103255. lajstromszámú szabadalom • Kettőshatású robbanó motor

— 2 — a hűtővíz hengerbe való behatolását akadályozza meg. A (14) cső belseje hátrafelé a (7) fedőtestben levő (6) kamrában ér véget, ahova 5 felülről a (3), alulról pedig a (23) rugóval zárt, vezérelt szelepek által zárva tartott nyílások torkollanak. A (3) szelep mint kétkarú emelő működik s nyitását a <23) szelep fejéből kinyúló bütyök végzi, 10 ami által a két szelep egyszerre nyílik és zárul. A (3) szelep nyílásához a szelep rugóját magábanfoglaló rugóházon s a beletorkolló (4) csapon át (5) cső vezet a hűtőfejből, ahonnan ez a 8/a. ábrán jelzett 15 módon ágazik ki, míg az ezen ábrán vázolt hűtőből a (38) vízpumpa által felnyomott, friss hűtővíz a (24) csövön át jut a 8. ábrán látható (26) nyíláson át a (.6) kamrához. A (26) nyílást a (25) szelep 20 zárja, amely a (7) fedőtestből kiképzett (29) szabályzóhenger (28) dugattyújához van erősítve s azzal együtt mozog. A (29) henger dugattyúja alatti tér (27) nyíláson át a szabad levegővel közlekedik, míg a 25 dugattyú feletti tér légmentesen zárt s belőle a (2) csővezeték szolgál a motor szívócsövébe. A felső zárt térben a (28) dugattyú és a henger fedele között összenyomott állapotban (30) rugó foglal he-30 lyet, amely a motor álló helyzetében a dugattyút lenyomja s a (25) szelepet így zárva tartja. A (29) henger fedeléből nyúlik be a henger belsejébe az (1) szabályzócsavar, amellyel a (25) szelep nyitásának 85 mérve állítandó be. A (28) dugattyú bőrtömítéssel van ellátva. Az (S) dugattyúrúd belseje és a (14) cső közötti térből a (7) fedőtest alsó részén át (21) csatorna vezet a (22) szelep által 40 zárt nyíláshoz, amelyen keresztül a hűtővíz a (22) szelep mögött látható, köralakú nyíláson a (18) csőbe s onnan a (17) gyűjtőedénybe jut, amelyből az annak fenekéből kiágazó (13) csövön folyik 45 vissza a hűtőbe, ahova a (13) cső a 8/a. ábrán látható módon torkollik be. Visszatérve a 8. ábrára, a (21) csatornából még egy, (20) csappal elzárható, keskenyebb (19) csővezeték is ágazik alá a 50 (17) edénybe. A (23) és az általa mozgatott (3) szelepeknek addig kell nyitva lenniök, míg a dugattyú hátsó holtpontjától az elülsőig útját megteszi, míg a (22) szelepnek az 55 ellenkező löket alatt kell nyitva lennie, miért is vezérlésük ekként történik. A motor megindításakor a (19) cső (20) csapja elzárandó. Ha a motor működik, a szívócsőből a (2) csövön át a depresszió átterjed a (29) 60 henger dugattyúja feletti térbe, mire a külső levegő a dugattyút felnyomja s a vele összefüggő (25) szelep a hűtővízvezetéket kinyitva, a (24) csövön át friss hűtővíz nyomul a (6) kamra felé. 65 Amíg a dugattyú hátsó holtpontjából az elülsőbe útját megteszi, a (7) fedőtest, a lH) tömítőhüvely, a (22) szelep és a (20) csap által határolt tér köbtartalma annyival növekszik, mint amennyi a (H) hü- 70 velynek egy lökethosszúságban mért köbtartalma. A térfogatnövekedés az előbb meghatározott térben depressziót támaszt, amelynek kiegyenlítődése egyedül a (14) csövön át lehetséges, amelybe a (6) kam- 75 rán keresztül a most éppen nyitva levő (23) és (3) szelepek által bebocsátott víz- és levegőmennyiség így hirtelen betódul. A vízhez kevert levegő mennyisége a (4) csap nyílásának nagyságától függ, amely 80 csap úgy állítandó be, hogy a rajta bejutó levegőmennyiség elegendő legyen a hűtővízzel elkeveredve, azt rugalmassá tenni. Mikor azonban a dugattyú az elülső 85 holtponttól a hátsóig tartó löketét végzi, az előző bekezdés elején meghatározott tér köbtartalma hirtelen csökken annyival, rnint amennyi a (H) tömítőhüvelynek egy löket hosszúságában mért köbtar- 90 talma. A (14) cső útján a dugattyúrúd belsejébe nyomult hűtőkeverék tehát összepréselődik és távozni igyekszik, de a (11) fal megfordulásra kényszeríti s így a (14) cső és a dugattyúrúd belső fala kö- 95 zötti térben a nyilak irányában jut el a dugattyúrúd (8) szűkületéig, amelyen csak csekély része tud átpréselődni, míg a többi a tágabb úton, a (12) nyíláson át a dugattyú belsejébe nyomul s ott körútját 100 megtéve, a (8) szükület másik oldalán felülről tér vissza a nyilak irányában a (9) nyíláson keresztül a dugattyúrúdba, ahonnan a (21) csatornán s a most éppen nyitva levő (22) szelepen keresztül a (17) 105 gyűjtőedénybe ömlik. Ez a folyamat azután folytonosan ismétlődik s a dugatytyúrúd a hátsó tömítőhüvellyel együtt így egy szívó-nyomó szivattyút képez, amely a dugattyú hűtését ellátja. A (17) no edénybe érkező újabb és újabb vízmennyiségeket a felettük elhelyezkedő levegő nyomása továbbítja a (13) csövön át a hűtőfejbe, ahonnan a páratelt levegőt az (5) cső ismét a (3) szelephez vezeti, hogy 115 így — lehetőleg ugyanazt a páratelt vízmennyiséget felhasználva — a hűtővíz