104822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges massza előállítására

80—90r C-oiál keverjük a szurokhoz. Ea­nitián azt alaposam összekeverjüík és a he­vítést addig folytatjuk, míg a víz elgőzöl­götit, ami futás nélkül megy végije. A hő-5 mérséklet további fokozásánál a sav be­hatása miegy végbe. Ha a víz eltávolítását gyorsítani akar­juk, akkor csekély vákuumot alkalmazha­tunk. Ellenben a reakciónál, vagyis a ma-10 gasabb hőmérsékletre való hwítéfcsnéfl a víz eltávolítása után vákuum többé nem szükséges. A nyei-isainyaíg Havazásánál a futás mieg­gátlásának másik módja abban áll, hogy 15 a savat magasabb hőmérsékleteknél ad­juk az anyaghoz, rnlely hőmérsékleteknél az anyag annyira híg folyós lesz, hogy a futás ezen oknál fogva nem következik be. Ezen magasabb hőmérséklet petroleuin-20 residumoknál (petrolszurkoknál) 250 és 280° C között fekszik, míg szénkátrány­residumoknál (szénszurkoknál) 150 és 220° C között van; ezen hőmérsékletek fö­lött a savazás gyakorlatilag nem fogana-95 tosítható, mivel ezen hőmérsékletek fö­lött erős kokszképződés áll be és az el­illanó gőzök nagymennyiségű olajat ra­gadnak magukkal. Szénszurkokmáil cél­szeri! a savazáislt 150°-nál eszközölni ós a 30 hőmérsékleteit csalk ezután fokozni. A reakcióba viitít kénsav mennyisége petrolszuroknál 25 térfogatszázalékig me­het tömény kénsavra, számítva és a ta­piaisizitalat azt mutaitta, hogy pl. petriotlszu-35 rckínál a kénsav mennyisége a kapoitit ter­mék olvadási pántját a kiindulási anyag­hoz képeisít körülbelül egyenes ahányban növeli. A reakcióba vitt kénsav mennyisége 40 kőszén- és barnaszénszurkoknál legföljebb 5 téfrfoigiaitszáizallék lobéit tömény kén<avra számítva, mivel nagyobb savmannyíiságek ezen sízurok fajtáknál könnyen kolksizképző­désire adniak alkalmait, 45 Hia pariaffintantailmú petTOlsauiikoit ke'll f eldolgozni, akkoi' ezen nyersanyagnál is elkerülhetjük a kokszosodási vaigy a cso-> móisodást, ha teirmiósizetes aszfaltot vagy egy előző folylamiaituál kapott műaszfaltoit 50 keverünk a szurokhoz. Egy további módja, a esomósodás elkerülésének az, ha a reak­ció iDtán a hőmérisélkleteit 300° C fölé emel­jük. Az erősen pairaffimtairtalmú sziurkokaít 55 úgyis dolgozhatjuk fel, hogy a. szurokból előbb aiz olajokat ismert módon, pl. gőz­vagy vákuuimdeszltiilláció segélyéivel rész­ben eltávolítjuk, úgy hogy a visszama­radó paraffin már nem gátolja az anyag feldolgozását. Az olaj ledesztillálása által 60 kemény peitroilsHurkot kapunk. Az ál desz­tillált éis lehűtötit deísztiillátumból a paraf­fint kifagyasztjuk, míg a viszkózus ola­jokat a szurokba viisszaiju/ütatjulk. Termé­szetes, hogy a szurkot máshonnan szár- 65 rnazó viszkózus olajok vagy olaj dús anya­gok hozzáadása álltai is lágyíthatjuk. Ezen anyagot savazva technikailag pa­raffinmentes a. természetes bitumennel teljesen azonos ugyanoly duktilitású és 70 aszfalténtartalmú terméket kapunk, mely a mexikói bitumennel műszakilag azonos. Fontos tényező a petroli-esidumok sava­zásánál, akár paraffintartalmuak, akár nem, továbbá a reakció hőmérséklete. 75 A reakció gyakorlatilag csakis kb. 380° fölötti, de legcélszerűbben 200—320° C hőmérséklet mellett foganatosítható. Ha a savazásnál kénsav helyett sav­gyantákat alkalmazunk és ezeket az em- 80 lített hőmérsékleteknél a szurokkal össze­keverjük és összeolvasztjuk, akkor az az előny is adódik, hogy a kapott termék tökéletesen homogén, gyakorlatilag koksz­mentes és nem tartalmaz oxoniumvegyü- 85 leteket. Mivel ezen reakciók magas hőmérsék­leten játszódnak le, az ezen a hőfokon az anyagból távozó gőzök szénszurkok fel­dolgozásánál jelentékeny mennyiségű ola- 90 jat visznek magukkal, miáltal az anyag merevvé és törékennyé válik. Ennek el­kerülése céljából a kazánt visszafolyós hűtővel szereljük fel, miáltal az olajok elillanását megakadályozzuk. A merevség 95 csökkentésére más olajokat is adhatunk az anyaghoz. A bitumenes anyagoknak kénsavval Való kezelésénél a kénsav a reakciónál (100° C fölé való hevítésnél) felbomlik és 100 a keletkezett kéndioxyd habzás mellett el­távozik. Ez a habzás sokkal kisebb mér­tékű, mint a vízgőz által okozott habzás, miért is a kéndioxyd eltávolításánál nem érdemes vákuumot alkalmazni. A reakció 105 akkor van befejezve, amikor a habzás megszűnik. A kész termékben szabad kénsav nincs jelen és a termék negatív oxoniumpróbát mutat. Ha a savval kezelt anyaghoz a reakció befejezése után újabb szurokmennyiséget keverünk, akkor értékesebb terméket ka­punk. Kőszén- vagy barnaszénszurkoknak sa­vakkal melegben való fentleírt kezelése 115 által merev és törékeny terméket kapunk, mely 90—lOO'-nál olvad. Ha azonban a savazás megkezdése előtt vagy közben

Next

/
Thumbnails
Contents