104345. lajstromszámú szabadalom • Hangvisszaadó szerkezet
— 136 — A kónusz külső szélével nem közvetlenül összekötött, hanem a (12) akasztókhoz, ill. a (6) gyűrűhöz, vezető fonalak vagy rugók beállító szerkezettel vagy 5 szerkezetekkel — amilyen az 1. ábrán a (14), vagy a 6. ábrán a (25) — láthatók el, úgyhogy e főfonalak feszültsége változtatható és a kónusz, helyzete beállítható. A 2. és 4. ábrákon a (12) akasztók-Í0 hoz, ill. a (6) gyűrűhöz vezető fonalak könnyű rugókkal, vagy ezekkel egyenértékű elemekkel is helyettesítbetők. Ily kivitel mellett a főfonalak hosszának, pl. a nedvesség vagy hőfok ingadozásaiból 15 eredő, csekély változásai a felfüggesztő szerkezet feszültségét nem befolyásolják. Azon rendszereknél, amelyekben a kónuszhoz kötött fonalak a (6) gyűrűvel külön fonalak útján vannak összekapcsolva, 20 á sajátrezgések kiküszöbölése végett ez utóbbi fonalak célszerűen különböző hoszszúságúak, mimellett az egyes fonalak hosszai egymásnak nem többszörösei. E találmány szerinti hangosan-beszélők 25 a gyakorlatban igen jól beváltak. A végzett kísérletek szerint, ha a kónuszt hajtó elem rezegteti, magában a kónuszban felületére merőleges rezgések lépnek fel. E rezgések folytán a kónusz normális kör-30 alakja elváltozik és tengelyére merőleges síkokban hullámos alakot vesz fel. Ennélfogva a kónusz kerületi elemei egyes helyeken, megfelelő középhelyzeteikhez váltakozva közelednek, ill. azoktól távolod-35 nak. Szabadszélű, ill. lényegileg szabadszél ű kónuszoknál aleírt r ezgések amplitúdó ja nyilvánvalóan a kónusz szabad, azaz nagyobb átmérőjű szélén a legnagyobb, mimellett 40 ©zen rezgések kisebbek, egyenlők vagy nagyobbak lehetnek, mint a kónusz tengelyirányú longitudinális rezgései. Ezen, a találmány szerinti felfüggesztési mód révén lehetővé vált hullámalakú elváltozá-45 sok fellépte nyilvánvalóan a hajtó elemtől a kónusznak átadódó impulzusok azon törekvéséből ered, hogy a kónuszban magában, oldalfalainak hosszirányában rezgéseket hozzanak létre. Ez utóbbi rezgés 50 sek létesítésére irányuló törekvés ténylegesen a kónusz tengelyére merőleges síkokban való hullámalakú elváltozások felléptét idézi elő. E rezgéseknek az eddigelé használatos felerősítő szervekkel 55 történt tökéletes vagy lényegileg való kiküszöbölése a kónusznak az önmagában való rezgésre irányuló természetes törekvését lerontotta s így a visszaadott hang minőségét és erősségét hátrányosan befolyásolta. 60 A találmány ennélfogva úgy tekinthető, mint a kónusz felfüggesztésére való, oly elrendezésű elemek létesítése, amelyek, amikor a kónusz a mozgó tekercsről, ill. nyelvről reá átadódó impulzusok ha- 65 tására mozog, annak természetes mozgását teszik lehetővé. A felfüggesztő elemek a kónusznak nemcsak lényegileg szabad tengelyirányú mozgását, hanem önmagában való, vagyis felületére merőleges sza- 70 bad rezgéseit is lehetővé teszik, míg a kónusznak, mint egésznek, tengelyére merőleges síkban való mozgását megakadályozzák. A 7. ábrán az (n) kör a kónusznak ren- 75 des, azaz mozgás nélküli állapotban való, tengelyirányú nézete, ill. arra merőleges metszete. A pontozott (v) és (v') vonalak a kónusz e részének, eredeti köralakjából a hajtóelem útján a kónuszra átvitt, egy 80 bizonyos rezgés hatása alatti, váltakozó, maximális kitéréseit jelzik. A kónusznak az ábrázoltakhoz hasonló alakváltozásai tulajdonképpen a kónusznak önmagában való eredő rezgései. Mint látható, a leírt 85 felfüggesztő rendszer nemcsak a kónusznak szabad tengelyirányú mozgását, hanem ez eredő, a kónusz felületére merőleges rezgések szabad kialakulását is megengedi. 90 A leírt felfüggesztő szervek ezenfelül a kónusz tengelyére merőleges síkban rendkívül merevek, úgyhogy a kónusznak a tengelyére merőleges síkban egészében való mozgását megakadályozzák. 95 Az itt leírt felfüggesztések különösen a mély hangok helyes visszaadására alkalmasak, amelyeknél a megfelelő amplitúdójú hanghullámok előidézésére a kónusz jelentékeny amplitúdójú mozgása szüksé- 100 ges. Általában tapasztalható, hogy a hangerőnek a találmány szerinti felfüggesztési mód révén lehetővé tett javulása oly mértékű, hogy az ú. n. szabadszélű kónuszok vagy elektrodinamikus hang- 105 szórók esetében használt hangfokozó ellenző alkalmazása többé nem oly szükséges. A találmány szerint felfüggesztett hangszóró saját rezgése amellett 5/sec-nál kisebb lehet és így a legmélyebb hangok 110 alaprezgései tényleges erősségükben és minőségűikben adhatók vissza, nem pedig rezonancia-hatások alapján. Végül, e felfüggesztések mellett, a tompító hatás oly csekély, hogy a kónusz alakja ebből fo- 115 lyólag lényegileg nem torzul, leszámítva a dinamikus működtető rendszer esetén a
