105268. lajstromszámú szabadalom • Előkamrás Diesel-motor

Megjelent 1933. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JHBH SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105268. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Előkamrás Diesel-motor. Dr. Güldner Hugó mérnök, Graz. A bejelentés napja 1931. évi április hó 28-ika. A találmány előkamrás Diesel-motorral vonatkozik és lényege a tüzelőanyagnak a munkahengerbe részelégetés útján való bevezetésére való oly előkamrarendszer, 5 amely két egymáson áthatoló, egymással állandóan összekötött kamarából áll. Emellett a befecskendező fúvóka a belül fekvő kamrába torkol és a kamarák mindegyike kiilön-kclön csatornák fitján, ál-10 landó, közvetlen összeköttetésben van a fő-égéstérrel. Eme elrendezés folytán az előexploziós hullámok az egyes kamrák külön-külön, csatornái útján úgy áramlanak a fő-15 égéstérbe, hogy mindkét kamara töltése úgyszólván egyidejűleg jut a munkahengerbe és lényegében csak ott egyesül tiszta égési levegőben. Ezáltal az eddig ismert előkamrás szer-20 kezetekhezi viszonyítva (beleértve az egymást körülvevő kétfcamrás szerkezeteket is) a gyújtási késleltetés csökken ós a tüzelőanyag-átalakulás is gyorsabb és tökéletesebb lesz. 25 A rajzi 1. és 2. ábrái a találmány példa, képpeni kiviteli alakját szemléltetik. Az (a) kamra, melybe a tüzelőanyagot a (b) fúvókán át befecskendezzük, a (c) köpenykamrán áthatol és a (d) fő-égés-30 térig nyúlik le. A belső (a) kamara falait több (e) furat töri át, melyek egyrészt a (c) köpenykamarával, másrészt a (d) fő-égéstérrel való csatlakozást létesítenek. A (c) köpenykamara a (d) munka-35 hengerrel közvetlen összeköttetésben van: egyrészt a hengerfej (f) csatornái, másrészt a gyűrűs »(g) hasíték útján. Mihelyt a üzelőanyag (olaj), túlnyomás folytán, a (b) tüzelőanyag-szájesö-40 vön át az (a) kamrába áramlik, ez utóbbiban a levegőnek nagy kompresszióhőmérséklete és a kamarafalak kataliticos hatása folytán Irészelégés '(első előexplózió) áll be, mely első sorban az (a) kamrában nyomás- és Jiőmérsékletnöve- 45 kedést von maga után. Az egyrészt a belső (a) ós a (c) köpenykamara, másrészt az (a) kamara és a (d) murikahengertér között fellépő nyomásesés folytán, az első előexplóziónál még el nem égett, 50 vagy a (b) szájcsőből az (a) kamrába idő közben befecskendezett további tüzelőanyag részben a (c) köpenykamrába, részben közvetlenül a (d) fő-égést érbe röpíttetik. 55 A (c) köpenykamrába röpített tüzelőanyag ott újabb rószégést okoz (második előexplózió), mely ugyancsak nyomás-és hőmérsékletnövekedéssel kapcsolatos. Egyidejűleg a tüzelőanyagnak az (a) 60 kamrából a (d) munkahengerbe lefúvatott része a főégést indítja meg. Mivel ugyanis a nyomásnövekedés a két (a) és (c) előkamrában, a fojtási és térviszonvok folytán, nagyobb, mint a (d) mun- 65 kahengerben, a tüzelőanyag-levegőeiegy a belső kamara (e) fenékfuratain és a, külső kamara (f) furatain, valamint a gyűrűs (g) hasítékon át a (d) fő-égéstérbe áramlik. 70 Minthogy a két explóziós hullám ki-* Váltása közvetlenül egymás után történik, a töltésnek a kamrák mindegyikéből való kiáramlása viszont aránylag hosszú időt igényel, a (c) köpenykamra; 75 lefiivatása a belső (a) kamra lefúvásával időrendben, úgyszólván teljesen és a megosztott kiömlőnyílások folytán térbelileg is egymás mellett megy végbe. A belső (a) kamrából még utánáramló: 80