104867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hő hatására elgőzölögtethető fémek különválasztására és kitermelésére fémes kiindulási anyagokból

oxid alakjában történik. Ez a munkamód egyúttal lehetővé teszi a mellékalkatrészek külön-külön való eltávolítását és kitermelését. 5 Az egyes mellékalkatrészek eltávolításának sorrendje a kiindulási anyag mindenkori összetételétől függ. Ha pl. a kiindulási anyag cinket és ónt tartalmaz, akkor ezen fémek különválasztása céljából a ke-10 menceatmoszférát a cink eltávolodásáig közömbösen vagy gyengén reduká.l'óan kell tartani. A fürdőbe szorított gáz a labilis állapotban levő cinket, illetőleg cinkgőzt a, fémfürdőből úgyszólván kiszorítja. A 15 fürdőből kiszorított cinkgőzök -a füstcsatornában cinkoxiddá égnek el, amely ónmentes vagy ónban igen szegény. Minthogy a beszorított gáz ezen eljárásnál a .-inkkel nem reagál, nemcsak redukáló, 20 hanem a cinkhez képest közömbös gázck is alkalmazhatók. Ha a fürdőből az összes cinket eltávolítottuk, vagy pedig ha már eredetileg einkmentes anyagot dolgoztunk fel, akkor 25 fiz ón és a többi fémek eltávolítása céljából oxidáló atmoszféráról kell gondoskodnunk. Ha redukáló gázokat fúvatunk be, akkor az olvadt állapotban levő fémón a keresztül hajtott gázok hatása alatt 30 illó vegyületbe megy át, amely végül ónoxiddá oxidálódik és a gázokkal együtt eltávozik.. Az eközben oxidált réz és az ehhez kötött csekély mennyiségű ón a redukáló gázok behatása folytán újból 35 Fémmé redukálódik. Ezt az eljárást addig folytathatjuk, amíg a fürdőből az ónt teljesen eltávolítottuk. E célra csakis redukáló gázok jöhetnek tekintetbe. Hasonló módon lehet-40 séges az eljárás megfelelő vezetésével az egyéb alkatrészeknek is, mint pl. az antimónnak az eltávolítása. Már javaslatba, hozták ismert elv alkalmazásával az alkálifémeknek ólommal 45 való ötvözeteikből a folyékony ötvözetbe bevezetett nitrogén általi kiválasztását. Míg azonban ennél az ismert eljárásnál külső fűtéssel ellátott zárt vasedényekben dolgoztak és a felszabaduló gőzöket fém-50 alakban kondenzálták, a jelen találmány értelmében belső fűtéssel akként dolgozunk, hogy a fémgőzök oxidokká égjenek el. Az ón és a többi fémek eltávolítása lé-55 nyegesen gyorsítható és javítható, ha a fémfürdőhöz a kezelés előitt vagy az alatt a redukáló gázokkal bizonyos mennyiségű ként vagy ként leadó anyagokat szilárd, megolvasztott, gőz vagy gázalakban adunk. Réztartalniű ötvözeteikhez legcél- 60 szerűbben rézkovát vagy rézkövet használunk; azonban természetesen más ként leadó termékeket is alkalmazhatunk. Már ajánlották vízgőz ós kénhidrogén keverékét 800 C-nál ércek és egyéb anya- 65 gok fölé vezetni, hogy ónt, bizmutot, mo-1 ibdént, kén vegyül eteikben átszublimáljuk. A kezelendő anyag ezen ismert eljárásnál szilárd állapotban van. Ezzel szemben a jelen találmány szerint niegolvasz- 70 tott állapotban lévő fémíürdőn redukáló gázokat hajtunk keresztül, amidőn egészen más reakciók lépnek fel és így az eredmények is eltérőek. Vízgőz ós kénhidrogén keverékével a jelen eljárás egy- 75 általán keresztül sem vihető. A találmány szerinti eljárás célszerű kiviteli módja abban áll, hogy a kiindulási anyagot tetszésszerinti módon fűthető, billenthető kemencében, pl. dobalakú kemen- 80 cében megolvasztjuk. E kemencéből, amely egyidejűleg a folyékony lilára készlettartány is lehet, egy részt mindenkor egy más kemencébe vezetünk, amelyben a gázkezelés következik be 85 (reakci0ke.me.ii.ee). E reakciókemence fűtése tetszésszerint történhet; azonban a {ütésnek olyannak kell lennie, hogy az áííuváshoiz szükséges hőmérséklet, amely a kiindulási anyag összetétele szerint 900 90 és 1400° között fekszik, az egész eljárási folyamat alatt íöntartható legyen. A íémlürdő túlságos lehűlésének elkerülésére az alkalmazásra jutó reakciógázt célszerűen előmelegítjük. Előnyösen tehát olyan gá- 95 zokat alkalmazunk, amelyek fcb. 800°-ra el őmelegíth et ők. A csatolt rajzon példaképen az eljárás foganatosítására való két kemence van feltüntetve. Az 100 1. ábra az egész berendezés keresztmetszete. A 2. ábra az olvasztókemence hosszmetszete az 1. ábra II—II vonala szerint. Az (a) olvasztókemence közönséges dob- 105 alakú kemence, mely (b) görgőkön forgathatóan van ágyazva. A kemence a (c) kiöntőcsatornával ós a fűtőgázok kivezetésére való (d) nyílással van ellátva. A kemence egyik végén az (e) lángzó foglal 110 helyet, amelyhez a levegőt az (f) csatornán át vezetjük be. A szembenfekvő végén van az a,dogatónyílás és ennek (g) fedele. Az (a) olvasztókemence alatt van a (h) 115 reakciiókemenee, mely szintén (i) görgőkön van ágyazva. A kemence a. ,(k) nyíláson át tölthető és üríthető, ugyanezen nyí-