104567. lajstromszámú szabadalom • Készülék bombavetővel felszerelt repülőgép repülési sebességének meghatározására

Megjelent 1932. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI MRilSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104567. SZÁM. — XIX/c OSZTÁLY. Készülék bombavetővel felszerelt repülőgép repülési sebességének meghatározására. Actieiigesellscliaft C. P. Goerz Opfcische Aiistalt Actiová spoJecnost K. P. Goerz opticky ustav cég-Bratislava. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 9 ike. A 75.444 és 78.421 számú magyar szabadalmiak szériáit szerkesztett bombavető kékszülékeik nemcsak azon irányvonal meghatározására alkalma,slak, melyek a 5 célt azon időpillanatban metszik, melyben a ledobandó testet el kell engedni, hogy az a kijelölt célt tényleg eltalálja, — hanem a. repülőgép talajfölötti repülési sebességének megállapítására is alkalma-10 sak. A sebesség ezen meghatározása azonban csak akkor lehetséges, ha a repülés irányában a. megfigyelő előtt a környezetből jól kiemelkedő nyugvó alappont látható. Ha azonban ilyen alappont nincsen, 15 ami pl. a tenger fölötti repülésnél fordul elő, akkor azt csak valamely messziről jói látható úszótest ledobása útján lehet létesíteni, mely azonban természetszerűleg nem a megfigyelő előtt, hafliem ia meg-20 figyelő mögött fog elhelyezkedni. Ilyen módon a fenti szabadalmak szerinti bombavető készülékkel a menetsebességet meghatározni nem lehet. A találmány célja, hogy különleges be-25 rendezés segítségével a fent-említett készülékeket a repülőigép saját sebességének meglilatározásárai akkor is alkalmassá legye, ha az alappont a megfigyelő mögött fekszik. Ezen célt a találmány sze 30 rint olyikép érjük el, hogy a bombavető készüléknek függőleges tengely köriil történő legalább 180°-os elfordításával és a belépő sugarakat vetítő reflektor mozgási irányának egyidejű megváltoztatásával, 35 mit a reflektort mozgató óraműben levő átváltó szerkezettel hozunk létre, a megfigyelő mögött lévő célpont képét a libella segítségével beállítható megfigyelő-távcs:') látmezejébe hozzuk. A célpont képe a mérési időnek először az elején, másodszor a 40 végén jut a libella buborékával érintkezésbe, ha tehát a repülés miagasságát ismerjük, az ily módon meghatározott mérési időből a repülőgép sebességét meghatározhatjuk. 45 A csatolt rajz a találmány szerinti készülék példaképem megoldási alakját ábrázolja. Az 1. ábra a találmáiny szerinti készülék nniköd'ését vázlatosan szemlélteti. A 50 2. ábra a készülék függőleges hosszmetszete, míg, a 3. ábra fölülnézet, részben metszve. Tételezzük fel, hogy a repülőgép a talaj fölött h—BF m'agasság;bain van (1. ábra). 55 tehát az F pontban foglal helyet és mozdulatlan, míg a föld, illetőleg a tenger felszíne a célpomititial együtt repülőgéphez képesít visszafelé, tehát pl. balról jobbra imozog. Az a szóig, mit a célirány a függő- 60 legessel bezár, legyen kezdetben és p3

mérési idő befejezéséinél. A T miérélsi idő alatt a célpont a 7n pointból a Z» poinitba tolódik el, föltéve, hogy ezetn célpont a megfigyelő elölt fekszik. Ha aizonibain a 65 célt vaigy alappontot a repülőgépről ledoboitt úszó képezi, amely itehált a megfigyelő mögött fekszik, akkor a cél a mérési idő megkezdésekor a Z:' pontban és a pi' szög a:l«ifct fekszik, míg « mórósi idő végéin a 70 Za' pontiban « p;' szög áliaitt tiailálhaltó. Hogy a mimdeiilkori célirány hajlásszögét megállapíthassuk, az irányvonal F í'orgósp'ontjáitól mérve változatlan ós mieighaitároizoitt FP° távolságban a Pi csap 75 PoQ egyenes-vezetékét rendezzük el, mely