103644. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő berendezés

— 3 — in e ghatár ózhat ja, vagyis a gázokat irányíthatja. Az égési tér falainak (vagy falának) vízcsövei maguk is képezhetnek ilyen 5 ernyőt. A találmány egy másik megoldási alakjánál a túlhevítőiket közvetlenül az égési tér fölött rendeztük el, annak fölfelé irányuló meghosszabbításában. Ezen meg-10 hosszabbítás szintén vízcsövekkel van bélelve és az égési térből távozó füstgázokat felveszi. A füstgázok a túlhevítőt aránylag alacsony hőfokon hagyják el és a bennük. 15 megmaradó melegmennyiség a szokott móldon előmelegítőben hasznosítható, mely az égési tér vagy a túlhevítő mellett helyezhető el. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a talál-20 rnány szerint magas hőfokú és nagynyomású gőz fejlesztéséra való berendezés szerkeszthető, melynek kazánja egyszerű, kevés vízcsöve van és hengere kicsi. A tulajdonképpeni kazán főleg arra való, 25 hogy mérsékelje a füstgázok hőmérsékletét, mielőtt azok a túlhevítő csöveit elérik. Az elgőzölögtető csövek számát a találmány értelmében annyira korlátozhatjuk, 30 hogy csak annyi csövet alkalmazunk, amennyi az égési tér falainak bélelésére kell; a fejlesztett és végeredményben szállított teljes gőzmennyiségnek ugyanis csak egy részét fejlesztjük; ezekben a csö-35 vekben. Ezeik a csövek és meghosszabbításaik az egyedüli alkatrészek, amelyek az égési tér sugárzó melegének közvetlenül vannak kitéve, valamint az egyetlen alkatrészek, amelyben a folyadék áramlása 40 a nehézségi erő hatása alatt történik; az alábbiaikból ki fog tűnni, hogy gyakorlatilag a kazán egész magassága hasznosítható ezen természetes áramlás fenntartására. 45 A találmány szerinti túlhevítők és elgőzölögtetek szerkezete egyszerű ós olcsó üzemet tesz lehetővé, ha a kazántelepet az eddig ismeretessé vált vízcsöves kazánokkal hasonlítjuk: össze, melyeknek hengere 50 a fejlesztendő nagyobb gőzmennyiségek folytán nagyobb kell hogy legyen és az alkalmazandó nagyszámú vízcsövek miatt gyengébb is. Figyelembe veendő, hogy mivel az át-55 adott hő a fűtő-felületek tekintélyes részén túlhevített gőzből vagy gőzbe történik, a hőkioserélő felületeik aránylag kis furatú csövekkel hozhatók létre, melyekkel a gőz áramlása és elosztása előre meghatározott módon szabályozható. Ilyen 60 módon az egész telep nagyon kicsi méretei mellett a hőátadás hatásfoka különösképpen kedvező lehet. Mivel a túlhevítő kamra teljes egészében a gőzfejlesztő csöveken kívül helyez- 65 hető el, túlhevítők felállítása vagy leszerelése rendkívül könnyűvé válik. Sok esetben kedvezőnek mutatkozik, a túlhevítő kamrát szintén vízcsövekkel bélelni, mely esetben a túlhevítő egyes részekből 70 állítandó össze, melyek ezen vízcsövek között vezethetők be és függeszthetők fel. Nyilvánvaló, hogy a kazántelep fentleírt szerkezete a távozó gőz hőfokának állandó értéken tartására használható, pl. 75 úgy, hogy az elgőzösítőkben a víz szintjét emeljük vagy csökkentjük, vagy pedig túlhevített gőzt áramoltatunk az el gőzölög tető csőkígyó mentén, stb. Az elgőzölögtetőkben a víz szintjét különbözőkép- 80 pen változtathatjuk, pl. azáltal, hogy az elgőzölögtetőket tápláló tápvízszivattyúkat szabályozzuk, ami az esetben kedvező megoldás, ha egymástól független tápvízszállító berendezéseket alkalmazunk; 85 vagy pedig lehet az elgőzölögtető hengert a kazán hengerének vízterével kiegyenlítő csövek segítségével összekötni és az elgőzölögtetőben vagy kazánban fejlesztett gőzt fojtani. A fojtószelepeket kézzel 90 működtethetjük, de alkalmazhatunk a távozó gőz hőfoka által befolyásolt szabályozó szerkezeteket is. A találmány olyan berendezésekre is vonatkozik, melyek a nyers tápvizet, mely 95 az el gőzölgő vízmennyiségek pótlására szolgál, a kondenzátorból visszatáplált lecsapódott víztől egészen függetlenítik; a nyers tápvizet t. i. egy és ugyanazon gőzfejlesztő egy vagy több elgőzölögtetőjénél 100 használjuk fel, melyek ezen kazántelep egy részét képezik ugyan, melyek víztere azonban a kazántelep többi alkotóelemeinek vízterével nem áll kapcsolatban. A nyers tápvíz, vagy legalább annak egy 105 része ilyenformán nem keveredik a többi tápvízimennyiséggel és egyes elgőzölögtetőben egészen külön forraltatik. Ilyenformán nem szükséges, hogy különálló elgőzölögtető telepet tartsuk üzemben a pótló 110 vízmennyiség egész tötmegéneik, vagy legalább egy részének feldolgozására, miáltal úgy a befektetési, mint a fentartási költségek szempontjából lényeges megtakarítás érhető el az ismeretes gőzfejlesztő 115 telepekkel szemben. A csatolt rajzok a találmány több példaképpeni megoldási alakját ábrázol-