104345. lajstromszámú szabadalom • Hangvisszaadó szerkezet

7. ábra pedig a kónusznak felületért* merőleges rezgéseit vázlatosan szemlélteti. Az 1. és 2. ábrákon az (1) kónuszlioz a 5 (3) tekercset hordozó (2) hengeres test van hozzáerősítve. A (3) tekercs az (5) mágnes sarkai közötti (4) gyűrűalakú térben foglal helyet. A kónuszt tartó (6) gyűrű,, valamint az (5) mágnest hordozó 10 (8) gyűrűk a (7) alaplemezre vannak ráerősítve. A négyzetet alkotó (9) fonalak az (1) kónuszon, annak felületéhez érintőlegesen, alapjához vagy külső széléhez közel, 15 a (10) helyeken vannak megerősítve. A (11) fonalak egyik végükkel a négyzet szögleteihez, másik végükkel a (6) gyűrűre szerelt, rugalmas anyagit (12) akasztókhoz vannak hozzákötve. A (9) fonalak 20 hozzáköthetők az (1) kónusz külső széléhez is, de előnyöse bb, ha azok, mint az az ábrákon látható, a kónusz külső szélétől a kónusz hosszában egész számszor nem található távolságra fekvő pontokhoz 25 vannak hozzákötve. Az (1) kónuszt még belső végéhez közel hozzáerősített, a (9) és (11) fonalakéhoz hasonló elrendezésű (.13) fonalak tartják ós központosítják, amelyeknek végei az (5) mágnesre szerelt 30 (15) tartókban elrendezett (14) beállítócsavarokhoz vannak erősítve. A kónusz felfüggesztő szálainak a kónusz belső végén levő bekötési pontjait célszerűen úgy rendezzük el, hogy a kónusz külső részén 35 levő bekötési pontokkal ne essenek egy, a kónusz tengelyén átmenő közös síkba; a kónusz külső és belső részén levő bekötési pontok továbbá célszerűen úgy helyezkednek el, hogy az egyes bekötési 40 pdntokon és a kónusz tengelyén átmenő síkok egymással egyenlő szöget zárjanak be. Ily módon a felfüggesztés a kónusz rezgéseinek lehető legnagyobb szabadságát engedi meg. 45 A 3. ábra szerinti változatnál a (9) fonalak az általuk alkotott négyzet sarkainál, közvetlenül a (6) gyűrű (16) peckeihez vannak hozzákötve. Szükség esetén a 2. ábra szerinti elrendezés a (11) fonalak-50 Bak a (6) gyűrűre szerelt akasztókhoz való kötésével a 3. ábra szerinti alakra módosítható. A 4. ábrán szemléltetett elrendezésnél áz (1) kónusz felületéhez érintőlegesen 55 hozzákötött négy (9) fonál egy nyolcszög négy oldalát alkotja, míg a hátralékos íiégy oldalt a (17) fonalak képezik. A (18) fonalak a nyolcszög valamennyi szögpontját a (6) gyűrűhöz kötik. Természetes, hogy a fonalak bekötési 60 l>ontjainak és megfelelőleg a fonalaknak a száma változtatható és a fent említett négy csupán példaképpen van megadva. Gazdasági szempontból mégis ez látszik legelőnyösöbbnek. Kívánatos ugyanis, 65 hogy a bekötési pontok száma a lehető legkisebb és maguk a bekötések oly kicsinyek és könnyűek legyenek, amenynyire csak lehetséges, hogy a kónusz súlyához adódó súlyuk, és így tompító, vala- 70 mint a rezgő felületre kifejtett egyéb hatásuk minimális legyen. Bár a (9) fonalaknak háromszög alakjában való elrendezésével a bekötési pontok szama háromra csökkenthető, ez gazdasági szem- 75 pontból mégsem előnyös, mivel a háromszög oldalainak hosszúsága folytán a (6) gyűrűt akkora átmérőjűre kellene kiképezni, hogy az egész szerkezet nehézkessé válnék. 80 A fonalakat a 2. ábrán látható módon a, kónusz felületétől csekély távolságra rendezzük el és ecélból a kónuszra sorjában felerősített, a (10) bekötési helyeken kis körökkel jelzett, kisméretű vékony 85 papírlemezekhez, vagy alátéttárcsákhoz kötjük. így a felfüggesztő fonalak rezgés közben a kónuszt nem érintik. A kónuszhoz közvetlenül erősített fonalak célszerűen nem pontosan érintő irány- 90 ban helyezendők el a kónusz felületéhez, hanem a felület érintőjével a bekötési ponttól mindkét irányban kis szöget zárnak be. Ily megoldást szemléltet az 5. ábra, amelyen a szögek jelentékenyen nő- 95 veitek. Ez a bekötési mód a kónusz természetes rezgései és a felfüggesztő fonalak önrezgósei közti interferenciát teljesen megakadályozza. Ha szükséges, a fonalaknak az 5. ábrán szemléltetett be- 10( kötési rendszere mellett még alátétlemezek is alkalmazhatók. A 6. ábrán a központosító és felfiiggesztőszerv módosított alakja látható. A felfüggesztő fonalak a (24) tartón elrende- 10Í zett (23) szánhoz erősített C-alakú rugós (22) horogba vannak beakasztva. A (23) szán a (24) tartóban kiképzett csavaranyába csavarható (25) csavarral eltolható. A (25) csavar a (23) szánhoz képest in foroghat, de tengelyirányban el nem mo.zoghat. Az 1. ábrán látható (12, 15) akasztó- és tartószerkezetek a többi ábrák szerinti berendezéseknél is alkalmazhatók. A (11) Ili fonalak természetesen csavaros vagy tekercsrugóval is helyettesíthetők,, vagy ilyennel elláthatók.