102240. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés légfékek meghúzására és oldására

nagyobb mértékben, mint amely mértékben a nyomóközeg a fékhengerekből az atmoszférába távozik, amit a (88) fojtódugókban lévő nyílások nagysága szabá-5 lyoz, a nyomás a (35) kamrákban olyan mértékűvé emelkedik, hogy felülmúlja a nyomóközegnek a (30) kamrában uralkodó nyomását, amely a (23) membránra hat, valamint a (20) kamrában uralkodó 10 és a (24) és (25) membránokra ható fékhengernyomást, ami a membránokat arra kényszeríti, hogy a (22) rudakat fölfelé tolják el, a rugónyomás alatt álló (31) ütközők nyomása ellenében és hogy a 15 (32) rugókat összenyomják, amíg a (23) membránok a tokba nem ütődnek. Ha a (22) rudak így eltolódtak, a (39) alkatrész felső végére gyakorolt nyomásuk megszűnik és a (40) rugók nyomása arra 20 kényszeríti a (39) alkatrészeket, hogy fölfelé tolódjanak el a rudakkal együtt. Amint a (22) rudak a leírt módon nyugalmi helyzetbe kerülnek, a (39) alkatrészek mozgása is megszűnik olyan állás-25 ban, hogy a (43) körhornyok szélességét a tok csökkenti, úgy hogy a nyomóközeg csökkentett mértékben fog áramlani és ezáltal csökken a segédtartályok utántöltésének a sebessége is. A segédtartá-80 lyok utántöltési sebességének a vonat elején való ezen korlátozása révén az a nyomóközegmennyiség, amely különben ezekhez a tartályokhoz táplálódott volna, a vonat hátsó végéhez folyik és így biz-35 tosítja a hármasszelepszerkezet gyors oldását a vonat hátsó végénél. A fenti leírásból láthatjuk, hogy a fékek a vonat egész hosszában gyorsan és gyakorlatilag egyenletesen fognak oldódni. 40 Hogy a vonatot lejtőn is föltétlenül uralni lehessen, az a gyakorlat fejlődött ki, hogy a fékeket néhányszor felváltva meghúzzák és oldják. Lejtőn való leereszkedés előtt, a találmány szerinti eljárás 45 értelmében a fékberendezést készakarva túlterheljük, pl. két-három kg-mal a rendes nyomás fölött és amikor a nyomás a (35) kamrában gyakorlatilag azonos lesz a (30) kamrában uralkodó nyomással, a 50 (38) rugó nyomása arra fogja kényszeríteni az ellenőrzőszelepet, hogy fölfelé mozduljon el, amíg a (23) membrán a (31) ütközővel érintkezésbe nem jut, amint a rajzon látható. A fékek első 55 meghúzása a lejtőn lefelé való haladásnál gyakorlatilag ugyanoly módon fog megtörténni, mint fentebb a fékek üzemi meghúzásával kapcsolatban leírtuk. A készüléket most rendes fékvezetéknyomásra töltjük ós a hármasszelepet 60 oldó helyzetébe állítjuk, amelyben a nyomóközeg a fékhengerekből a fent leírt módon a szabadba ömlik. Ha a nyomóközeg nyomása a (20) kamrában kellően lecsökkent ahhoz, hogy a nagy (24) mem- 65 brán alsó oldalára gyakorolt nyomás, valamint a (35) kamrában a (25) membránra fölfelé gyakorolt nyomás kisebb, mint a nyomóközegnek a (30) kamrában a (23) mebrán felső oldalára lefelé gya- 70 korolt nyomása és a nyomóközegnek a (25) membránra gyakorolt nyomása, az ellenőrzőszelep lefelé fog működni és a (21) tolattyút olyan helyzetbe tolja, amelyben a (85) nyílást eltakarja és így 75 elzárja a közlekedést a (20) kamra és a küllég között, a fékhengerben előre meghatározott nyomást tartva vissza, amely arányos a készülék túlterhelésével. Ezt a túlterhelést a mozdonyvezető a lejtő haj- 80 lásszögéhez képest határozza meg. A fékek újabb meghúzásánál a fékhengernyomás felülmúlja azt, amely a fékhengerekben az előző meghúzástól visszamaradt, olyan mértékben, amely arányos 85 a fékevezeték nyomáscsökkenésével, ami a vonat kellő fékezhetőségét biztosítja. Ha a lejtő alját elértük, a készüléket, újra megtöltjük nyomóközeggel, az eredeti túltöltéssel egyenlő nyomás mel- 90 lett, a (2) ellenőrzőszelep ismét elmozdul oldási helyzetébe, mint a rajzon látható és így az egész fékhengernyomást kibocsátja a küllégbe. Láthatjuk tehát, hogy a tökéletesített szabályzószelep vissza- 95 tartószelep feladatát végzi és hogy a mozdonyvezető könnyen és pontosan szabályozhatja a szelep működését a lejtő minéműségének megfelelően. Ha a (10) ellenőrzőtartály bármikor és 100 bármi okból túltöltődik, vagy abban az esetben, ha a mozdonyt valamely állomáson cseréljük és a vonaton lévő ellenőrzőtartály nyomása nagyobb a cseremozdonyénál, a mozdonyvezető a rendes fék- 105 szelepet meghúzási állásba fordíthatja és ezáltal csökkentheti a fékvezeték nyomását. Ha ez meghatározott értékre csökken, pl. 15 kg-ra, a (3) szelepkészülék (58) szelepkamrájában uralkodó ellenőrző- 110 tartálynyomás az (55) membránt balra mozdítja el, a rugóterhelésű (60) ütköző nyomása ellenében, amely az (58) kamrában lévő (57) tolattyút abban az irányban tolja el, amelyben a (19) csatorna 115 nyílik, úgy hogy a (10) ellenőrzőtartály nyomóközege részben a segédtartályba nyomul a (62) csövön és csatornán, az