104873. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső az antikatódához képest viszonylagos mozgást végző gyujtófolttal

A találmányt részletesebben a rajzon látható foganatosítási példa kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az 1. ábra forgó antikatódáju röntgencső-5 nek a találmány szerinti kivitelét részben metszetben mutatja. A 2. és 3. ábra szemlélteti az antikatóda azon részét, melyhez a katódsngarak ütköznek, még pedig a 2. ábra mutatja az 10 eddig alkalmazott, a 3. ábra pedig a találmány szerinti gyujtófolt alakját mutatja. Az 1. ábra oly röntgencsövet mutat, melynek külső fala üvegből való két (1) 15 részből áll, mely részeket a röntgensugarakat nehezen átbocsátó anyagból való (2) persely veszi körül. Ezen üvegrészekhez fémből, célszerűen krómvasból való 3 rész van forrasztva. A (3) résznek (4) ablaka 20 van, melyen a röntgensugarak kiléphetnek. A csőnek (5) izzókatódája van, mely (6) fémtartályban van elrendezve és melynek végei (7) kontaktuspeekekkel vannak összekötve, még pedig az egyik katódavég 25 sarkhuzal, a másik katódvég pedig a (6) fémtartány útján. A (7) kontaktuspeckekhez az izzító áramot bevezető huzalokat kapcsolhatjuk. Az ezen katóda által emittált elektronnyalábot a, (6) tartány, az 30 ú. n. gyűjtőberendezés, a. 8 antikatóda kis felületén koncentrálja. A katódsugárnyaláb keresztmetszeti alakja függ a gyűjtőberendezés (9) nyílásától. Az (5) izzókatóda és a (9) nyílás excentrikus helyzete 35 következtében a katódsugarak az antikaíóda kúpalakú végfelületének a csúcs egyik oldalán levő részét érik. Az antikatóda forgathatóan (10) csapra van erősítve, melyben a cső üvegfalához forrasz-40 tott és a (20) kontaktusrésszel összeköttetésben álló (11) fémrész végződik. Az antikatóda forgó mozgása azáltal jön létre, hogy az antikatóda indukciós motor rotora. Az antikatóda ezen célból jól vezető 45 anyagból, pl. rézből való oly hengerből áll, mely nagy permeabilitású anyagból való másik hengert zár körül. A motor 15 statora teljesen a csövön kívül fekszik. Az ezen statoron levő (17) 50 niágnestekercsek adják a motor mezejét és többfázisú váltakozó áramú hálózatra vagy pedig oly berendezések alkalmazása esetén, amelyek kölcsönös fáziseltolást létesítenek, közönséges váltakozó áramú 55 forrásra lehetnek kapcsolva, úgy hogy forgó mező keletkezik, mely az a,ntiikatódatestnek asynchronomotor rotora gyanánt forgó mozgást közöl. A stator (16) tokja (18) fémperselyre van erősítve, tehát a földdel van összekötve, úgy hogy G nagy feszültséget vezető részekkel való kontaktustól tartani nem kell. Ezen persely a fémből való (3) fal részt körülveszi. Ezen fémből való rész és a (18) persely között levő (19) ólomréteg megakadá- 6 lyozza nem kívánatos röntgensugarak kilépését. A 2. ábra a (8) antikatóda gyengén kúpos végfelületének külön képe. Az üzem alkalmával létesített gyujtófoltot ezen az 71 ábrán (21) jelöli. Ez az a hely, amelyen az izzókatóda által emittált elektronok a (8) test végfelületéhez ütköznek és amelyből a röntgensugarak kiindulnak. A gyujtófolt alakját a gyűjfőberendezés (9) nyí- 7; lása határozza meg. A 2. ábrán a gyujtófolt .alakja derékszögű négyszög, melynek hoszabb tengelye a kúpfelület alkotója mentén fekszik. Ha ezen gyujtófolt szélességét (d) jelöli, úgy azon (t) idő, mely,m:k folyamán az antikatóda felületének egy pontja minden fordulatnál a gyujtófoltban fekszik, arányos-el, ha (r) jelöli az illető pontnak a kúp csúcsától való távolságát. Nyilvánvaló, hogy a. terhelés §5 által előidézett hőmérsékletemelkedés annál nagyobb, minél nagyobb a (t) idő. Ha már most (TI) a maximálisan megengedett hőmérséklet, úgy a maximálisan megengedett terhelés az a terhelés, amely a gyújtó- qq foltnak a forgástengelyhez legközelebb fekvő részén, mely rész mindegyik fordulatnál (tl) időtartam folyamán van terhelve, a hőmérsékletet ezen (Tl) értékig növeszti, miután azok a hőmérsékletek, 95 melyeket a gyujtófolt többi .részei vesznek fel, melyeknek (r) sugara nagyobb és melyeknél ennélfogva a (t) időtartam, kisebb, a (Tl) értéknél kisebbek. Nagyobb energiát érhetnénk el olyan iqi terhelés által, amelynél a .gyujtófolt többi pontjain a hőmérséklet ugyancsak a (Tl) értékig emelkedik. Ezt a hatást azáltal érhetjük el, hogy ezen pontok számára is a terhelésnek minden fordulatra eső időtar- ioí tamát (tl) értékben szabjuk meg. Ezt a gyújtóioltiiak ,a 3. ábrán feltiintüntetett (22) alakjával érhetjük el. Ekkor gondoskodtunk arról, hogy mindegyik pont számára azon időtartam, melynek m folyamán ez a pont mindegyik fordulatnál a gyujtófoltban fekszik, azonos, még pedig ez azáltal adódik, hogy .a gyujtófoltnak a mozgás irányában való mérete arányosan növekedik a forgástengelytől 115 való távolsággal. Miután (t) arányos —-el,