102641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viszkózoldatok előállítására
— 2 — lulózhidrátnak is megvan ez a sajátsága. A cellulóz jellemzésére alkalmas viszkozitásmeghaíározó módszert a következőkben ismertetünk: 5 0.500 g sejtanyagot (abszolút száraz anyagra számitvaj vízzel tökéletesen felverünk, üvegszűrőtégelyen leszi vat j uk, 20%os ammóniával elkeverjük, gyengén leszivatjuk és gyorsan lemérjük. A ned-10 ves sejtanyaglepényt 100 em'-es porüvegbe helyezzük és annyi 20%-os ammóniát adunk hozzá, amennyi a, 15 cm3 összíolyadékból hiányzik. A cellulózt ebben az, ammoniás oldatban az üvegnek a ló tenyerünkhöz való ütőgetésével lehetőleg egyenletesen eloszlatjuk, azután 1 perc alatt 35 cm3 olyan rézoxidammoniaoldiatot öntünk hozzá, amely literenként 15 g rezet ós 200 g NíL-at tartalmaz: az üve-20 get lezárjuk és az oldatot % percig (niásodpercenkint két rázóniozdulattal) erősen összerázzuk. Az oldatot ezután pontosan 10 percre 20° C os vízfürdőbe helyezzük. Ezen idő vége felé az üvegdugót 25 kettősturatú kaucsukdugóval helyettesítjük, amely a viszkoziméfercsövecskét, (melynek mértetoit a lább adjuk meg") és egy, a folyadék felnyoonására szolgáló, tömlőt old alék kai ellátott hajlított iiveg-30 csövecskét zár körül. A folyadékot ezután felnyomjuk és a viszkozimétert úgy állítjuk be, hogy alsó vége az oldat lelsainét éppen érinti; és a vízfürdőbe való beállítástól pontosan számított- 10 perc íeteité-35 vei az oldatot a ciszkczimétercisöveicisikén lefolyni hagyjuk. A talált másodperc-értéket elosztjuk a viszkoziméter víz-értékéivel és a kapott érték a „cellulóz rézviszkozitásált" adja meg. 40 A viszkoziméter 15 mm belvMgű üvegcsőből áll, amely két végétől 3—8 cm-es távolságban két jellel van ellátva. A cső kb. 11 cmi hosszú és úgy van méretezve, liogv a két jel közötti csőrész térfogata 45 pontosan 10 cm. A cső mind'két végén furáit os kan csuk dug óval vian ellátva,; az egyikein 2 mim belvilágű, 6 mm külső átmérőjű és 15 cm husszú kapillárist vezettünk be. A kaucsukdugó és a kapilláris 50 belső végének az alsó jeltől 1.5 cm távolságban kell lennie. A felső kaucsukdugón azonos belvilágű és 3 am hossz,ú kapilláris csövecskét vezetünk át. Közönséges műselyem cellulózianyaig 55 rézviszkozitása, a fenti módszerrel mérve, 10—20 egység. A találmány szerinti eljáráshoz azonban lényegesen alacsonyabbnak, mindenesetre 10 egység alatt, sőt célszerűen 5 egység alatt kell lennie a cellulóz viszkozitásának, mert különben 60 az eljárással előállított vizakózok a jelzett ipari célokra nem lesznek eléggé könnyen folyósak. Az eljáráshoz hasznait cellulózok alacsony rézviszkozitása nincs különösen 65 magas hemicellulóztartalomhoz kötve, amennyiben kitűnt, hogy gyakorlatilag hemieeliulózmentes cellulózok is igen alacsony rézviisizkozitásuak. Előnyösnek bizonyult másrészről alkalikus kezelés ut- 70 ján a depolimerizált cellulózokat a hemicellulózoktól megtisztítani. 80% alfacellulóz tartalmú sejtanyag azonban már igen jól alkalmazható. Sejtanyagnál és gyapotnál a szokásos 7S lemezes alakot használhatjuk, azonban a peiliieiy alak a 1 ka lanazá sa célszerűbb. A lúgnak a cellulózzal való elkevérését végző berendezés munkáját lényegesen csökkenthetjük azáltal, ha a cellulózt ned- 80 ves, ill. vizes állapotban alkalmazzuk. A képződött xantátnak vízben rost mentes viszkózzá való feloldódását megkönynyíthetjük azáltal, hogy a nedvesen alkalmazott, cellulózt előzőleg megfelelő, pl. 85 hollandéi-ben foganatosítóit,t, őrlési folyamatnak vetjük alá. A nátron)ágnak cellulózra való hatá sáná 1 arra kell ügyelni, hogy a cellulóziűgikervierékben a lúg koncentrációja cél- 9C szénáién nagyobb, de legalább is olyan nagy legyen, amilyen szükséges, hogy az ismert, fizika-kémiái ós rönitgenográfiai úton megállapítható mereerizálóih&.tás beálljon. A lúg minimális koncentrációja ez 95 (Keitben bizonyos fokig a behatási hőmérséklettől függ és pedig alacsony liőmér sékleten kisebb, mint magasabb hőmérsékleten. 0° C behatási hőmérséklet fölött a minimális koncentráció —kb 9 súly %; l( 15° C-on kb 11 súly %, ós 20° C-on 12—13 saly %. Valamivel alacsonyabb behatási hőmérséklet valamivel alacsonyabb nátroinlúgkoncentráeió alkalmazását engedi meg, ezzel szemben a magasabb behatási 1( ihőimérsdklétnák az az előnye, hogy a munkafolyamat valamivel gyorsabban vihető keresztül. Előnyös, ha a kívánt minőségű vizskóz képződéséhez szükséges marónátromimennyíilsíégnek legnagyobb ré- 1: szét vagy az egészet már a mercerizálófceverék előállításánál adagoljuk, hogy a lúg koncentrációja a keverékben, és a lúg mennyisége minél nagyobb legyen. Az ismertetett mercerizálóelegyet- szén- 1; kéneg hozzáadásával, legalább időközön-