104934. lajstromszámú szabadalom • Elzáró és szabályozószelep poralakú anyagokhoz, különösen poralakú tüzelőanyagokkal dolgozó égési erőgépekhez

Megjelent 1933. évi január hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104934. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Elzáró- és szabályozószelep poralakú anyagokhoz, különösen poralakú tüzelőanyagokkal dolgozó égési erőgépekhez. Pawlikowski Hudolf mérnök GörJitz. A bejelentés napja 1931. évi április hó 9-ike. A szilárd, poralakú tüzelőanyagokkal dolgozó égési erőgépek szerkesztésénéi az elzárásra és kimérésre való szelepek sajá­tos alakítást és szerkezeteket igényelnek. 5 Az általában szokásos szelepek tömítő­íelületei közé jutó porrészecskék a szelep­testeknek a szelepfészekre való tömítő felfekvését meggátolják és azokat a szelep zárásakor a tömítő élnek a íészekfelüle-10 tek közül ki kell szorítaniok. Ezt azzal iparkodtak elérni, hogy a szelepeknek keskeny és éles fészekfelületeket adtak és a szelepek elzárásánál a fészekfelületeknek súrlódó mozgását idézték elő. Ezzel azon-15 ban az éles szélű szelepfószekfelidetek nagy kopása következett be. Ezenkívül mindamellett nem lehet egé­szen elkerülni azt, hogy a tüzelőporral kemény idegen anyagok, pl. kis kavics-20 darabok, kénkovaszemcsék vagy ledör­zsölt acélrészecskék, melyek a hozzávezető csövekből és malmokból származnak, ne szoruljanak az egymásra fekvő éles szélű felületek közé, amikoris azután az egészen 25 keskeny fószekfelületbe gödrök nyomód­nak be, minthogy a nyitás és zárás alkal­mával e beszoruló szemcsék az egész sze­lepfejerővel (vagyis a szelepfurat minden centiméterjére eső, a szelepfejet a fészekre 30 szorító munkanyomással) verődnek a fé­szekbe. A következő nyitási löketeknél a kemény szemese a legtöbb esetben kihull ugyan a fészekben lévő gödréből, azonban a fészekben és a szelepfejben mégis göd-35 rök maradnak vissza, amelyeken azután a munkagázok, sok esetben, kicsiny, de forró lánggal átfúvódnak és a fészekben, valamint a szeleptestben mindig jobban és jobban elmélyülő barázdákat és csator­nákat marnak ki. Ennek folytán a szelep 40 tömítetlenné és csakhamar teljesen haszna­vehetetlenné válik. A találmány az ily elzáró szelepek javí­tott szerkezetére vonatkozik és abban áll, hogy a szelepszerkezet két egymásra fekvő 45 felületének egyikét, mindaddig, amíg a szelep nyitva van, elforgatjuk. Ennek következtében a következő elzárásnál e felületek két gödre nem fog ismét egy­máshoz csatlakozni, hanem akként tolódik 50 el, hogy mindegyik gödör az eddigi gödör és ellengödör közötti szabad átbocsátó nyílásnak kb. már csak a felét teszi sza­baddá. Ezenkívül a felületek csakhamar ismét teljesen tömítő alakra kalapálják 55 egymást és az akkor keletkező csorbák az újabb, sértetlen felületrészeken újból és újból tömi tővé váló, záró felfekvési felü­letté munkálják le magukat. A felületek ezen elforgatása ós áthelye- 60 zése különböző módon, kézzel vagy gépi úton, pl. a csatolt rajzon látható meg­oldási alakok szerint foganatosítható. Az 1., 7. és 8. ábrák a találmány szerinti szerkezettel felszerelt égési erőgépek hen- 65 gerfejeinek függélyes hosszmetszetei. A 2—6. ábrák az 1. ábra szerinti szelepet tovaforgatva mozgató szerkezet részleteit mutatják, ahol is a 6. ábra az 5. ábrának megfelelő felül- 70 nézet és részben vízszintes metszet. Az 1. ábra szerint a szóbanforgó elfor­gatást a fel- és lefelé irányuló töltőszelep­mozgásról, tovakapcsoló szerkezettel ve­zetjük le, még pedig a nyitási mozgásnál 75 a (9) töltőszelep (1) orsóján lévő, rézsútos (12) toldat (4. ábra) révén indítjuk meg, a zárómozgásnál pedig a (13) kapcsoló

Next

/
Thumbnails
Contents