104366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek a nyerstőzeg gépi víztelenítésével való kitermelésére és nemesítésére

— 2 — Az eddigelé felmerült nehézségek és ezek kiküszöbölése tekintetében a következő körülmények veendők figyelembe: A víztelenítő folyamatnál az adialékpor 5 a maga külső felületéin megnedvesedik, úgy, hogy az adalékpcr a nyerstőzegből felszabaduló víznek bizonyos mennyiségét visszatartja. Kísérletek révén kitűnt, hogy a tőzegpor víztartalma a láp fajtája sze-10 rint 10—20% eredeti víztartalomról egészen 42—45% víztartalomra szaporodik. Anna víztartalom tehát, melyet a nyerstőzeg az adaléknak ad le, nem folyik el. Ha a nyerstőzeg csak egy bizonyos meg-15 határozott mennyiségű vizet volna képes leadni, akkor az elfolyó vízmennyiségnek csökkennie kellene, mihelyt nagyobb pormennyiséget alkalmaznánk, mely nagyobb vízmennyiséget vesz igénybe és tart visz-20 sza a sajtolt anyagban. E vízmennyiség a sajtolt anyag további szárítása alkalmával hőkezelés, pl. fáradt gőzzel való szárítás révén ama vízmennyiséggel párologtatandó el, mely a nyerstőzeghez tapadva 25 maradt. A tőzegpor részéről visszatartott vízmennyiség tehát a szárító folyamatot nagy mértékben terheli. A fáradt gőzben és így a gőzfejlesztő kazán tüzelésére fordított tőzegben való fogyasztás jelentéke-30 nyen fokozódik, ami a telep termelési költségét hátrányosan befolyásolja. E megfontolás alapján az eddigi törekvések arra irányultak, hogy a víztelenítő eljárásnál csak annyi tőzegport használ ja -35 nak, amennyi okvetlenül szükséges arra, hogy a víz elfolyatását szabatosan foganatosíthassák és meggátolják azt, hogy a sajtolás közben a sajtolószekrényből nyerstőzeg tóduljon ki. Ezért a tőzegport 40 a nyerstőzeg súlyára számítva, kb. 10%-os és ennél kisebb mennyiségben adták hozzá. Hogy e lehető legkisebb ponadagolás almazható legyen, kisméretű sajtolószekrényeket választottak. Ezzel a sajtolt le-45 pény belsejéből annak külső felülete felé kifolyó nyerstőzeg-víz számára lehetőleg rövid utakat értek el. Nagyobb méretek alkalmazásánál a sajtolt lepény belső magva nedves maradt, ha t. i. oly adalék-50 mennyiségekkel dolgoztak, melyek ama legalsó határnak feleltek meg, melynél a víztelenítő folyamat még egyáltalán keresztülvihető. Hogy számot vessenek ama viszonyok-55 kai, melyeket eddigelé helyeseknek tekintettek, a víztelítő sajtót akként képezték ki, hogy egy sajtó-aggregátumban nagyszámú kis sajtoló tér volt. Ily sajtók pl. az u. n. szalag- és gyűrűsajtók. Hidraulikus sajtóknál a sajtolókosár hatását víz- 60 elvezető közbenső rétegek behelyezésével igyekeztek támogatni, hogy ily módon a víztelenítendő anyagban rövid utakat érjenek el. A víztelenítő folyamatot kisterű sajtolásokkal vélték elősegíteni. 65 A találmány lényege mindenekelőtt abban van, hogy a nyerstőzeg víztelenítését az adalékpornak nem a lehető legkisebb mennyiségével foganatosítjuk, hanem tetemes íölösfeggef dolgozunk és hogy 70 e porban dús tőzegkeveréket nagy sajtolóterekben víztelenítjük. A víztelenítő folyamat beható tanulmányozása során ugyanis kitűnt, hogy az eddigi nézetek nem fedik a tényleges viszonyokat. Soro- 75 zatos kísérletek révén megállapítottuk, hogy tőzegpornak fokozódó mennyiségben való hozzáadásánál az elfolyó vízmennyiség nem csökken, hanem ellenkezőleg növekedik. A csatolt rajz I. ábráján a 80 n yerstőzeg-víztől enítés eredményeit a nyerstőzegmennyiség 10—20%-ának megfelelő poradagolással kapcsolatban, grafikonban tüntettük fel. A kísérleteknél jól felbontott nyerstőzeget sajtoltunk, mely- 85 nek nedvességtartalma 90%-ra rúgott, míg a tőzegpor nedvességtartalma 14% volt. Ha a nyerstőzeghez 10% pormennyiséget adagolunk, úgy a számítás szerint a nyerstőzegben lévő szilárd tőzeganyag 10 súly- 90 részére az adálékporban lévő szilárd tőzeganyagnak 8.6 súlyrésze jut, míg 20%-os poradagolásnál a nyerstőzegben lévő szárazanyag 10 súlyrészére az adalékban lévő szárazanyag 17.2 súlyrésze esik. E szám- 95 beli egybevetés a legjobban jellemzi a keverési arányokat. Az I. ábrán látható koordinátarendszer abscissa-tengelyére a poradagolást százalékokban, 10—20%-ig vittük fel, míg az IQO ordinátatengely a sajtolások utáni víztartalom százalékos mennyiségeire vonatkozik. A poradagolás minden egyes százalékához két kísérlet eredményeit raktuk fel és ezeknek középértékeit kötöttük 105 egymással össze, ami az ábrán látható görbevonalat eredményezte. (Az ábrán mindegyik görbénél megadtuk, hogy mit jelent). Az (A) görbe a sajtolt anyag víztartal- ne mának 55.2%-ról 45%-ra való csökkenését a nyerstőzeg-súly 10%-áról 20%-ára fokozódó poradagolás függvényében mutatja. A (B) görbe az elfolyó vízmennyiséget grammokban jelzi. Mint látható, ez a görbe 11E emelkedik, ha a poradagolást 10%-ról 20%-ra fokozzuk. Míg 8000 gramm nyerstőzegből!, 10%-os poradagolásnál, 5450 g