103644. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő berendezés
lyen a gőz két egymásután következő túlhevítési fokozat között átáramlik, az elgőzösítő csövek több csoportját közös elgőzösítő hengerben vagy edényben he-5 lyezhetjük el. Lehet a kazánban fejlesztett gőzt az első túlhevítőbe való áramlása előtt az elgőzösítő gőzterébe juttatni. Az elgőzösítő ekkor nedvességeiválasztóként műkö-10 dik, minek folytán megengedhető, hogy a kazánból távozó gőz számottevő menynyiségű vizet vigyen magával. Ilyenmódon nem okoz bajt, ha a kazán vizéből hirtelen felemelkedő gőzök vizet ragad-15 nak magukkal, a tulajdonképeni kazán hengere vagy hengerei tehát kis méretekben készülhetnek. Az elgőzösítők egyike vagy több. a henger vagy hengerek telített gőzt tar-20 talmazó terével nem kell, hogy kapcsolatban álljon. Az ezen elgőzösítőkben közvetve fejlesztett gőz. a hengerben vagy a hengerekben fejlesztett gőz nyomásával azonos, vagy attól eltérő nyo-25 mású lehet és a kazántelep elhagyása előtt külön, túlhevítőn vagy túlhevítők sorozatán és hevítő alkatrészeken vezethető keresztül. Ennélfogva a berendezésben ugyanazon vagy különböző nyomá-30 son levő gőzáramlások lehetnek jelen, egymástól elkülönítve. Az a megoldási alak, melynek két vagy több elkülönített, különböző nyomású áramlása van, előnyösen használható több nyomással 35 dolgozó turbina (vagjr gőzgép) táplálására, olykép, hogy a különböző áramlásokból a turbina különböző fokozataihoz vezetjük a gőzt. Lehet az egyik, vagy több körfolyamatban fejlesztett gőzt a 40 turbina nagynyomású végéhez vezethetni és egy Vagy több más körfolyamat gőzét a turbina egyes expanziófokozatai közötti és már munkát végzett gőz újra való hevítésére használni. 45 A tápvíz szállítása az összes hengerek és elgőzösítők számára közös berendezéssel történhet, de lehet a tápvizet egy vagy több hengerhez vagy pedig egy vagy több elgőzösítőhöz közös csövön szál-50 lítani, melynek szükség esetén más hengerhez vagy elgőzösítőhöz vezethető elágazása lehet. A találmány szerinti gőzfejlesztő berendezés egyik megoldási alakjánál az 55 egyik elgőzösítőt, vagy többet, vagy valamennyit oly forrásból látjuk el tápvízzel1 , mely a gőzfejlesztő hengereket ellátó forrástól független és ezen elgőzösítő vagy elgőzösítők tápvizét szállító vezetékek a gőzfejlesztő hengerek táp- 60 vezetékeitől teljesen függetlenek lehetnek. Az egyes elgőzösítőket szintén több különböző tápvezetékből láthatjuk el. Azon hengerek és elgőzösítők víztere, m elvek egy bizonyos forrásból kapják 65 tápvizüket, nem kell hogy kapcsolatban álljanak azon elgőzösítők vízterével, melyek más forrásból vagy forrásokból kapják tápvizüket. Ha a kazántelepnek tápvizelőmelegítője is van, a különböző for- 70 rásokból jövő tápvízmennyiségek az előmelegítő elkülönített részein áramolhatnak át és ezen különböző részek vízterei nem kell, hogy kapcsolatban álljanak egymással. A különböző forrásokból jövő víz- 75 bői fejlesztett telített gőzmennyiségek túlhevítés előtt összekeverhetők, de átvezethetek egymástól elkülönített túlhevítőkön vagy hőkicserélőkön is. Ha szükségesnek mutatkozik, a henge- 80 rekben és elgőzösítőkben különböző folyadékokat is forralhatunk. Egy további megoldási alaknál az egyes hengerek és elgőzösítők számára különálló tápvíz,bevezetőket helyezhetünk el, olykép, hogy 85 szükség esetén mindegyik henger vagy elgőzösítő két vagy több forrásból is táplálható legyen. Az égési tér oldalfalait bélelő csöveket előnyösen végüknél felső vagy alsó 90 gyűjtőbe vezetjük és ha folyadék- vagy szénportüzelést alkalmazunk, az égési tér fenekét, mely lehet tölcséres, szintén alkothatják a vízcsövek, melyek az említett alsó gyűjtőket a hamu-edény mellett 95 fekvő fenékgyüjtőkkel kötik össze. A vízcsövek lehetnek kör- vagy ellipsziskereszt,metszetitek és tetszésszerinti ismert módon védhetők meg" a lángok közvetlen hatásától pl. olykép, hogy tűzálló anyag- 100 gal vonjuk be őket. A túlhevítőtér az égési tértől el lehet választva, mely utóbbi előnyösen nagyjából derékszögalfikú és falait vízcsövek bélelik. A vízcsöveket egy vagy több sorban 105 rendezhetjük el, melyek mellett az égési gázok elhaladnak, mielőtt a túlhevítőcsövekkel érintkeznének. A vízcsövek egy sora vagy sorai azon vízmennyiség egy részét vezethetik, mely a falat alkotó csö no veken áramlik. A túlhevítőtér az égési tér egyik része fölött foglal helyet és az égési térből kisugárzó meleg közvetlen hatásától a két tér között elhelyezett ernyő vagy tűzgát 115 védi meg. Ezen ernyő az égési térből a ^úlhevítő térbe haladó füstgázok útját is
