104568. lajstromszámú szabadalom • Elmozdulások és lökések hatása alatt önműködöen felhúzódó óra

— 2 — 25., 26. és 27. ábráik a hajtótömegnek csuklórudak segélyével való vezetését mutatják, amelynek szerkezete olyan, hogy a kopás folytán bekövetkező mozgási 5 közök a működésre nem hátrányosak. A 28., 29. és 30. ábrákon oly szerkezet látható, mely négyszögalakú tokban lévő és centrális köralakú vagy négyzetes vagy négyszögű óraszerkezetre alkalmazható 10 és melynél a hajtótömeg az óraszerkezet egyik oldalán meghagyott szabad közben mozog, míg az ellenkező szabad oldal a hajtótömeg vezetőtengelyének ágyazására használható fel. A 15 31. ábra automobilórákhoz alkalmazható szerkezet vázlata, melynél a tömeg csap körül forgatható és rugóval akként van összekötve, hogy a jármű lökéseinek hatása alatt rezgéseket végez. A 20 32. ábra oly szerkezet nézete, melynél a hajtótömeg csak közvetve hat egy kilincses rúdra, mely állandóan egy segédrugó hatása alatt áll, mely oly állandó határoló kapcsolást alkot, mely az óra túlhúzását 25 lehetetlenné teszi. A 33. ábrán oly szerkezet látható, melynél az óraszerkezet egész tömege, összefüggő egészként oly rugalmas elemek közbeiktatásával van a tokban elhelyezve, 30 melyek az egész szerkezetnek a tokhoz viszonyított csekély elmozdulásait engedik meg, melyeket a felhúzás biztosítására . használunk fel. A 34. ábra a 31. ábra szerinti szerkezet oly 35 változata, melynél az óra felhúzására két rezgőtömeget hasznosítunk, melyek különböző irányú lökésekre érzékenyek. A 35. ábra a 32. ábra szerinti szerkezet oly változata, mely a mozgótömegek két irá-4-0 nyú löketeinek felhasználását teszi lehetővé. A 36. és 37. ábra kerek zsebóra két változatát mutatja, A 38. és 39. ábra oly karkötő-órát szem-45 léltet, melynél az egész óraszerkezet mozgatható a tokhoz képest úgy, hogy ez az egész szerkezet alkotja a rezgő hajtótömeget. A 40. 40 bis és 41. ábrák a 38. és 39. ábrák 50 szerinti megoldási alak felhúzó-hajtószerkezetének részletrajzai. A 42. ábra az óraigazító szerkezet megoldási alakját mutatja. Arajzok különböző ábráin (H) a tulaj-55 donképeni óraszerkezetet, (a, b, c, d) az óratokot, (M) pedig a mozgótömeget jelenti. Az 1—5. ábrák szerint a (H) óraszerkezetnek derékszögű négyszögalakja van, az (M) tömeget pedig ugyancsak derék- 60 szögű négyszögalakú, nagy fajsúlyú fémből álló, de meglehetősen vékony lemez alkotja. E hajtótömeg egyenesvonalú mozgással tolódik el és a (H) óraszerkezet mögött, attól csekély távolságban van el- 65 helyezve. A tömeg kellő vezetését (B) golyók (vagy görgők) biztosítják. Evégből a (H) óraszerkezet két keskeny oldalán két göirdülőpálya van, melyek pl. (1, 2) acélsávokból állanak; hasonlóképen az 70 (M) tömegen is (3, 4) gördülőpályák vannak (3. és 5. ábra). A golyók egyik csoportját az (1) és (3) részek, másik csoportját pedig a (2) és (4) részek fogják közre; a golyókat célszerűen nem szorítjuk egy- 75 máshoz és azoknak, vezetékeikben, eléggé hosszú pályát kell kölcsönözni, hogy mindig szabadon gördülhessenek, vagyis hogy a csúszósurlódásokat teljesen kiküszöböljük. 80 A rugóház hajtására az óraszerkezetnek szokásos (5) felhúzórúdját (6. és 6 bis ábra) használhatjuk fel. Evégből az (M) mozgótömeg (6) menesztőpecket hord, mely szabad mozgási köz meghagyásával kapcso- 85 lódik a (7') villával, melyet a (8) csap körül lengethető (7) kar hord. E karon, a (8) csaptól csekély távolságban, két (9) és (10) kilincs van forgathatóan megerősítve, melyek a (11) kilincskereket forgat- 90 ják el. Ekként, az áttétel folytán, a kilincskereket működtető nagyobb erőre teszünk szert, ahol is a kilincsek elhelyezése olyan, hogy az (M) tömegnek mindkét irányú löketeit hasznosítjuk. E (11) kilincskerék 95 (12) végtelen csavart hord, mely az (5) felhúzórúdra felékelt (13) csavarkerékkel kapcsolódik. Az (M) hajtótömeg, osúszóvezetékeinek egyik végétől a másikig, ide-oda mozog, 100 még pedig a legkisebb hajlás hatása alatt is és elmozdulásaival folytatólagosan biztosítja a (H) óraszerkezet hajtórugójának felhúzását. A leírt szerkezeten kívül az (M) tömeg- 105 gel kapcsolatban még lemez- vagy csavarrugót is alkalmazhatunk, mely a tömeget középhelyzetben tartani iparkodik, úgy hogy az valamely lökés hatása alatt lengőmozgást iparkodik végezni. Pontos, no hogy a gyakorlatban a rezgőszerkezet periódusát alkalmasan válasszuk meg arra, hogy az a kézmozdulatok leggyakoribb üteimének feleljen meg, amit gyakorlati kísérletekkel könnyen állapíthatunk meg. n5 A 7. ábra szerint az (M) mozgótömeg a