103099. lajstromszámú szabadalom • Hűtőeljárás és berendezés

— 7 — dus elején az elpárologtató mindkét részé­ből fog pára fejlődni, mindkettőben tehát a sólúg hőmérséklete csökkenni fog s végül a felső részben lévő gyengébb lúg meg 5 fog fagyni. Ennek következményeképpen e felső részből most már mindaddig nem fog gőz fejlődni, amíg a jég el nem ol­vadt. Az alsó elpárologtató részben ellen­ben az elpárolgás tovább megy, amíg vé-10 gül a belé töltött töményebb sólúg hő­mérséke annyira nem csökken, hogy a (30) edényekben a víz meg nem fagy. Végül ezen elpárologtató részben is meg­fagy a sólúg, úgy hogy itt is megszűnik 15 az elpárolgás. Ezen időpontban vagy va­lamivel korábban megolvad a felső elpá­rologtató részben a kifagyott sólúg, úgy hogy itt az elpárolgás újra megindulhat. Különböző töménységű sólúgok alkal-20 mazása révén lehetséges tehát a (36) sze­lep alkalmazása nélkül is a jégterme­lésre szolgáló elpárologtatóban a sólúg hőmérsékét annyira csökkenti, hogy a víz az edényekben megfagyjon. 25 Nagyobb berendezésekben több adsor­bert alkalmazunk. Az adsorbciós anyagot legjobban akkor használjuk ki, ha több, aránylag kis kapacitású adsorber-egysé­get alkalmazunk és gyakran aktiválunk. 30 Ilyen elrendezés mellett az adott teljesít­ményű telepnél az adsorbeáló anyag mennyiségét a legkisebb mérvre csök­kenthetjük. Ilyen berendezés példája van a 2., 3., 4., 85 5.. 9. és 10. ábrákban feltüntetve. Az el­párologtató az előbbi példával azonos kiképezésű s ugyancsak külön résszel bír a jégtermelésre. Az elpárologtató az adsorberrel (150) vezeték és (151) gyűjtő 40 révén közlekedik. Az adsorber három (Al, A2) és (A3) egységből, ezek mind­egyike pedig egy-egy csőnyalábból áll. Mindegyik csőnyaláb külön kamrában foglal helyet. A kamrák fenekeinek kö-45 zelében (152, 153, 154) lángzók, felül pe­dig a fűtőközeg, illetőleg hűtőlevegő áramlását szabályozó csapok vannak el­rendezve. Az elpárologtatóból eredő pá­rák a (151) gyűjtőből a (155, 156, 157) 50 szelepeken át juthatnak az adsorber megfelelő kamráiba. E szelepek arra szolgálnak, hogy az elpárologtatótól az adsorberkamrákat el lehessen zárni, ha aktiváltainak. A 4. ábrán a szelepek 55 metszete van feltüntetve:; a (156) és (157) szelepek nyitva, a (155) szelep pedig zárva van, mert éppen a megfelelő (Al) kamra aktiválása megy végbe. Mind­egyik szelep egy felső (158) és egy alsó (159) tömlőből, mindkét tömlővel kap- 60 esolt (166) szeleporsóból s az erre erősí­tett (161) szeleptányérból áll, melynek (162) ülőkéje egy harántfalban van ki­képezve. A 3. ábra értelmében az alsó (159) tömlő (163a) vezeték révén az adsor- 65 ber csövei mellett fekvő (163) therrnos­tatlai van kapcsolva. Mindegyik (159) Tömlő külön thermastattal bír, úgy hogy mindegyiket csak a hozzá tartozó adsor­berkauira befolyásolja. A felső (laS> 70 tömlő a (160) orsó meghosszabbítását ké­pező (165) orsót hordja, mely a szelepto­kon túlnyúlik. Ha a szelep zárva van és a hozzá tartozó adsorberkamra aktivál­tatik, akkor a kiűzött gőzök a szelep 75 tokba s azután a (166) vezetéken (3. ábra) át a (68) kamra (67) rekeszébe jutnak, mely az első kiviteli példának megfelelően van kiképezve. A (67) re­keszből a gőz a (70) csövön át a kamrá- 80 ban lévő kénesőn keresztül a (167) csőbe és a (169) gyűjtőbe, innen pedig a kon­denzátorba jut, mely ugyancsak az első példáénak felel meg. A (169) gyűjtő ki­bocsátó vége közelében elrendezett (170) 85 thermostat (2. ábra) (171) vezeték révén befolyásolja a (123) tömlőt, mely az előbbi példával azonosan a tüzelőszelepet nyitva tartja mindaddig, amíg az akti­válás alatt lévő adsorberkamrából még gőz fejlődik. Gondoskodás történt oly berendezésről, melynek révén az adsorberkamrákat egy­más után olyan időközökben lehessen ak­tiválni, amelyek az elpárologtatóban 95 lévő sólúg hőmérsékétől vagy a konden­zált gőz mennyiségétől függenek. Ezen hatás elérésére a (92) gázszelep (172) ve­zeték révén van kapcsolva a 9. ábrában nagyobb léptékben feltüntetett (D) el- 100 osztóval. Az elosztónak a (172) vezeték­kel kapcsolt (173) kamrája egy-egy (174) szelep révén kapcsolható a (154, 153) és (152) lángzókat tápláló (175, 176, 177) csö­vekkel. A (174) szelepeket egymás után 105 nyitja a (180) tengelyre ékelt (179) ko­rong (178) bütyke. Mindegyik szelep or­sóját a (178) bütyökkel összeműködő (182) görgőt hordó megfelelő (181) emelő működteti. A (178) bütyök egymás után 110 nyitja a (174) szelepeket. A (179) bü­työktárcsa időszakos forgatására a (155, 156, 157) gőzszelepek mozgását haszno­sítjuk. E célból a (180) tengely végére ékelt (183) fogaskerékkel (5. ábra) össze- 115 fogó (184) fogaskerékkel egyesített (185) kilincskerék alkalmaztatik. A (186) ten­gely a (155, 156, i 157) gőzszelepek fölött

Next

/
Thumbnails
Contents