104568. lajstromszámú szabadalom • Elmozdulások és lökések hatása alatt önműködöen felhúzódó óra

(H) óraszerkezet körül, teljes körben vagyis koraiakú gördülőpályában mozog". A tömegnek koszorúrész-alakja van és az a (15) kar révén a kis centrális (14) for-5 gásesappal van összekötve. Az utóbbinak azonban nem az a feladata, hogy az (M) mozgótömegnek szabatos vezetését biztosítsa és nincs nagyobb erőhatásoknak alávetve, hanem a vezetésre két (16) és (17) 10 görgőt alkalmazunk, amint az a 7. ábrából világosan látható. A (15) karon a (IS) segódkar forgatható, mely a (19) kilincset hordja. E kilincs a (20) kilineskerékre hat, melynek forgása, hajtókerékmű út-15 ján, a rugóház tengelyére vivődik át. A (18) segódkar, kis szögöm belül, a mozgótömeg (15) karjához képest szabadon fordulhat el. Evégből a (18) kar két (21) és (22) ütköző pecek között van elhelyezve, 20 melyek a (15) karon vannak megerősítve. A (18) karnak tehát a (15) karhoz és a peckelthez képest szabad játéka van, úgy hogy midőn az (M) mozgótömeg működésbe jön, a kilincskerék hajtása csak 25 akkor következik be, ha a tömeg már bizonyos utat megtett. Ily módon a tömeg mozgékonyságát fokozzuk és kinetikai energiáját jobban hasznosítjuk. A 7. ábra szerinti kilincskerekes szerkezet helyett 30 bármily más oly szerkezetet is használhatunk, mely alternatív mozgásnak egyirányú mozgássá való átalakítására alkalmas. Különösen a 8. ábra szerinti szerkezetet alkalmazhatjuk, melynél az (M) 35 tömeg a (23) gyűrűvel van egyesítve és a maga mozgását csak az egyik forgási értelemben közli a (24) tengellyel. Evégből a (24) tengelyre a (25) tárcsa van felékelve, melynek excentrikus bütykei van-40 nak. Az utóbbiak és a (23) gyűrű között (26) golyók vagy görgők vannak. Az, egyik forgásirányban a golyók beékelődnek, amikor is az (M) tömeg a (24) tengellyel szilárd kapcsolatba jut, ami a mozgás átvételét 45 biztosítja. A másik forgási irányban a golyók felszabadulnak és így az (M) tömeg szabadon forog anélkül, hogy a (24) tengelyt működtetné. A (24) tengely egyik irányú elforgása, hajtókerékmű út-50 ján, a rugóház tengelyére vivődik át. Ekként a 8. ábra szerinti szerkezet a 7. ábra szerintihez hasonló feltételeket valósít meg. Ezenkívül azonban a 8. ábrabeli szerkezet zajtalanul működik, továbbá 55 bizonyos késleltetéssel hat, mely elősegíti az (M) hajtótömeg üresjárási indítását, minthogy a golyóknak a (23) gyűrű és a (25) bütyöktárcsa közé való beékelődése csak akkor következik be, miután az (M) tömeg az (f) nyíl irányában már bizo- 60 zonyos szögelfordulást végzett. Ugyanez a hatás bármily más, zajtalan kapcsolásokkal is elérhető, melyek oly dörzskapcsoláson alapulnak, melyeknél az egyik forgási irányban nagyobb a ta- 65 padás, mint a másik irányban. A 9. ábra a 7. ábrához hasonló, de négyszögalakú (a, b, c, d) órákhoz alkalmazott szerkezetet tüntet fel. E szerkezetnél két (M) és (M') tömeget alkalma- 70 zunk, melyeknek mozgásai a 10. ós 11. ábrán vázlatosan jelzett módon mehetnek végbe. A tömegek a (27) és (28) karokat viszik magukkal, melyek a (31) kilincskerékre ható (29) és (30) kilincseket hord- 75 ják. A 12—16. ábrák szerint az (M) mozgótömeg" a (H) óraszerkezetet körülveszi és egyenesvonalú alternatív mozgást végez, mely a négyszögű (a, b, c, d) tok egyik §0 oldalával párhuzamos. Ezen (M) tömeg mozgásának a hajtórugó tengelyére való átvitelére a 6. és 6. bis ábrákon látható vagy bármely más hasonló szerkezet alkalmazható. 85 Az (M) tömeg vezetését különböző módon, különösen a 17. és 18. ábrák szerint foganatosíthatjuk. A 17. ábra esetén a mozgó tömegnek a 14. ábrán távlati ábrázolásban feltüntetett 90 alakja van. Az (M) tömeget az óra négyszögalakú tokja vezeti, még pedig négy (B) golyó közbeiktatásával, melyek félkörkeresztmetszetű hornyokból álló gördülőpályákon szabadon gördülhetnek. 95 A (32) kilincskerék (17. ábra) az (M) tömeg kétirányú löketei révén a két, kilincses (33) és (34) kar közvetítésével működtethető, melyek a 6. ábra kapcsán ismertetett módon hatnak. 100 A 18. ábrán látható szerkezetnél az (M) tömeget a (B) golyók és a (H) óraszerkezeten lévő (35) gördülőpályák vezetik. A 19. és 20. ábrán látható szerkezetnél az (M) tömegnek a 19 bis ábrán távlati ábrá- 105 z-olásban feltüntetett alakja van. E szerkezet vékony lemeztesttel is aránylag nagy súly elérését teszi lehetővé, minthogy a test nagyfelületű. Ekként az óraszerkezet szélességét és vastagságát csak no kis mértékben kell növelnünk, ami a karkötő-óráknál igen fontos. Ékszeróráknál az (M) tömeg nagyfajsúlyú fémből, pl. aranyból készülhet. A 21., 21 bis és 21 ter ábrák az órának 115 oly további megoldási alakját tüntetik