105023. lajstromszámú szabadalom • Javítások manométercsöveken és gyártásukon

rasztás segítségével, mint ónnal való forrasztás segítségével és pedig anélkül, hogy a manómét ercső .rugalmassága csak a legkisebb mértékben is befolyásoltatnék. 5 Ezen cél szemmel tartásával a találmány abban áll, hogy magát a szorosan vett manomótencsiövet egyetlen darabból készítjük, amelyet tekeircsalakra hozunk és oly kis átmérőjű csőszerű hosszabbít,ások-10 kai látjuk el, amelyeknek hosszúsága legalább akkora, mint amekkorára szükség van ahhoz, hogy az elzárás vagy csatlakozás céljaira forrasztások elég messze essenek a manométeresőtől ahhoz, hogy a for-15 raisztási művelethez, szükséges (meleg ne tudja a manométemső rugalmasságát károsan befolyásolni. Ezen előállítási mód alkalmazása esetén az elzárandó csövek keresztmetszetének át-20 mérőjét oly kicsinyre választhatjuk, amilyen kicsinek csak óhajtjuk és minthogy az az erő a dugaszokat kiszakítani igyekszik, e dugaszok azon felületével arányos, amelyre a csőbein uralkodó nyomás a 25 maga hatását kifejti, ezzel egyúttal elkerüljük az összekötő forrasztásoknál a tömítetlenséginek minden veszélyét is, ha az alkalmazás természete szükségessé teszi igen nagy hosszúságii és kis átmérőjű cső 30 alkalmazását a szoros ér,te,leimben vett manómé,ter és ama zárt tér között, amelyben uralkodó nyomást — nyomások vagy hőfokok távolból való mérése esetén — mérni óhajtjuk. A találmány ily maino-35 métercsövek előállítására való gyártási eszközökre is vonatkozik. Az alanti leírásnál a mellékelt rajzra hivatkozunk. A rajz különböző vázlatos ábráira a leírás folyamon fog hivatkozás történni. K 40 rajzok némelyikéin, amelyek valamennyien etüilnézetét vagy hossz,metszetet ,szemléltetnek, az ábra egy vagy több részletének keresztmetszete is látható. Az 1. ábra egy rendszerint hengeralakú 45 (A) fémcsövet tüntet fel, amelynek segítségével nyerjük valamennyi alant leírt és a további ábrákban feltüntetett alakot. Ezt az (A) csövet először egyik végén kihúzz,uk (2. ábra) úgy, hogy az azután 50 tartalmaz egy <A) részt, amelynek átmérője ugyanaz, mint kezdetben volt és amely egy ,(a) hajlékony csőbein folytatódik, amely utóbbi kis átmérővel bír. Az (A) rósz belsejében oly (B) testet helye-55 zünk el, amely bármely kívánt (.legcélszerűbben hengeres) alakkal bír és pedig olyképpen, hogy e test (b) végpontja az (A) cső fenekével érintkezik ott, ahol az az (a) esőhöz csatlakozik. A következőkben ezt a (B) testet, amely fémrúdból, drót-köteg- 60 bői stb. állhat „tölteléknek" fogjuk nevezni. A rajzon a ,(B) szilárd testet vagy tölteléket sávozássat tüntettük fel. De nem valamennyi ábrán szemléltetjük, mert • — mint látni fogjuk — a csövet folyékony 65 tölt,el ékkel is ki lehet alakítani, azután pedig ezt a folyadékot belőle kiüríteni, miután a csövet a kívánt alakra hoztuk. Az így előkészített berendezést húzó padra helyezzük, amely oly húzó-sablon- 70 nal van ellátva, amelynek alakja olyan, mint amilyen alakot a cső merőleges Keresztmetszet nmek kívánunk adni. Ez az alak rendszeriül ellipszis lesz, mint amilyen alakot- szokás a manómé,ter csövek- 75 nek adni és amelyet a következők,ben példa gyanánt fogunk felvenni. Ilyenformán oly csövet kapunk, mint amilyent a 3. ábra láttat, amely eső három részből áll: az .(A) hengeres rész, amelynek átmé- 80 rője egyenlő az eredeti átmérővel és a kis átmérőjű (a) hengeres rész, amelyeket, egymással az elliptikus keresztmetszetű ÍA1) rész köt össze, amely utóbbiban foglal helyet a (15) töilte,lék, amely ugyanezen 85 művelettel szenvedett alakváltozást. Ha ezután az (A) kezdeti átmérőjű hengeres részt rendes kör-keresztmetszetű húzó-sablonokon húzzuk át, a,z (A2) csövet kapjuk, amelynek átmérője tetszésszerint, 90 kicsi lehet úgy, hogy az egész cső a 4. ábrán feltüntetett alakot veszi fel. Az 5. ábra a 4. ábrán feltüntetett csövet az utóbbi ábrára merőleges irányban nézve mutatja oily hosszmetszetben, amely 95 az ;(A1) ellipszis alakú rész kis tengelyén halad keresztül. Az (Al) ellipszis alakú test egyik végén vagy mindkét végén egy vagy két beillesztés céljátra szánt végződést alkalmaz- 100 hatunk, amely beillesztések gyakran hengerailakúak. A 6. ábra, amely az 5. ábrával analóg, a csövet egy ilyen >(A3) illesztő résszel láttatja, amely célszerűen alkalmazható arra, hogy az (Al) manométer- 105 csövet a manométer szekrénybe beilleszszüik. A többi alakot, amelyeket a 7., 8. és a 0. ábra (utóbbi a 8. ábrának profilja) tüntetnek fel, a húzópadon úgy állíthatjuk elő, 110 amely mód analóg ahhoz a módhoz, amelylyel a 4. ábrán látható csövet állítottuk elő és pedig abból az (A—a) csőből kiindulva, amelyet a 2. ábra tüntet fel és amely (B) töltelékkel bír. 115 Megjegyzendő, hogy e csövek ,(A3) hengeres részei kívülről csavarmenettel lát-