102888. lajstromszámú szabadalom • Járműkerék

— 5 — mára kiképzett nyílástól egy, a (95) ka­rima közelében levő pontig terjed, mely­től kezdve a hasítéknak az előbbivel ösz­szefüggő (101) része a koszorú tengelyével 5 gyakorlatilag párhuzamos. A hasítéknak ez a része résziben már a poeumatik­abroncs megtartására vlaló (95) karima alsó részében terjed tovább s a hasíték­nak egy ellenkező irányba kanyarodó 0 (102) részével (17. ábra) közlekedik, mely a (95) kariima radiális (115) oldalfalában van. Ez a visszafelé görbülő (102) hasí­tékrész viszont olyan diagonális (103) hasítékrésszel közlekedik (ill. olyanban 5 folytatódik), mely a (95) karima meggör­bített (116) részében van. Megjegyzendő tehát, hogy ennél az elrendezésnél a ko­szorú felhasított (93) alaprészének egyik a hasíték görbe (102) részétnek megfelelő 10 végéneik egy körben kiugró (105) része van, mely a koszorú másik végének meg­felelő (106) beugrásában van elrendezve. A felhasított alaprész ezen neszei 1 lesz­kedő (105) kiugrása és (106) vá,jata a ko­!5 szorú végeinek egymáshoz képesti radiá­lis elmozdulását hatásosan megakadá­lyozza. A felhasított alaprész a hasíték diagonális (107) és (103) részeinek meg­felelő végei gyakorlatilag érintfkező olyan 30 felületekben végződnek, melyek a ko­szorú hasíítékának ezen részeihez vont sugarakhoz képest ferdék. Ennek követ­keztében a koszorú egyik vége kissé a ko­szorú másik vége alatt fefcsaik, s a végek 35 ilyen illeszkedése következtében azok re­latív radiális elmozdulásai még jobban meg vannak akadályozva. A hasítéknak gyakorlatilag egyenes; (101) réisze pedig agyrészt az abroncsnak a koszorúra gyár 40 karolt nyomása, másrészt a koszorú vé­geinek súrlódásos kapcsolata következté­ben hatásosan megakadályozza a koszorú végeinek oldalirányú relatív elmozdul ár­gát. A (93) alaprésznek a hasíték egyenes 45 (101) résziének megfelelő véged szintéin olyan felületekkel lehetnek határolva, melyek a koszorú e pontjaihoz vont suga­rakhoz képest, bármelyik irányiban kissé ferdék lehetnek, vagy a koszorú hozzájuk 50 vont sugaraival egybeeshetnek. Világos, hogy a (93) alaprésznek a 15. ábra alsó részében szemléltetett vége a jobbifelé való elmozdulásban meg van aka­dályozva, mert a koiszorú másik végének 55 a hasíték diagonális (107) és (108), vala­mint egyenes (101) részének meigífelelő résziéi az ilyen elmozdulást meig nem en­gedik. A kosziorú ama. végének, mely a 15. álbria felső részén látható, balfelé való elmozdulását szintén megakadályozzák a 60 koszorú másik végének azok a részed, me­lyek a hasíték diagonális (107) ós (103) és egyenes (101) részeinek felelnek meg. A koszorú azon végének, mely a 15. ábra alsó részén látható, balra való elmozdu- 65 lását hatásosan megakadá 1 yozizia a ko­szoirúvégek azon részeinek kapcsolódása, melyek a hasíték egyenes (101) részének felelnek meg, valamint a (97) kariimának a végtelen oldalsó (35) gyűrűvel való kap- 70 esiolata,. Azon koszorúvégnek, mely a 15. ábra felső részén látható, joibbfelé való elmozgását hatásosan megakadályozza a koszorú végeinek a hasíték egyenes (101) része mentén való súrlódásos kapcsolata. 75 Ámbár a hasítéknak fentisimertetett és ábrázolt alakját részesítjük előnyjben, ezt az alaikot adott esetben változtathatjuk is. így pl. az alaprésznek azokat a végfelüle­teit, melyek a hasíték diagonális (107) és 80 (103) részeinek felelnek meg, a koszorú e részeihez húzott sugarakhoz képest ellenikező hajlású szögekkel képezhetjük ki, vagy pediig hasonló szögben, de a 15. és 17. ábrákon szemléltetettekhlez ellentétes 85 hajlású elrendezésiben készíthetjük. Azon­kívül ezeknek a felületeknek nem is kell a sugarakhoz szögben hajolniuk, hanem azokkal egybe is eshetnek. Megjegyezzük még, hogy a hasíték visszakanyarodó 90 (102) részié, illetve annak alakija is változ­tatható és a kosizorűvégek ennek meg­felelő felületei más szögeket is zárhatnak be a (95) karima radiális (115) falával. A végtelen (35) és (36) oldalsó gyűrűk 95 mindegyike egy a légabroncs megtartá-Bána való (108) karimával van ellátva, melynek egy lényegileg kifelé irányuló, radiális (118) részié, s egy lényegileg oldal­irányú (119) része van. A (118) rész belső 100 végén oly hengeres (109) részibe megy át, mely a (100) alaprésszel párhuzamos. Ez a hengeres (109) rósz egy darabból van a (110) résszel, mely rendes körülmények közt a koszorú haránt felhasított (93) ré- 105 széniek (98) csatornájában foglal helyet és annajk felel meig. A (110) rész alsó felén az oldalirányban kinyúló (111) orr van. mely gyakorlatilag egybenyúlik a (93) alaprész lehajló (96) részével és radiális 110 (97) karimájával s a (99) szelepszárnyílás kibővített (100) részével egybeesik. A 9. ábrán a (20) kerékszervnek a lég­fibr ón csőt tartó (35) oldal gyűrű (108) ka­rimájához való erősítésére más szerkezet 115 látható. Ennél a fentebb ismertetett sze­gecseik helyett a kerékszerv külső kerü-

Next

/
Thumbnails
Contents