104366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek a nyerstőzeg gépi víztelenítésével való kitermelésére és nemesítésére

— 3 — víz folyik el, addig 20%-os poradagolásnál a nyerstőzeg 5650 g vizet veszít. A vízelfolyásnak ezen 200 g-nyi fokozódása első pillanatra csekélynek tűnhetik fel. Meg-5 fontolandó azonban, hogy 8000 g nyerstőzegben csak 800 g tőzeganyag van. A tőzeganyag e mennyiségéhez viszonyítva a 200 g mennyiség jelentősége azonnal szembetűnő. Ha valamely gyárban a na-10 ponta feldolgozott nyerstőzeg-mennyiség pl. 1000 tonna, úgy 10%-os poradagnál naponta 25 tonnányi vízzel többet kellene elpárologtatni, mint 20%-os poradagnál. E vízmennyiség gőzzel fűtött szárítóberen-15 dezésekben kb. 35 tonna fáradt gőzt igényel, melynek fejlesztésére a kazántelepben legalább is 20 tonna sajtolt tőzeget kell eltüzelni. E sajtolt anyagmennyiség a további feldolgozás vagy nemesítés szá-20 mára veszendőbe megy és tőzegbrikettek termelése naponta 8—10 tonnával csökken. Fontos továbbá az a körülmény, hogy a nyerstőzeg fokozott poradagolásnál jelentékenyen szárazabbá válik, mint az éppen 25 csak szükséges pormennyiség alkalmazásánál. Itt figyelembe veendő, hogy a por oly víztartalomig nedvesedik meg, mely a kísérleteknél 42%-ra rúgott. Ha a poradagot növeljük, iigy ezzel a nyerstőzegből 30 annyival több vizet vonunk el, amennyit az esetről-esetre használt tőzegpor-felesleg a maga nedvesítéséhez igénybe vesz. Ez természetesen arra az esetre áll, ha a vízelfolyás ugyanaz maradt, vagy pedig fo-35 kozódott. Hogy mennyire csökken a víztelenített nyerstőzeg víztartalma, világosan mutatja a (C) görbe, mely a nyerstőzeg tényleges víztelenítését százalékokban adja meg. 10%-os poradagnál a nyers-40 tőzeg víztartalma a víztelenítés után 62.5%, 20%-os poradagnál pedig már csak 49.5%. Ha a (C) görbét a 20-as százalékszámon túl meghosszabbítjuk, akkor a görbe további lefolyásából arra következ-45 tethetünk, hogy a nyerstőzeg kb. 25%-os poradagnál ugyanazt a víztartalmat éri el, mint a megnedvesedett adalékpor, vagyis a jelen példában 42%-ot. A pormennyiség további fokozásánál a víztele-50 nítés lefolyásának kedvezőtlenebbnek kell lennie. Az a tény, hogy a nyerstőzeg fokozott poradagolásnál lényegesen szárazabbá válik, mint csekély poradagolásnál, az 55 üzemre nagy fontosságú. A sajtolt massza két anyagból, még pedig víztelenített nyerstőzegből és megnedvesített porból áll. A két anyag víztartalmai közötti különbség 10%-os poradagnál 17%, 20%-os poradagnál pedig már csak 7.5%. E kö- 60 rülmény a sajtolt anyagnak szárítással való további nemesítése szempontjából fontos. Nehézségbe ütközik oly kevert anyagot, melynek a víztartalom tekintetében egymástól lényegesen különböző al- 65 katrészei vannak, oly végső víztartalomra kiszárítani, mely mindkét alkatrésznél kb. egyenlő. Mennél kevésbé különbözik egymástól az alkatrészek víztartalma, annál egyszerűbbé válik a szárítóüzem és annál 70 egyenletesebbé s értékesebbé válik a végtermék. Tekintetbe veendő továbbá, hogy a sajtolt anyag könnyebben dolgozható fel, vagyis könnyebben őrölhető és szitálható, 75 ha a sajtolt anyagban lévő víztelenített nyerstőzeg szárazabb. A nyomással és fokozott poradagolással foganatosított víztelenítés legfigyelemreméltóbb előnyére azzal teszünk szert, hogy 80 lehetővé válik a nagy sajtolótérrel dolgozó vagy röviden nagyterű sajtolast keresztülvinni. A keverék nagy portartalma a lepény belsejében oly nagyszámú elvezető csatornát létesít, hogy a lepény 85 közepéből kifelé való eltávolítás már csak csekély szerepet játszik. A lepény belseje ngyanoly mértékben vesz részt a víztelenítésben, mint a sajtolt anyag külső rétege. Így tehát a sajtolószekrények mé- 90 retei tetszőlegesen nagyra választhatók. A sajtolótereknek a szalag- és gyűrűsajtóban alkalmazott részekre osztása többé nem szükséges és így az utóbbi sajtótipusok a maguk nagy szerkezeti és üzemtech- 95 nikai hátrányaikkal teljesen kikapcsolhatók. Helyükbe lépnek a hidraulikus sajtók, melyeknek kiképzése igen egyszerű és üzembiztos. így pl. 48 sajtó-aggregátumot, azaz 48 kis sajtoló kosarat, 48 ál'só és 48 100 felső dugattyút tartalmazó gyűrűsajtók helyett oly hidraulikus sajtót használunk, melynek sajtoló kosara pl. 4—5 m3

térfogatú. Minden további magyarázat nélkül világos, hogy oly sajtó, melynek egyet- 105 len sajtókosara van és melynél a sajtóaggregátum nyugalomban van, stabilabb és üzembiztosabb, mint oly sajtó, melynek a sajtólófolyamat közben állandóan vándorló 48 sajtó-aggregátuma van. 110 A hidraulikusan működtetett nagyterű sajtó főelőnye azonban abban van, hogy a sajtódugaftyú mozgása egyszerű eszközökkel változtatható. Minden lápfajta a sajtolóifolyamatnak bizonyos meghatáro- 115 zott lefolyását kívánja, melyet hidraulikusan mozgatott sajtolódugattyúval pontosain tudunk betartani. A mechanikai 104366