104137. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés gázturbinatelepekhez a turbina elé kapcsolt, az égési erőt átalakító szerkezettel

— 3 — A tüzelőanyag szabályozásával szorosan összefügg a levegőmennyiség szabályozása és( pedig a "2. ábra, szerinti kivitelmól. Az előbb említett párhuzamos vagy 5 soros kapcsolás közül a rajz az! utóbbit! tünteti fel, tehát azt az esetet, amikor a levegő szabályozást a tüzelőianyiagsmbályozás után kapcsoltuk. A levegöszabályozást megindító impulzus ekkor a t ü zelő -10 anyag fordulattengelyén elrendezett centrii'ugaregulator nagy egyenlőtlenségi foka, vagy pedig, mint ezt a 2. ábra mu tatja a hajtógáz (pl) nyomásának változásaiból vezethető le, mely célra a (29) 15 impulzusvezeték szolgál. Mielőtt bővebben kitérnénk a levegő szabályozására, egy oly változatot tárgyalunk, amely a leírt kompresszortelepnél alkalmazható és amelyet a 2. ábra mutat. 20 Míg eddig csak egyetlen kojmpresMiós folyamatról beszéltünk amennyiben, pl, az 1. ábra szerinti kivitelnél a kötrnprüsxszor atmoszféranyomásáról a; hajtógáz nyomására szállított, most oly változatot 25 tárgyalunk, amelynél a tulajdonképpeni kompresszor elé még egy fokozatot kapcsoltunk. Ennek a dispositiónak előnye^ hogy az (5) dugattyús kompresszor méretei lényegesen kisebbek, mert már csekély 30 előzetes sűrítés is lényegesen redukálja a kompresszor által beszívott levegő menynyiségét. Az előzetes sűrítést célszerűen külön hajtott centrifugáikoimpresszorbani végezhetjük, amely nagy térfogatokra, 85 gazdaságosabban méretezhető. Ekkor az 1. ábrában feltüntetett diagram helyébe a 3. ábrában feltüntetett diagram lép, amelyben az elősűrítési nyomását (p2)-vel jelöltük. A kompresszor által besizívott le-40 yegő tömegének lényeges csökkemtésie világosan kitűnik. A 2. ábrába berajzolt (30) elősűrítő a friss levegőt a környezetből a (31) vezetéken át szívja és a (32) vezetéken át elő-45 szőr a (33) tartáinyha nyomja, ahonnan a levegő a (34) vezetéken át a fent már említett (10) gyüjtőtérbe kerül. Innen vezetjük a levegőt az (1) dugattyús kompresszorhoz. A (30) elősűrítőt különféle módokon 50 hajthatjuk, vagy az, égési erőt átalakító géppel fogaskerék közbeiktatásával, vagy a gázturbinával, vagy ennek tegelyéről közvetlenül, vagy ugyancsak foigaskerókáttétellel, lehetőleg nagy fordulaíszám-55 mai. Alkalmazhatunk olyan dispositiot is, aminőt a 2. ábra mutat, amely szerint külön (35) hajtóturbinát alkalmazunk, amelyet a (13, 16') főturbina két fokozat közötti térből vett gázzal táplálunk. E célból a (15) vezetékből a (36) vezetéket 60 ágaztatjuk le. A fáradt gázok a 37) vezetéken át, a (38) gáztariányba kerülnek, amelybe a (39) főturbina í'áradtgázvezetékeis betorkolik. A közös (40) fáradtgázvezetéken át a gáz a szabadba jut. Termé- 65 szelesen a (35) mellékturbinát egy közbenső fokozatra, vagy pedig a (16) főturbina után is kapcsolhatjuk, amikor a főturbinában a hajtógázok csak előre meghatározott ellennyomásig expandálhat- 70 nak. Ezek után a magyarázatok után tovább foglalkozhatunk a levegő szabályozásával. Ezt a műveletet a találmány értelmében úgy végezzük, hogy az elősűrítés (p2) nyo- 75. mását beszabályozzuk és pedig viszonyítva a (pl) nyomáshoz, úgy, hogy a két nyomás viszonya, atmoszfératúlnyomásban mérve, lényegileg állandó maradjon. Az ehhez szükséges berendezést a 2. 80 ábra sematikusan mutatja. A (41) ütemadó szerkezetben egy-egy (42, 43) membrán (44) és (45) tereket zár el. A két membránt egymással (46) rúd köti össze és a két membrán a (47) és (48) nyomórugók hatása 35, alatt egyensúlyi helyzetbe áll be. A (46) rúdhoz csatlakozik a (49) emelő, mely önmagában ismert módon működteti a nyomás alatt álló olajjal dolgozó (51) servomotor (50) segédvezérművét. Ha a (41) 90 ütemadó egyensúlyi állapotban van, akkor a (50) segédvezérmű úgy áll, hogy a servomotor olaj be- és kiömlését zárja és a servomotor dugattyúja helyben áll. Az ütemadó két (44) és (45) nyomóterét a (29) 95 és (52) vezetékek a (75) nyomógázvezetékkel, illetőleg az elősűrítő (10) nyomóterével kötik össze. Ha a két (43) és (42) membrán hatásos nyomófelületeit úgy méretezzük, hogy azok felületviszonya az ál- 100 landó értéken tartandó (pl—p2) viszonynak megfelel, akkor az ütemadó mindaddig egyensúlyi helyzetben marad, míg a nyomásviszony meg nem változik. Ha azonban az egyik nyomás, pl. a hajtógáz 105 (pl) nyomása megváltozik, nevezetesen csökken, akkor az ütemadó egyensúlyi állapota megszűnik. A (46) rúd felfelé tolódik és az (50) segédvezérművet ugyancsak felfelé tolja. Ennek következménye, 110 hogy a servomotor dugattyúja lefelé tolódik. Mivel a servomotor dugattyújával az (53) szelep össze van kötve, az (53) szelep ugyancsak lefelé mozog és a nagyobbá vált szelepnyíláson a (33) tartányból több 115 levegőt bocsát a szabadba. Ennek követ-