105288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés széntartalmú anyagok desztillálására

— 300 ~~ gozni, több ilyen kamrát alkalmazunk egymás mellett. A következőkben „reakciókamra" kifejezésen vagy egy ilyen kamrát, vagy több 5 egymáshoz kapcsolt ilyen kamrát értünk. Ezt a kamrát lehetőleg a felett a tér (kemence, akna, stb.) felett rendezzük el, amely térben a gőzök az előhevítés után expandálódnak. A kamra felett egy második kamrát, vagy gyüjtőteret alkalmazunk, amelybe a rekció után lépnek át a termékek*. A reakciókamra egymástól független kis elemekből képezett töltelékkel, lehető-15

leg egyenletesen úgy van megtöltve, hogy a kis elemek között nagyszámú szabálytalan járatok vagy csatornák képződjenek. Emellett ezeket az elemeket úgy mozgatjuk, hogy a közöttük levő csatornák 20 keresztmetszete és méretei folyton változnak. A gőzöket és gázokat e masszán keresztül vezetjük, még pedig vagy a reakciókannában fellépő áramlási ellenállás le-25 győzésére éppen elégséges túlnyomással, vagy a kamra kilépési oldalán alkalmazott ugyanilyen mérvű szívóhatással. A független eleinek között a gázok és gőzök vékony áramokra oszolnak szét. 30 Ilyen módon a krakkolást elősegítő következő viszonyokat biztosítjuk: a) A reakcióhőmérséket a kamra külső fűtésével létesítjük. A független elemeket célszerűen jó hővezető anyagból, pl. fém-35 bői készítjük, úgy hogy mind könnyen vegyék fel azt a hőmérséket, amely a reakcióra legkedvezőbb. b) A reakciókamra térfogata aránylag kicsiny lehet, mert a független elemek 40 nagy érintkezési felületűek, úgy, hogy a, reakcióhoz szükségelt hőcsere gyorsan megy végbe, ami viszont a reakció tartalmát csökkenti. c) A reakció -légköri nyomást megköze-45 lítő nyomáson megy végbe. d) A gáz- gőzelegy folytonosan keveredik. Minthogy az elemek közti csatornák iránya, alakja ós keresztmetszete rendkívül változó, a bennük haladó áramok 50 folytonosan örvénylenek s ezáltal keverednek, amit az elemek mechanikus mozgatása. még fokoz. e) Ha végül az elemek katalitos hatásúak is, akkor a hatást még erősebben le-55 het fokozni, miközben a hatékony felület a gázokkal és gőzökkel való érintkezés folytán. folytonosan megújulhat. Célszerű tehát ilyen saját ságú fémekből készíteni az elemek et. A szénnek azonban ugyancsak meg van ű az a sajátsága. Ha tehát a független elemek szénben dús kokszszerű vékony hártyával vonódnak be. ez a hártya is katalitos hatást fog kifejteni. Az ilyen hártya két hatás eredménye 6 lehet: A desztilliáilási gőzök, főleg a szilárd nyersanyag desztiillálásakor keletkező gőzök pora lakó .félkokszot ragadnak magukkal. Ezt a lebegő pormennyiséget még 7 növelhetjük, ha a desztillálókemencében lévő nyersanyagot mozgatjuk. Ez a por legalább részben rárakódik az elemekre, melyek porfogókónt is hatnak. Az elemek felületét ilyen módon katalitos 7 hatású hártya borítja, mely a hőcserét is elősegíti. Másrészt azonban a gőzökben lévő némely vegyület közvetlenül bomlik az elemek forró felületéin olyan módon, hogy 8' szén válik ki belőle, mely az elem felületére rakódik. Ilyen módon tehát önműködően képződik az elemek felületén rendkívül finom eloszlású katalitos hatású réteg, mely a 81 krakkolási reakciót már aránylag alacsony hőmérséken is lényegesein gyorsítja. f) Természetesen túl sok félkoksz lerakódása a berendezés működését hátrál- 91 tatná, mert az elemek közti gázcsatornákat túlságosan szűkítené; ebből a célból az elemeket a szomszédos elemekhez képest mozgatjuk, úgy, hogy ha a rájuk rakódott félkoksz aránylag' súlyos szem- 9! csekké növekedett meg', ezek a szemcsék az elemiekről lehullanak, pl. eg'y alsó kamrába, ahonnan pl. a deszt illálási maradékkal együttesen távolíthatók el. Ez nem csökkenti a. berendezés haté- 1( konyságát, mert hiszen a reakciókamrába belépő gázból és gőzökből folyton új bevonat rakódik le az elemekre. Az f) szerinti mozgatással tehát önműködően érjük el az a) és b) alatti előnyös 1( f elitét eleket. g) A ikontaktusanyag" egyúttal porgyűjtő is, úgy, hogy a reakciótérből kilépő kondenzált folyékony termékek kevés port tartalmaznak, tehát aránylag nagyobb 11 értékűek. A fent ismertetett eljárás részleteit sokféleképen lehet a. találmány keretén belül változtatni. A csatolt rajz 1. ábrája keresztmetszet- 11 ben, 2. ábrája pedig függélyes metszetben tüntet fel egy találmány szerinti reakciókamrát. A kamra alatt szakgatott