103867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, különösen oxidos ércek és fémoxidok feldolgozására
— 3 — A kemencéből az egyes szelektáló hőmérsékleteken elillanó fémkloridok felfogása, ill. összegyűjtése céljából bármely ismeretes vagy megfelelő típusú olyan j kondenzálótartály vagy edény használható, mely a kemencének azon nyílásával van kapcsolatban, melyen át a gáznemű reagens felhasználatlan fölöslege távozik. Ezt a felfogószervet a kemencehőmérsék-3 let minden egyes szelektáló hőmérsékletemelkedésekor cseréljük s benne a fölös mennyiségű gáznemű reagens az eljárás szabályszerű folyamata alatt nem kondenzálódván, a terméket nem szennyezi, 5 hanem a tartányon át kondenzálódás nélkül tovább áramol. Alantiakban az eljárás néhány példaképem foganatosítási módját ismertetjük, úgy, ahogy az konkrét fémek esetén hasz-3 nálatos. Ha például tantaloxidot és niobiumoxidot 200 C° hőmérsékleten kénkloridok és klór behatásának tesszük ki, a redukció, klórozás és elgőzölgés bekövetkezhet a 3 niobiumnál, de a tantálnál nem. Ha ez alkatelemek felett egyedül klórt áramoltatunk, ennél a hőmérsékletnél nem keletkezhetnek kloridok és ennélfogva egyik alkatelem sem párolog el. Klórral egyma-3 gában ez csak jóval magasabb hőmérsékleten következhet be és még akkor is mindkettő egyszerre párologna el. Ebből látható, hogy klórral egymagában valamely egyes, kívánt alkatelemnek a töbj biektől elkülönítetten történő klórozása nem vihető keresztül, mert az alkatelemek bármelyikének klórozódása csak olyan hőmérsékleteken következik be, melyek gyakorlatilag az összesek elgőzölgési 3 pontjai felett vannak. Ennek folytán, amikor az egyiknek a klórozódása bekövetkezik, egyszerre több is klórozódik és együtt elgőzölög. Előzőleg már rámutattunk arra, hogy i ha valamely adott alkatelem nem redukálható alacsonyabb hőmérsékleten annál, amelyen az ércben jelenlevő valamely másik alkatelem redukálható, valószínűleg a másik alkatelem klórozódása és el) illanása fog előbb bekövetkezni. Ez igaz még akkor is, ha az ily módon az első alkatelemből kapott klorid alacsonyabb hőmérsékleten párolog, mint a második alkatelem kloridja, j Ennek egy példája tantaloxidnak (TasOs) onoxidtól (SnO>) való elválasztásakor fordul elő. A találmány szerinti gáznemű reagens könnyűszerrel redukálja, klórozza és elpárologtatja a tantaloxidot 300 C°-on, de az ónoxidot csak kb. 550 60 C°-oii redukálja. Ennek dacára a fentismertetett eljárással tantaloxidból kapott termék 300 C° alatt stabil, szilárd test, míg az ónoxidból kapott termék, noha szilárd, már szobahőmérsékleten olyan il- 65 lanó, hogy kilövi a dugót az üvegből, melyben elhelyeztük. Némely esetben kívánatos lehet fémeknek olyan csoportonkint történő szétválasztása, melyek azután az egyes fémekre 70 egyenkint könnyen szétválaszthatok más vegyi folyamatokkal, vagy pedig a találmány szerint végzett második elpárologtatással. Ez így van a magasabb olvadáspontú érceknél, mint pl. alumínium- és 75 berilliumszilikátok szétválasztásánál, melyeknél a redukálási és átalakítási hőmérsékletek magasabbak, mint oxidérceknél. Hasonlóképen egyidejűleg desztillálhatunk le a találmány szerinti eljárással ket- 80 tős kloridok alakjában tantalt és niobiumot tantalitból és niobitból (columbitból). Alumínium- és titaniumkloridokat is együtt desztillálhatunk le bauxitból valószínűleg kettős kloridok alakjában. Ilyen 85 esetekben ezeket egymástól később frakcionált desztillációval választhatjuk el. A találmány szerinti eljárással, ill. a találmány szerinti reagensnek fémvegyületekre való hatása által előálló kloridok 90 újak és olyan jellemző tulajdonságokat mutatnak, melyek az ismeretes kloridokéitól feltűnőeneltérnek. Elsősorban általában aránylag alacsony hőmérsékleten keletkeznek, mint ahogy fentebb tantal és nio- 95 bium esetén említettük. Ezenfelül ezek a kloridok általában a fém és kén kettős kloridjai. Kivétel lehet ez alól az, hogy a wolfram oxikloridot alkot, ha a reagenst 50 C° körüli hőmérsékleten készítjük. E 100 kloridok normális szabadhőmérsékleten szilárd testek, bár ez alól újra kivétel a kettős ónklorid, mely, mint már fentebb említettük, szobahőmérsékleten olyan illanó, hogy az azt tartalmazó üvegből a 105 dugót kilőni igyekszik. E kloridok általában vízben oldhatók, de a kettős ónklorid újból kivétel, mert hideg vízben elbomlik. Az új kloridok előnyei igen sokfélék és köztük van annak a lehetősége, hogy be- no lőlük más vegyületek nagyszámú változatai állíthatók elő, valamint, hogy a kettős kloridok és származékaik az iparban sokféleképen hasznosíthatók, mely előnyök mind hozzájárulnak a kettős klori- 115 dóknak azon felhasználásához, hogy segélyükkel a fémes elemeket érceikből és más