104873. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső az antikatódához képest viszonylagos mozgást végző gyujtófolttal

Megjelent 1933. évi január hó 16-án. HAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104873. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Röntgencső az antikatódához képest viszonylagos mozgást végző gyujtófolttal. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhoven (Hollandia). A bejelentés napja 1930. évi február hó 25-ike. Hollandiai elsőbbsége 1929. évi április hó 19-ike. A találmány oly röntgencsövekre vonatkozik, melyek antikatódája és gyujtófoltja egymáshoz képest mozgást végezhet. Ily fajta csövek nagy előnye, hogy az 5 a felület, melyen a gyujtóíolt képződik, meghatározott energia esetén jóval gyengébb mértékben van megterhelve, mint azon esetben, ha a gyujtói'olt helyzete az antikatódán nem változik. Az, ilyen esö-10 vek ennélfogva jóval erősebben, illetve jóval hosszabb ideig terhelhetők, vagy pedig határozott terhelés számára kisebb méretűek lehetnek. Nagy jelentőségű, hogy forgó antikató-15 dájú röntgencsőben a gyujtófoltnak oly hosszan elnyúló alakot adjunk, melynek hossziránya a mozgás irányára harántirányban terül el. Ily módon az anódterhelés kedvezőbben oszlik el és egyúttal a 20 mozgatható antikatódájú csövek előnyeit egyesíthetjük a vonalas fókusz, perszpektivikus megrövidítésének előnyeivel, ha a sugarakat a felülethez képest kis szögben, pl. 20°-nál kisebb szögben engedjük acső-25 bői kilépni. Az antikatóda minden fordulatánál a gyujtófolt létesítésében résztvevő felületi rész bizonyos ideig van terhelve, amiáltal az anyag felhevítésének van kitéve. 30 Mi azt találtuk, hogy az eddig alkalmazott gyujtófoltalakok esetében a felhevülés nem egyenletes, £IZ£L Z &L felhevülés a gyujtófolt létesítésében részt vevő felület minden pontjában nem ugyanaz. 35 Ez önmagában véve nem hátrány, miután azonban a cső maximális terhelését a valahol fellépő legmagasabb hőmérséklet szabja meg, csakis oly energiával dolgozhatunk, mely kisebb annál, amely a maximálisan megengedett hőmérsékletre 40 való egyenletes felhevülésnek felel meg. A találmány szerint az ilyen egyenletes íelhevülóst a gyujtófolt sajátos alakítása által érjük el. Azon időtartam, melynek folyamán az antikatóda felületének egy 45 pontja az, antikatóda által a gyujtófolthoz képest végzett viszonylagos mozgás minden fordulatánál vagy periódusánál terhelést kap, függ attól a sebességtől, amellyel a gyujtófolt a felületen tova- 50 halad, függ továbbá az ezen pont által a gyujtófoltban leírt pálya hosszától. Ha az antikatóda különböző részei a gyujtófolthoz képest különböző sebességgel mozognak, a pályák azonos hossza esetén a 55 gyujtófolt azon pontjaiban, melyeknek legnagyobb sebességük van, az, anyag a legrövidebb ideig lesz terhelve és ennek folytán legkevésbbé hevül fel. Forgó antikatóda és derékszögű gyujtófolt esetén ez 60 érvényes arra a részre, mely a forgástengelytől legtávolabb fekszik. A találmány szerinti röntgencsőnek oly gyujtófoltja van, melynek alakja célszerűen szintén hosszan elnyúló, úgy, hogy 65 hossztengelye a mozgás irányára merőleges. A találmány értelmében a gyujtófoltnak a mozgás irányában legalább részben oly mérete van, hogy gyakorlatilag azonos időtartamokban vonul át. A csőnek 70 forgó antikatódája és olyan gyujtófoltja lehet, melynek szélessége a forgástengelytől való távolsággal arányosan növekedik. A gyujtófoltot ezen esetben célszerűen egymást a forgástengelyben metsző két 75 vonal határolja.