezt a hatást krakkalásnak nevezik és rendszerint a nyersanyagnál könnyebben illanó termékek létesítésére használják. A krakkoilást elősegítő főtényezők a kö-L5 vetkezők: 1. A reakció hőmérséke, 2. a hőmérsiék behatásának időtartama. Némely molekuláris változós emdotermikus. Ha tehát a gőzöket hosszabb időn át 20 tartjuk a reakcióihőmérséken, a gőzök nagyobb meleigmennyisé'get tudnak felvenni, s ennek folytán több molekula fog krakkolódni. 3. A reakoiónyomás fokozása. A nyo-25 más általában a molekulákat közelíti, tehát megkönnyíti a hővezetést ós a molekulák jó érintkezését. 4. A keverés mérve. Némely fcrakfcolásii reakció nem tisztán egyes molekulákon 30 belül, hanem több molekula között megy végbe, ilyenkor tehát a keverés a reakciót elősegíti. 5. Némely kontaktusanyag jelenléte, melyek katalitos hatást fejtenek ki. Ilyen B5 anyagok jelenlétében aránylag kisebb nyomásnál vagy hőméirséken vagy rövidebb idő alatt, vagy tökéletlenebb keveréssel lehet azonos eredményt elérni. Gyakorlati szempontból azonban a fenti 40 tényezők némelyikét csak bonyolult berendezésekben lehet elérni, ami a befektetési költségeket növeli s az üzemvezetést megnehezíti. E szempontból különösen a nagy nyomások ós magas hőmérsékeik jönnek tekintetbe. 45-A találmány olyan krakkolóeljárásra vonatkozik, mely nem túl magas hőmérséken s a légkörit megközelítő nyomáson megy végibe, s melynek reakciósebességét egyrészt később részletezendő önműködő 50 keveréssel, másrészt automatikusan létesített és fenntartott katalizátorokkal fokozzuk. A reakcióhőmórsék a nyersanyag szerint választandó meg. 55 Szilárd nyersanyag desztillálásakor lehetőleg nagy kátránytermelésre törekszünk. A desztillálást tehát „alacsony hőfokom" végezzük. Az ezen desztillálásra való berendezés- 60 mek a nyersanyagot bevezető nyílása és a fiétkofcszo't kibocsátó nyílása van. Folyékony nyersanyag desztillálásakor az előhevítést, pl. kemencében fűtött csőkígyóban úgy végezzük, hogy lehetőleg 65 kiadós elpárolgás menjen végbe. A felhevített nyersanyagot a csőkígyóból vailó kiléptekor kb. légköri nyomásra expandáltatj.uk, az el nem párolgó részeket pedig elvezetjük. 70 A keletkezett gázok és gőzök elegyét lehetőleg közvetlenül és kondenzálódás elkerülésével vezetjük a találmány szerinti reakciókamrába. Ezt a kamrát kívülről szabályozhatóan 75 fűtjük. Hogy a kamrában a hőmérsék lehetőleg egyenletes legyen, a kamrát aránylag kicsinyre méretezzük, ha pedig nagyobb anyagmennyiségeket kell feldől-