105111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek feldolgozására

_ 4 — tartalinj légkör lesz. Hu ennek inegi'oleiő mennyiségű ferrooxid is van az adagban, akkor a reakció szempontjából már fölös mennyiséiül ferrooxid van jelen, ami. elö-5 nyös. Természetesen lehet nagyobb viszonyos mennyiségű konyhasót és iorrooxidot is alkalmazni, ezt a kérdést főleg gazdaságosság szempontjából kell megítélni. A kemencében kis mennyiségben oxidén 10 is fogy; az oxigén koncentrációját lu^veiszerúb J új?y megválasztani, hogy a kemencéből kikerülő ércben ínég egy kis mennyiségű vízben oldh.ató vasvegyület legyen jelen. Ez a kis mennyiségű oldható 15 vasvegyület annak a jele, hogy abban a zónában, ahol a ferrorklorid bomlása megy végbe, elég, de nem túlságos sok az oxigén, úgy, hogy a képződött értékes fémkloridok még nem oxidálódhatnak. 20 A kemencébe bocsátott levegőt a kemencéből kilépő érccel előmelegíthetjük s ezzel a hőszÜkségletet csökkentjük. A levegő jelenléte e mellett hátráltatja a kloridok elillanását is. 25 Az eljárás úgy kémiai, mint mechanikai szempontból sokféleképen módosítható. Így pl. a klórozást elsősorban oxidos érceknél alkalmazzuk, de lehetnek szulfidot? ércek is jelen, sőt némely esetben az egész 30 ércmennyiség szulfídos lehet. Előnyös azonban szulíidos érceket a klórozás előtt oxidálóan pörkölni. Lehet továbbá, az imént ismertetett eljárástól eltérően a ferrooxiidot tartalmazó ércadagot a jelzett 35 hőanérsékekre való fokozatos felhevítés közben olyan helytálló vagy egyenáramú légkör hatásának alávetni, mely klórt és kis mennyiségű oxigént tartalmaz. Némely érc viszont nem igényli a nátrium-40 klorid elbontásához szükséges magas hőmérsék.et. Lehet továbbá a friss érchez a klórt és a nedvességet egv külön készülékben hozzávezetni s az ércet csak ezután a fűtött klórozó kemencébe táplálni, amely-45 bői a ke—?tkező klórtartalmú nedves gázt az első készülékbe vezetjük. A gyakorlatban még azonos ércnél is nagyon különböző szemcsenagyságií ércet dolgozhatunk fel. Némely ércnél, pl. né-50 mely réz-arany-ércnél elég a cm-kint 10 szemű szítának megfelelő szemcsenagyságig való aprítás, sőt néha cm-kint kb. 10 szemű őrlés is elégséges, s a finom lisztet a durvával együtt lehet feldolgozni. JŐ Más esetekben viszont az ércet igen linómra kell őrölni, pl., hogy átmenjen a cm-kint 35 szemes, sőt néha az 50 szemes szítán. Ez az őrlés az eljárás szabályozását megkönnyíti. Ajánlatos a reakció közben a légkörinél 60 nagyobb nyomást alkalmazni. Ezt könynyen érhetjük el, pl. forgó dobkemence esetén úgy, hogy a ki- és bebocsátó-nyílasokat zárjuk vagy annyira fojtjuk, hogy a kívánt nyomási maguk a kemencében 65 fejlődött gázok és gőzök létesítsék, vagy nyomélevegővel idézhessük elő. A túlnyomás kb. 0.1—3.0 atm. lehet. Előnyös a. nyomást időszakosan változtatni. A túlnyomás elősegíti a klórnak és a félnedves 70 ércnek reakcióját a hűvös zónába és lassítja a reagensfémhaloid, pl. fervoklórid bomlását. De elősegíti a nyomást a nagyhőmérsékű zónában a nátriumklorid és a szulfátalkatrészek reakcióit s a klórnak a 75 tűzállóbb anyagrészekkel való reakcióját is. A túlnyomás különösen akkor előnyös, ha .a,z ércet pl. előzetesen pörköltük s az ércszemesék többé-kevésbbé ,főttéit állapotnak. A kemencéből kikerülő érc az értékes 80 fémeket túlnyomórészt kloridok, a vas túlnyomórészét pedig oxid alakjában tartalmazza. A vasat szándékosan alakítjuk át a kemencében oxiddá, mert a ferrioxid vízben és híg savban oldhatlan, ami a ke- 85 mencéből kikeriut érc kilúgzását elősegíti. A legforróbb zc'nából kikerülő ércnek azonban nem szabad túl sok oxigénnel érintkezésbe jutnia, nehogy értékes fémkloridok is oxidálódjanak. Ez ellen a leg- 90 jobb biztosíték az. hogy az üzemet úgy szabályozzuk, hogy a kemencéből kikerülő érc kis mennyiségű, pl. 0.5- -0.75% vízoldható vegyületet tartalmazzon. Ennek megtel elően a levegőnek a kemencébe való be- 95 vezetését úgy szabályozzuk, hogy a kemencéből kilépő ércnek egy próbája, pl. L%-nál alacsonyabb oldható vastartalmai mutasson. A reakcióhőt más eredetű meleggel egé- 100 szíthetjük ki. így pl. forró füstgázokat vezethetünk be, vagy közvetve fűtünk pl. a kemence köpenyébe vezetett túlhevített gőzzel vagy füstgázokkal. Ezt a fűtést célszerűen csak a kemence legforróbb zó- 105 nája körül alkalmazzuk, míg a kemence bebocsátó oldalával szomszédos szakaszt még hűthetjük is. A konyhasó vagy más halogénsó alkalmazásától részben vagy egészben eltekint- 110 hetünk, lia megfelelő mennyiségű ferroklorid jelenlétéről gondoskodunk. Így pl. a ferrovegyületeket tartalmazó nyers ércet olyan folyadékkal nedvesíthetjük meg, mely kellő mennyiségű klórt tartalmaz. 1(5 Ahelyett, hogy az eljárást arra irányítanák, hogy az érc értékes fémrészeit könnyen oldható vegyületekké alakítsuk,