104851. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vasúti váltók villamos hajtóberendezéséhez

Megjelent 1933. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104851. SZÁM. — Vaj2. OSZTÁLY. Kapcsolási elrendezés vasúti váltók villamos hajtóberendezéséhez. Vereinigrte EisenTbahn-Signalwerke Gesellschaft m. b. H. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi december hó 11-ike. Villamosan működtetett váltók üzemében idegen áramok üzemi zavarokat okozhatnak. Ezen idegen áramok befolyásának megakadályozása végett a találmány 5 értelmében egy ellenőrzőberendezést alkalmazunk, amelyen át vezetjük egyrészt az ellenőrzőmágnest üzemszerűen működtető ellenőrző áramot és amelyen másrészt valamennyi többi állító vezeték és az adott 10 időben üzemen kívüli ellenőrző vezeték az ellenőrző battéria negatív pólusával össze van kötve. Ezzel a berendezéssel elérjük azt, hogy egy esetleg fellépő idegen áram a biztosító berendezést kiváltja, pl. egy 15 olvadó biztosítékot kiolvaszt úgy, hogy ezáltal az ellenőrző mágnes az ellenőrzésre többé nem képes és a váltó állásáról hamis jelzések ki vannak zárva. A találmányt a rajz példaként! kivitel-20 ben tünteti fel. Jobb áttekinthetőség kedvéért az elektrotechnikában ma általánosan szokásos egypólusú ábrázolást választottuk. Ennél az ábrázolásnál pl. az 1. ábrában a (8) szám mellett elhelyezett 25 nyíl a pozitív pólussal való összekötést, a (18) és (20)-nál elhelyezett nyíl a negatív pólussal, illetve földdel való összekötést jelenti. Emellett feltételezzük, hogy az áramforrás negatív pólusa ugyancsak fö.l-30 delve van. (8) tehát az ellenőrző áramforrás pozitív pólusa, (2) az állító áramforrás pozitív pólusa; (7) számjeggyel jelöltük az (1) motor mezőtekercseit és (117 számjegygyei az ellenőrző mágnest. A (4,18) és (20) 35 kontaktusokat két kör jelöli, mert ezek a kontaktusok a szökő kapcsolónak vannak alárendelve, melyet tudvalevően az ellenőrző mágnes működtet. Az áram minden kontaktuson meg van szakítva, ahol a körvonal a vezetékhez csak hozzá fekszik 40 és az áramkör zárva van ott, ahol a körvonal a vezetéket keresztezi. Az 1. ábra egy váltóállítómű szokásos kapcsolási sémáját mutatja. Az (1) motort a <2) állító áramforrás a (3) állítóemeltyűs 45 kontaktus ós a (4) szökőkapcsolókontaktus átállításakor az (5) állító vezetéken és a (6) vezérfcapcsoló-kontaktuson, valamint a (7) szártekercsen át árammal látja el, akkor, ha a váltót átállítjuk. 50 Az ábra a váltó nyugalmi állapotát mutatja, amikor az áram az ellenőrző áramforrás pozitív pólusától a (4, 3, 9) és (10) kontaktusokon át a (11) ellenőrzőmágneshez ós onnan a (17) ellenőrző biztosítékon 55 és egy további (18) szökőkapcsoló-kontaktuson át az ellenőrző áramforrás negatív pólusához folyik. A találmány értelmében az (1) motor is a (13) pontból kiinduló (15) visszavezeté- 60 sen, valamint a (12) vezetéken és az ebben az időben üzemen kívüli ellenőrző (21) vezetéken, (14) kapcsolón ós (12) vezetéken a (11) ellenőrző mágnes és a (17) ellenőrző biztosíték közötti (1G) 65 csatlakozó ponthoz van kötve. Ha tehát az (5, 15, 21) és (12) vezeték valamelyikébe vagy a motorba idegen áram f olyik, amely áram az ellenőrző áramforrás negatív sarkához folyhatna, úgy a (17) ellenőrző biz- 70 tosíték kiolvad és ezáltal az ellenőrző mágnes üzemképtelenné válik. Ha a váltót át akarjuk állítani, úgy a (16) pontot a (19) vezetéken és (20) saökőkaposolókontaktuson át az állító áramforrás negatív 75 sarkával kötjük össze úgy, hogy a következő áramút keletkezik: a-z állító áramfor-