105061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sztereoszkópikus vetítésre

ben sztereoszkópikus képek nyerésére alkalmas kinematografiai berendezés létesítése, aminek elérésére a következőkben leírt (vagy analóg) módon járunk el. 5 Mind a mai napig tett kísérletek csak közelítő és tökéletlen eredményeket szol gáltattak, mert, a két objektív vagy az ezeket helyettesítő, optikai elemekből álló kombinációk között, mind a felvétel, 10 mind pedig a vetítés esetén mindig megtartottak az emberi szemek közötti távolsággal (60—70 mm, átlagosan 63 mm). Vetítésnél a térbeli képiességnek az, életben való szemlélésnél jelentkező fokú 15 plasztikussággal azonos mértékű érzékelletése elérésére számolnunk kell azzal a viszonnyal, amely a felvett tárgy valóságos nagysága és vetített képének nagysága között fennáll. 20 Például, ha a vetítés valóságos nagyságban történik, azaz, a ha a vetített kép az ernyőn ugyanolyan nagy, mint maga a tárgy, a viszony ^ lesz. Ebben az esetben a felvevő objektívek egymástól 25 való távolságának szintén --nek kell lennie, azaz egyenlőnek kell lennie a szemek közötti 60—70 mm-es távolsággal. A kinematografiai készülékeknél a vetítés pl. .1:2 vagy 3:3 általában l.n arány-30 ban történik. Az objektívek közötti távolságnak tehát ugyanebben az arányban lévőnek kell lennie, tehát 120—140 min vagy 180—210 mm, vagy általában n. 60-n. 70 min között, ahol is n valamely 35 egész tört szám lehet; az átlagos értékek a két szem közötti 63 mm alapon 126, 189 és n. 63 mm. Figyelemmel erre a szabályra, amelyen találmány elve alapszik és kizárólag eb-40 ben az esetben, a térbeli képiességet (plasztikusságot) akként látjuk, amint a normális szemléletnél; ez az elv abból a megfigyelésből ered, hogy a térbeli képiesség (plasztikusság) nem érhető el 45 másképpen, csak a két szemnek egy véges távolságban levő pontra irányuló konvergenciája esetén; a térbeli képiesség érzékelhetősége megszűnik igen nagy (végtelen) távolságban való nézésnél, 50 minthogy ebben az esetben a két szem tengelye egymással párhuzamos. A két szem konvergencia-szöge úgy tekinthető, mint ami a plasztikusság mérésére szolgál. 11a ugyanazt a térbeli ké-55 piességet nagyobbított képpel akarjuk megkapni, a szögnek ugyanazt az értékét kell megtartani a vetítésben is, mert ha nem, a plasztikusság mindinkább csökkennék ós pedig abban a mértékben, amint a nagyított kép nagyságának mér- 60 téke növekedik, ami a kívánt hatással ellenkezik. Egyébként megállapítottuk, hogy a jobb- ós baloldali két sztereoszkópikus képnek vetítésénél a vetített összetett kép- 65 ben rezgés lép fel, amely abból ered, hogy — a látszög igen kicsiny lévén — gyakorlatilag lehetetlenné válik a két képnek egymás fölé helyezése; ezt a, hátrányt, úgy küszöböljük ki, hogy az objektívek 70 közötti távolságot akként növeljük, amint azt a fentebb leírtuk, ami után a szög állandó értékű marad. Az 1. ábra a találmány elvét mutatja, míg a 2. ábra az eddigelé alkalmazott ál- 75 1 alános elvet láttatja. E két ábrán a (C) tengelyű és (r) sugarú hengernek egyik végét látjuk. Ezt a hengert az (AB) egyenesben fekvő, (o) és (o') pontokban lévő normális távolságú 80 két szem vagy két objektív látja. Megnövelt, pl. kétszeres nagyságú, vetítés esetén a vetített henger (C) tengelye ugyanaz marad, de sugara kétszer olyan nagy (2r) lesz, a (C) tengely és .az (AB) egye- 85 nes közötti távolság pedig megkétszereződik, amikor is a (I)E) egyenes helyettesíti az (AB)-t. Az 1. ábra esetében a (DE) egyenesen fekvő (0) ós (O') pontokban képzelt oh- 90 jektíveknek egymástól való távolsága az (o, o') távolságnak kétszeresével egyenlő. Az a szögek (csupán az egyik van feltüntetve), amelyek a hengernek felül és alul eltűnő részeit adják meg, jellemzik 95 n térbeli képiességet. Ezek a szögek az (o, o') vagy (O, O') pontokiból tekintve, azonosak maradnak. A kétszeres átmérőjű hengerképnek szemlélete tehát ugyanaz lesz, mint az eredeti hengeré, a 100 térbeli képiességet pedig tökéletesen megkapjuk. A 3 szög egyenlő marad a (s szöggel. A 2. ábra esetében a két szem vagy két objektív, hasonlóképen az (AB) egyenesen 105 az (o) és (o') pontokban fekszik, azonban egymástól való távolságuk ugyanaz marad, mint az (O, O') pontoké. Az a szög nagysága nem változott, mert hiszen a hengernek normális nézetét adja meg, 110 amely tehát ugyanaz, mint az 1. ábránál. Ez a szög, amint fentebb, most is a hengernek eltűnő részét jelzi, amikor a két szem az (O, O') pontokban van, a térbeli képiesség benyomása tetemesen csökken. 115