103099. lajstromszámú szabadalom • Hűtőeljárás és berendezés

— 8 — van elrendezve s mindegyik szelephez egy-egy (187, 188, 189) karral bír. A (186) tengely végén a (190) kar a (191) kilincset hordja, mely a (185) kilincskerékkel 5 működik össze, A (192) rugó (5. ábra) a (190) kart (10. ábra) az óramutató irányában igyekszik elfordítani. A (165) szeleporsók felső vége adott időpontban a (187, 188, 189) karok egyikére hat. A 4. 10 ábrabeli példánál a (155) szelep (165) orsója hat a (187) karra s ezáltal a (186") tengelyt a (190) karral (10. ábra) az óramutatóval ellentét irányban fordltja el. A (155) szelep az éppen aktiválás alatt 15 álló (Al) adsorberkamrához tartozik. Az aktiválás befejeztével a (161) szelep nyílik, tehát megengedi a (165) orsó sülyedését és a (186) tengelynek az óramutató irányában való elfordulását. Ezen elfor-20 dulást a (192) rugó idézi elő s a (191) kilincs viszi át a (185) kilincskerékre, mely a jelzett áttétellel a (179) korongot elfordítva, a (178) bütyköt a következő (182) görgővel hozza érintkezésbe s ezáltal a 25 következő (174) szelepet nyitja. Ha a (92) gázszelep nyitva van, akkor a második (A2) adsorberkamrában fog már most az aktiválás megindulni. E feltétel akkor lesz teljesítve, ha a (100) úszó 30 annyira siilyedt, hogy a (92) gázszelepet nyitotta. Ekkor tehát az (A2) adsorberkamra (153) lángzója kigyullad, a (163) ihermostat felhevül s zárja a megfelelő (156) szelepet. Az ehhez tartozó (165) sze-35 leporsó felemelkedvén, a (188) kar révén a (186) tengelyt az óramutatóval ellentétes irányban fordítja vissza. Amikor a (156) szelep megint nyílik, a (186) tengely megint az óramutató irányában 40 fordul vissza s ezáltal úgy meneszti a (179) korongot, hogy a következő (174) elosztószelep nyittatik, mikor is az (A3) adsorberkamra fog aktiváltatni, ha a (92) gázszelep nyitva áll. Láthatjuk te-45 hát. hogy az adsorberkamrák oly időközökben aktiváltatnak egymás után, melyek az elpárologtató sólúg hőmérsékétől függenek. A 17. ábrában a kondenzátor és az el-50 párologtató közötti részek oly változata van feltüntetve, mely úgy az 1., mint a 2. ábrabeli telepeknél alkalmazható és arra szolgál, hogy 1. a felső és a jéggyártásra szolgáló alsó elpárologtató absorbeiós pe-55 riódusait szabályozza és hogy 2. meggátolja levegőnek az úszókamrából az elpárologtatóba való jutását, ha a víz e kamrából kifolyna. Az (E) elpárologtató egy hűtőkamra hűtésére, az (E') alpárologtató pedig jég- 60 termelésre szolgál. Utóbbiban a híg hőmérsékletének tehát alacsonyabbnak kell lennie, mint az (E) részben. Az (E) elpárologtatóból a gőzök a (200) csövön át a (201) kamrába lépnek, melynek fenekéről a 65 hengeres (202) közfal nyúlik fel. Ezen (202) közfalon belül nyílik a kamrába a fenéken keresztül az adsorberhez vivő (203) vezeték. Az (E') elpárologtató a (203) vezetékkel közvetlenül a (204) cső révén 70 közlekedik. A (203) vezeték belső vége fölött elrendezett (205) sisak széle a (203) csővég és a (202) közfal közötti gyűrűs térbe töltött higanyba merül. Mint később kitűnik, a (206) kéneső szintje az úszó fe- 75 lett lévő vízmennyiségtől függően változik. A (205) sisakot a (203) cső végétől kellő távolságban tartja a (207) úszó, mely a (201) és (202) falak közötti gyűrűs térbe töltött (208) kénesőben úszik. A (208) kén- 80 eső a (209) barometer felső végét képezi, úgy hogy a (208) kéneső (X) szintje a légnyomással módosul. A (202) fal által körülvett tér (211) vezeték révén a (210) kamrával, ez pedig (212) vezeték révén a (213) 85 úszókamrával közlekedik. A (C) kondenzátorban keletkező kondenzátum a (214) tartályba folyik, mely (215) nyílás révén a légkörrel közlekedik és (216) cső révén van a (213) úszókamrával összekötve. így 90 íehát a (202) falon belüli térben, a (211) csőben és (210) kamrában lévő kénesőoszlopot a (212) esőben, (213) úszókamrában és (216) csőben lévő vízoszlop és a (214) tarfály vizére ható légnyomás tartja egyen- 95 súlyban. Ennek megfelelően a (206) kéneső szintje a légköri nyomástól és ezen vízoszloptól fog függeni. Minthogy az (X) színt csak a légnyomástól, a (206) kéneső szintje ellenben úgy a légnyomástól, mint a víz- 100 oszlop magasságától függ, a két szint különbsége a vízoszlop magasságától fog függeni, míg e különbséget a légköri változások nem befolyásolják. Ha tehát a vízoszlop magassága csökken, a (206) kéneső 105 szintje esni fog, amíg a (205) sisak alsó éle alá nem jut. Mikor ez megtörtént, ez által az (E) elpárologtató a (203) vezetékkel kapcsolatba kerül s ez csak akkor szakad meg, ha a vízoszlop megint kellően meg 110 nem növekedett. A fentiekből láthatjuk, hogy az (E') elpárologtató állandóan van kapcsolva a (203) vezetékkel, míg az (E) elpárologtató csak akkor, ha a vízoszlop bizonyos mérvig csökkent. Az aelsorbeáló 115 periódus elején tehát csak az (E') elpárologtatóból fognak a párák leszivatni, úgy hogy itt fog a hőmérsék gyorsan csök-