103644. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő berendezés

— 4 — ják vázlatosan. Az egyszerűség kedvéért a túlhevítő elemek, valamint az elgőzölögtető és fűtőelemek csöveit egyes vonallal jelöljük. Ugyanez áll az előmele-5 gítő csöveire is. Az 1. ábra szerinti megoldásnál a kívülről melegített (1) vízcsövekben gőzt fejlesztünk, mely csövek tetszésszerinti módon lehetnek elhelyezve ós egymással 10 kapcsolatba hozva. Az (1) csövekben fejlődő gőz a (2) vizet és gőzt tartalmazó hengerbe áramlik. A (2) hengerből a telített, nedves gőz a (3) könyökcsőhöz áramlik és innen a (4, 5) és (6) elgőzö-15 lögtetőkből jövő gőzzel együtt a (7) túlhevítőbe jut, ahol a kívánt hőfokra túlhevíttetik, majd a (4) elgőzölögtetőben lévő (8) fűtőtestbe vagy hőkieserélőbe kerül. Itt a gőz lehűl, miáltal az elgőzö-20 lögtetőben ujabb gőzmennyiségeket '(fejleszt, majd a második, (9) túlhevítőelembe áramlik és ezután hasonlóképpen a (10), majd a (12) hőkieserélő testekbe és a (11, 13) túlhevítőbe. Az utolsó, (13) 25 túlhevítőből a gőz a (14) turbinába vagy más gőzfogyaszitó készülékbe kerül. A (7, 9, 11) és (13) túlhevítőelemek a füstgázokkal ellenáramban lehetnek elrendezve, de lehet az áramlás párhuzamos 30 is, vagy pedig e kettő kombinációja, vagy tetszésszerinti egyéb. A (4, 5) és (6) elgőzölögtetőkben közvetve fejlesztett gőz a (3) könyökcsőhöz áramlik, ahol a (2) hergerből jövő gőzzel keveredik. 35 A 2. ábrán látható megoldásnál a gőz áramlása nagy általánosságban az 1. ábra szerinti megoldáshoz hasonló, de a (8, 10) és (12) hevítők valamennyien a (4) elgőzölögtetőben foglalnak helyet. 40 A 3. ábra szerinti megoldásnál, mely a 2. ábrán láthatóhoz hasonló, a (2) hengerből távozó gőz a (15) vezetéken át a (4) elgőzölögtetőbe jut és innen a közvetve fejlesztett gőzzel együtt a (16) ösz-45 szekötő vezetéken át az első (7) túlhevítőhöz áramlik. A 4. ábra szerinti megoldás lényegében azonos az előzőkkel, azzal a különbséggel, hogy a (4) elgőzölögtetőben köz-50 vetve fejlesztett gőz a (15) vezetéken át a (2) hengerbe áramlik és innen a közvetlenül fejlesztett gőzzel együtt a (17) vezetéken át az első, (7) túlhevítőbe kerül. A (10) hőkieserélő test a (2) henger 55 belsejében van elrendezve, míg a (8) és (12) hőkicserélők a (4) elgőzölögtetőben foglalnak helyet. Az 5. ábra szerinti elrendezés két különálló gőzáramot szemléltet. Az első áram a (2) hengerből kiindulólag a (7), 60 (9) és (11) túlhevítőkön át a '(8) és (10) hőkicserélőkhöz vezet, melyek a (4), illetőleg a (6) elgőzölögtetőkben foglalnak helyet. Az elgőzögtetők nedves gőze azonban nem kapcsolódik be ebbe az 65 áramba. Ezen gőzáram a kazántelephez tartozó többrészű turbina a (14c) kisnyomású részét táplálja. A második gőzáram a (4) és (6) elgőzölcgteitőkből, a (13) túlhevítőből és a turbina (vagy egyéb gőz- 70 fogyasztó) (14a) nagynyomású részéből áll. A két gőzáram a (14c) kisnyomású rész bevezető nyílásánál egyesül. A (4) és (6) elgőzölögtetők egyike vagy mindkettő a (2) henger vízterével van össze- 75 kötve. A 6. ábra szerinti megoldásnál szintén két elkülönített gőzáram látható, mely lényegében hasonló az 5. ábra szerinti megoldáshoz. Itt az első gőzáram a (2) 80 hengerből, (7) és (9) túlhevítőkből és (8) hőkieserélőtestből áll, mely utóbbi a (4) elgőzölögtetőben foglal helyet, melynek nedves gőze azonban ezen gőzáram gőzével nincsen kapcsolatba. A második 85 áram a (4) és (6) elgőzölögtetőkből, a (11) és (13) túlhevítőkből, a (6) elgőzölögtetőben lévő (10) hőkieserélő testből és a turbina (14a) nagynyomású részéből áll. A 7. ábra szerinti megoldásnál két egy- 90 mástól teljesen elkülönített gőzáramlással van dolgunk, melyek közül az egyik zárt. A zárt áramban közvetve fejlesztett gőzt a másik áramban fejlesztett gőz ismételt hevítésére használjuk, miután az 95 a turbinában vagy gőzgépben munkájának egy részét elvégezte. Az első áram a (2) hengerből, (7) és (9) túlhevítőkből, a (4) elgőzölögtetőben lévő (8) hőkieserélő testből, a turbina (14a) nagynyomású 100 részéből, a (19) hevítőnek a munkagőz t tartalmazó részéből és a turbina (14c) kisnyomású részéből áll. A második áram, mely, mint mondottuk, önmagában zárt, a (4) elgőzölögtetőből, a (19) hevítő- 105 ben elrendezett (18) hőkieserélő testből és a (20) szivattyúból áll, mely a (18) hőkicserélőben lecsapódott vizet a (4) elgőzölögtetőbe hajtja vissza. A (20) szivattyú helyett a lecsapódott vízmennyi- no séget a (18) alkatrészből a (4)-be tetszésszerinti más módon is eljuttathatjuk, pl. olyképp, hogy a (4) alkatrészt mélyebben helyezzük el, mint a (19)-et, úgy hogy a kondenzált víz súlyánál fogva tér 115 vissza.