103763. lajstromszámú szabadalom • Traktorkerék-kapaszkodó

_ 4 — vagy a talajnak felhalmozódására tartót képezne. Az (5) alaprésznek rendszerint mellső oldala az (5a)-val jelölt helyen, látható 5 módon van kiképezve, azaz a kapaszkodó­nak kiálló része nines, ami a kapaszkodó­szárnynak a talajból való kih ázását meg­könnyíti. A kapaszkodónak, illetve harántmetsze-10 lének közepén és a rendszerint (8) mellső oldalán a (14) borda van, amelynek gerincvonala lényegében véve a kapasz­kodó (10) és (11) görbe vonalainak irányát követi, ahol is az említett borda vagy 15 párhuzamos lehet a (10) és (11) görbe élekkel vagy pedig a (14) borda egyik oldalon és nagyobb csavarodása lehet, mint az említett görbe élek és továbbá az említett (14) borda a kapaszkodó (10) 20 belső élén lehet elrendezve, amint a 7. áb­!;,n látható, anélkül, hogy ezáltal a talál­mány lényege megváltoznék vagy a talál­mány körét túllépnők. Az érintkezési vonal, amint már említve 25 volt, többé vagy kevésbbé késszerű élt ké­pez, amint ez a és 5. ábrán részleteseb­ben fel van tüntetve, ahol is a kapaszkodó ennek az élnek környezetében a vésőalakú (16) darabot alkotja, amely a már leírt 30 (14) bordába megy át. A kapaszkodó ezen az oldalán, azaz a rendszerint elülső oldalán oly alakú, hogy a talajt eltéríti és pedig nagyobb részében a kerék külső oldalára, amely körülmény 35 rendkívül előnyös olyankor, ha olyan tala­jon kell dolgozni, amely' nedves állapot­ban nagy tapadóképességű. A kapaszkodónak normálisan hátsó (17) oldala a nyomóoldal, amely a (18)-cal je-40 lölt helyen homorú, ahol is ez a homorú­ság a (7) érintkezési vonaltól a (19) pontig terjed, ahol a kapaszkodónak (20) sarokrészébe megy át, amely az (5) alap­nak részét képezi. 45 Az egyik íoganatosítási alaknál, amely az 1-5. ábrákon van feltüntetve, a (7) él a (9) kerékkoszorúra merőleges síkba esik, azonban ferde helyzetű (21) érintkezési él is alkalmazható, amint ezt a 17. ábra mu-50 tatja, amely esetben a normálisan mellső és hátsó oldalon levő (10) és (11) görbüle­tek megfelelően akként módosítandók, hogy a vonalaknak kívánt folytonosságát érjük el. ami különösen fontos. 55 A (20) sarokrész célszerűen befelé, rézsútos vagy lejtős, azaz a (21a) pontnál célszerűen magasabb, mint a (22) pontnál, míg a (20) sarok (23) háta befelé, a (24)­gyel jelölt helyen hegyben végződik oly célból, hogy a talaj számára a legnagyobb 60 térközt hagyja, szabadon, míg a (20) sarok­vész felső (25) felületén a (26)-tal jelölt helyen befelé tovább csúcsosodik, hogy a talajba való behatolással szemben az ellen­állást csökkentse. 65 Az (5) alaprésznek (27) alsó oldala a (9) kerék koszo r ú g'örbü létéi íek meglel elően kissé görbítve van, míg az alsó oldal két végén a (28) és (29) kiemelkedések van­nak, amelyek között a (30) bemélyedés '0 képződik, amelybe a (9) kerékkoszorú nyo­mul be, ha a (31) és (32) megerősítő csa­varokat meghúzzuk, ahol is a (28) és (29) kiemelkedő részek ezenkívül lehetővé te­szik, hogy a kapaszkodókat különböző át- 75 niérő.jíí kerekekre is jól rászerelhessük. A kapaszkodó (7) élvonala az (5) alap (5. ábra) (20) sarokrészétől hátrafelé fek­szik oly célból, hogy a talajon egyenlő nyomást érjünk el. 80 Eddigelé az volt az általános gyakorlat, hogy a megerősítő csavart vagy csavaro­kat a kapaszkodóba az öntésnél szerelték be, ami azonban nem kívánatos kiképzés, mert ha. a csavarok eltörnek vagy a kerék- 85 talp szétválik, az egész kapaszkodó hasznavehetetlenné lesz. A hátrány elkerülésére a találmány sze­rint a kapaszkodó (5) alaprészében a csa­var befogadására alkalmas üreg van ki- 90 képezve, amelynek kiszélesített (33) része (6. ábra) a. (34) esavart'ej beillesztésére szolgál, míg az ehhez csatlakozó (35) ki­vágásban a (36) csavarorsó csúsztatható el (3. ábra), ahol is a (34) csavarfej a (37) 95 vállhoz ér, amely a (33) nyíláshoz képest szűkebb (35) kivágás révén képződik. A (20) sarokrésznek (38) furata van, amelyen egy másik, a (39) csavar dugható át, amelynek feje célszerűen éppen úgy, 100 mint a fentebb leírt (36) csavarnál, felül van (3. ábra). A kapaszkodó alaprészének alsó oldala sík vagy kissé görbe felületű lehet és az alaprésznek vele egy darabból álló (41) 105 nyúlványa van, amely a (9) kerékkoszorú­nak (42) oldalára fekszik fel (2. ábra), amely elrendezés a kerékre szerelt kapasz­kodó merevségét növeli, ahol is önként értetődik, hogy a (41) nyúlvány oly mó- no don van kiképezve, hogy a kerékkoszorú széléhez pontosan hozzásimuljon, akár derékszögű négyszög keresztmetszetű, akár legömbölyített vagy szögletes szélű keréktalpról van szó. 115 Az (5) alaprésznek belső része egy rö­vid (43) távolságban, lényegében véve a keréktalpra merőlegesen emelkedik fel-

Next

/
Thumbnails
Contents