105023. lajstromszámú szabadalom • Javítások manométercsöveken és gyártásukon

— 106 — hatók el, a készülék előállításának és szerelésének igényei szerint vagy a szerelés megkönnyítésére. Ami a eső i(Al) részébe bevezetett (B) 5 tölteléket illeti, azt rendszerint nem lehet a csőből eltávolítani, azonban e tölteléknek jelenléte a manométeiresőbein a legtöbb esetbea nagyon előnyös, mert a cső belső térfogatát csökkenti ós tekercsalakba 10 való gön-gyölés-ét megkönnyíti. A (B) test keresztmetszete természetesen olyan, hogy míg egyrészt a cső kellő alakra hozását megkönnyíti, másrészt a csövet mégsem tölti ki soha teljesen és áthaladást enged 15 a -nyomásmérő folyadéknak. Ha azonban nem akairjuk, hogy a töltelék a csőben maradjon, úgy a fent említett műveleteknél a szilárd, fémes töltelék testet helyettesíteni lehet folyékony töltelékkel, pl. 20 vízzel, vagy esetleg oly porrá, aprított szilárd testtel, amelynek részecskéi egymáson könnyen elcsúsznak, pl. finom homokkal, amelyet végül a csőből kibocsátunk. Ezen célból következőképpein járunk el: 25 Mindenekelőtt a kezdeti hengeres cső két végét két kis átmérőjű esővé húzzuk ki, amelyek a szándékolt alkalmazásra, megfelelőek. E csövek egyikét egy drót: va gy kis r úd segíts égével légment esen el-30 zárjuk; a eső másik végén bizonyos vízmennyiséget engedünk be, amelynek nagysága függvénye a cső azon része űrtartalmának, amelyet ellipszis alakra, akarunk kihúzni, ezután a csövet elzárjuk. 35 Az így előkészített rendszert egy „ad hoc" készített húzósablónna-l ellátott húzópadra helyezzük ós ezen a húzósablónon többször keresztül bocsátjuk a csövet, miközben minden áthaladásnál valamivel 40 közelebb hozzuk egymáshoz a húzósablón pofáit mindaddig, amíg a hengeres rész feil nem vette a kívánt elliptikus alakot. Tekintettel arra, hogy a csőnek tekercsalakba vagy más kívánt alakba való gön-45 gyölésére a töltelékre szükség van, a cső egyik végét elzáró kis rudat meghatározott hosszúságig kihúzzuk, nehogy a folyadék összenyomhataitlansága folytán az elliptikus alakú cső alakváltozást szén 50 védjen, ezután a csövet az ismert eljárások valamelyikével teikeiresalakba hozzuk. Ennek megtörténte után a két kis csőből kivesszük a dugaszokat; a víz kifolyik és így kapunk egy tölteléknélküli mano-55 méteriosövet, amelynek belseje teljesen üres. Amint a leírás elejéin mondottuk, a mainométeircső alakjául az ellipszis alakját vettük fel, ez az alak azonban néha hátrányos, főleg ahol nagyon nagy nyo- 60 másokat keil mérni, -amelyek a csövet deformálhatják, vagy el is pattanthatják azon két alkotó mentém, amelyek az ellipszis nagy tengelyének (A) és (C) végpontjain haladnak át (10. ábra). A cső bel- 65 sejében uralkodó nyomás ugyanis a két szembenfekvő A—B C—A D—C honn.ni felületre gyakorol hatást és tendenciája az, hogy a csövet kör-keresztmetszetű csővé alakítsa át. Hogy ezt a két hátrányt ed- 70 kerüljük, „ad hoc" húzösablómnal hyperbolikus alakú manoimótercsövet állíthatunk elő, amelyben az említett két homorú felületet ikét domború felület pótolja. Az ily cső merőleges keresztmetszete egy 75 a b c—al bl cl hyperbola alakjával bir (11. ábra), amelynek két ágát két a al— c cl görbe köti össze. Ha az így kapott cső két végét ugyanolyan húzásnak vetjük alá, mint amilyent fentiekben az ellip- 80 s/is alakú csövek számára leírtunk, úgy hypeirbolikUiS manométercsövet kapunk, amely egyetlen darabban készen jön le a húzópadról és amelynek mindegyik végpontján egy-egy kapilláris toldalékeső van 85 alkalmazva. A 12. ábra .bizonyos alkalmazásokra megfelelő cső teljes elrendezését tünteti, fel. Az ily cső előállítása céljából a 3. ábra hengeres .(A) csövének egy részét az 90 .(al) ponttól fogva ki lehet húzni a szükséges hosszal .bíró i(A2) hajlékony csővé, amely a másik végén egy (G) hengeres csőben végződik, amelynek átmérője a kezdeti cső átmérőjével egyenlő vagy an- 95 nál esetleg kisebb. A 12. ábra ilyniódcn feltünteti a készülő cső egész elrendezését, amely cső áll a kis átmérőjű (a) csőből, amelyet a munka kezdetén alakítottunk ki, továbbá az (Al) 100 elliptikus -keresztmetszetű részből, amely a (B) tölteléket tartalmazza és amely a rn an oinéter-kész ii lék csövét fogja alkotni, a,z (A2) csőből, amely az átvitel céljaira való csövet fogja alkotni éis végül a leigv 105 nagyobb átmérőjű hengeres (C) részből, amely a mérendő közegben lesz elhelyezendő. Az (Al) elliptikus csőnek a (0) hengeres tartállyal a kis -átmérőjű (A2) csővel 110 való összekötése bizonyos ipari alkalmazásoknál előnyös lehet, pl. az oly fémtávhőmérők gyártásánál, amelyek, pl. higanytáguilással vagy telített gőzök nyomása segély ével működnek, ily esetben a 115 kis -átmérőjű i(A2) cső lesz az összekötő cső, amely az átvitelt végzi azon hely között, amelynek hőfokát mérni kívánjuk és