104850. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai gyujtó mindennemű lövedékekhez
Megjelent 1933. évi .január hó 2 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104850. SZÁM. XIX/c. OSZTÁLY. Mechanikai gyújtó mindennemű lövedékekhez. Aliquo Francesco, fu Domenico mérnök Róma. A bejelentés napja 1931. évi január hó 23-ika. A tüzérségi tűz hatásossága, különösen légi járművekkel szemben, attól függ, hogy a használt lövedékeknél mily pontossággal sikerült megoldani azt a feladatot, 5 hogy a lövedék oly pályán haladjon, mely átmegy oly szűk körzeten, melyben benn van a cél és hogy a lövedék a pályának oly pontjában robbanjon, mely a fentnevezett körzetben, az akció-zónában, benn 10 fekszik. Ha a lövedék ütközik a céllal, akkor a robbanást maga az ütődés is elősegítheti. A megoldandó feladat tehát az, hogy meg kell határoznunk egy relatív helyzetet és egy egyidejűséget, illetőleg a 15 röppálya egy pontjára vonatkoztatott időt, amelyben a lövedéknek a pálya egy bizonyos pontját el kell érnie és amely pontnak ebben az időpontban benn kell feküdnie az akció-zónában, mely zóna a 20 térben a célt kísérve mozog. A robbanásnak e pontban kell bekövetkeznie. Az általában használatos mechanikai gyújtók ugyanazon az ismert alapelven épülnek fel, amelyen a gyújtózsinórral 25 dolgozó gyújtók készültek. Ezeknél meghatározzák a robbanási pontnak a röppályán mért távolságát a kilövés helyétől és azt az időt, amelyre a lövedéknek szüksége van, hogy ezt a pontot elérje. Műkö-30 désük pontossága az idő közvetlen mérésén alapszik, amelyet egy óramű végez. Ezek az óraművek a másodperc századrészeire is beállíthatók, ügy hogy a robbanás ideje igen nagy pontossággal be-85 állítható. E lövedékek lényeges hátránya, hogy az óramű bonyolult szerkezet, előállítása nehéz munka és így a szerkezet maga rendkívül drága. Mivel az óramű működése független a 40 lövedék kezdeti sebességétől és a löveg csövének hajlásszögétől, melyek pedig lövések szerint változnak, ebből következik, hogy az a távolság, amelyben a lövedék robban, mindazon hibák függvénye, melyek a fenti két tényező változásaiból ke- 45 letkeznek és így a változott helyzeteknek az óramű ugyanazon beállításai (ugyanazon időzítés) mellett más-más robbanási távolságok felelnek meg. Ezenkívül, mivel a lövedék kezdeti sebességének váltó- 50 zásával változik a lövedék forgási sebessége, tehát az abban ható centrifugális erők nagysága is, változik mindazon szerkezetek működése is, melyek a centrifugális erő függvényében működtetik az 55 óraművet, úgy hogy az ennek következtében a röppályán a számított idő előtt vagy után lép működésbe. Így a beállított idő kezdete a fenti tényezők függvényében a röppálya változó pontjaiba esik. go Ugyancsak ismeretes, hogy a centrifugálerő nemcsak a kezdeti sebesség változásával áll összefüggésben, hanem, hogy értéke a röppálya mentén való haladás közben folytonosan változik, úgy hogy az 55 éppen szabaddá vált lengő balancera (billegőre) és annak gyenge rugójára való befolyása pillanatról-pillanatra változik; ezeknek a tömegeknek a löveg forgási tengelyétől való távolsága ugyanis foly- 70 tonosan változó. Ugyancsak a centrifugáierő változásai befolyásolják az excentrikus elhelyezésű kerékművek tömegeit is és így változtatják a tengelyeik mentén jelentkező súrlódások nagyságát. 75 Mindezek a változások hozzájárulnak annak az előidézéséhez^ hogy az óramű balanceának (billegőjének) oseillálási periódusa. nem állandó, minek következtében az az időtartam, amely megfelel a 80
