104850. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai gyujtó mindennemű lövedékekhez

— 2 — robbanásig végzett oscillációk számának, folytonosan változik és eltér attól az idő­től, amelyet a próba alkalmával az egy helyben állandó fordulatszámmal íorga-5 tott gyújtón beállítottunk. Valóban a fenti okok miatt még a legújabb típusú és legtökéletesebb ily szerkezetű gyújtók­nál a robbanási időkben oly nagy eltéré­sek mutatkoznak, amelyek biztos ered-10 mény elérését lehetetlenné teszik, mert ezek miatt a lövés hol hosszabb, hol rövi­debb a kelleténél. Az észlelt eltérések na­gyobbak, mint amekkorák a szabályozó szerkezet előre meghatározott érzékenysé-15 géből erednének. A felsorolt okok miatt a mechanikai időzítéssel dolgozó gyújtók nem terjedtek el oly nagy mértékben, mint az a gyújtózsinórral dolgozó gyujtó­s;7 "i'kezetekkel szemben var ható volt, ki-20 véve azokat az eseteket, amelyekben nél­különzhetetleneknek bizonyultak, mint aminő a magas célokra irányuló lövések; ekkor igen nagy forgási sebességeket és nagy elevációkat kell alkalmaznunk. 25 A gyújtózsinóros gyújtók ily esetekben kialszanak ós e hibájukat még nem sike­rült megszüntetni. Az óraművel dolgozó gyújtóknak ezen­kívül nagy hátránya, hogy valamennyit, 30 egyenként be kell szabályoznunk, hogy úgy a balance (billegő), mint pedig az óramű többi alkatrészének pontos járását biztosítsuk. Emellett azonban a megkí­vánt pontos működést még akkor sem 35 sikerül teljesen elérni, ha az amúgy is drága szerkezet előállítási költségeit még fokozzuk és az előállításra, valamint a beszabályozásra még több időt fordítunk. A gyújtó, mely a bejelentés tárgya, az 40 óraműves gyujtószerkezetek fentfelsorolt hátrányait kiküszöböli, mert a robbanás pillanata, illetőleg az a távolság, amely­ben a robbanás bekövetkezik, az új gyúj­tónál függ a röppálya alakjától és mére-45 tétől, valamint a lövedék mozgásától és független a változó időtől. Az új gyújtó valóban a röppálya előre meghatározott pontjában lép működésbe és ezenkívül úgy is működik, mint a normális ütő-50 gyújtók, melyek robbannak, ha a lövedék a célba ütközik. Az új gyújtó szerkezete egyszerű és le­hetővé teszi a Méternek tetszőleges meg­választását. A robbanási pontok távoilsá-55 Sábáin jelentkező hibák, az esetbein, ha a gyujtókait, egyenlő módom szabályozzuk be és valaanieinmyit ugyanazon lőfelléltelek miellletit használjuk el, kisebbek, miint azok a legkisebb távolságii eltéréseik, amelye­ket a gradaitornai elérhetünk. 60 A találmány síziextiiniti gyújtó működését az alábbi mechanikai és ballistikai meg­fontolások alapján magyarázzuk, amelye­ket a gyújtó szerkesztésénél szem előtt tartottunk. 65 Oly mérésiek alapjain, mielyakeit a gya­kcirlaitlbain használatos eíleviációk és kezdetti siohcisiságieik mellett és oly lövések soroza­tán végeztek, melyeknél ez a köt tényező álMiaindó volt, a következő ítéinyielkeit álla- 70 pították meg: 1. induláskor valamennyi lövedék eleven ereje egyenlő nagy; 2. be­érkezéskor a lövegben levő eleven erő kö­ziéi ugyainaz, Ina csak a beérkezés helyére nézve ugyanazon altimetrikus és aerody- 75 namikai feltételek állanak fenn; 3. a maximális szögsebességeik, melyek a, löveg szájnyílásában valamennyi lövedékre ugyanakkoráik, a röppálya végén egymás­tól csak keveset különböznek; a szögse- 80 besség csökkenése, egyébként azonos fel­tételek mellett, csiaik a, súrlódási ellenál­lástól függ, melyet a rövid idő alatt, igen kicsiny súrlódási együtthatóval, a közeg fejt ki a lövedékre; 4. a röppályák, a lö- 85 veg állandó' hajlásszöge ós ugyanazon, propulsív erő mellett, oly nyalábot alkot­nak. amely igen szűk határok között fek­szik; e zónának csúcsa a löveg szájánál van és nyílásának szélessége, a, röppályák 90 mentém, a röppályák vége felé fell'épő eltérések következtében kilométerenként nem több eigy tized méternél, még a imia elért legnagyobb lőtávolságok mellett scim. Mindebből következik: 1. hogy a lö- 95 vedék forgiáis közbeni útja, nevezetesen annak a csavairvoinialnalk a,z emelkedése, amelyet a lövedéknek a röppályán kívül cső pontjai írnak le, a röppálya-csoiport minden szakában, minden röppályánál íoo ugyanaz éls keveisiet tér el a, középső röp­pályához tartozó hasonló görbe emelke­désétől; 2. hogy ez a menetemelkedés a leigmgyo'bb a löveg szájánál, aholl aat a vont eső utolsó sziakiaisizia határozna meg és 105 a legkisebb parabola tcrtőporaitjáibaín; 3. hogy ugyiainaziom elevációknál ós ugyan­azon kezdeti sebességek mellett a menet­emelkedés clekremiense függ azon köziéig ellenállásától, amelyem a lövedék áithatol. no Enneik következtéiben a löveg szájának elha.gjráísátál kezdve végzett fordulatok: száma valamely röpipálya-esopoirt egy bi­zonyos szakaszában vallaimieinnyi röppá­lyán haladó lövedékre ti gyantáz. 115 Ezeknek a ballistikai eredményeknek felhasználásával a találmány szerinti

Next

/
Thumbnails
Contents