102085. lajstromszámú szabadalom • Egykamrás nyomólégfék két vezérlőszeleppel
— 2 — Az 1. ábra szerinti megoldási alaknál (Stl) a primer vezérlőszelep, melyet csak a segédtartály- és a fővezeték-nyomás befolyásol. (St2) a szekunder vezérlőszelep, 5 melyet az (A) kamrában uralkodó állandó nyomás, továbbá a (B) segédtartály változó nyomása, vagy a fővezetékben uralkodó nyomás és a fékhengerben fejlődő nyomás befolyásol. (C) a fékhenger, (R) 10 pedig a pót-tartály, mely az (L) fővezetékből a (V) visszacsapó szelepen át közvetlenül töltődik meg. A primer vezérlőszelepnek rugós (F) ütközője van, mely az üzemi fékezésnél a vezérlődugattyú 15 mozgását határolja. A vezérlőtolattyúban külön (a) furat van. Üzemi fékezésnél a (K) vezérlőáugattyú a rugós (F) ütközőhöz szorul. Ekkor a (B) segédlégtartályból származó nyomólevegő 20 az (el) csatornán át a (C) fékhengerbe áramlik, míg az (St2) szekunder vezérlőszelep útján az >(R) pót-tartály nyomólevegője az (e2) csatornán át tódul a fékhengerbe. A növekedő fékhengernyomás 25 a szekunder vezérlőszelep vezérlődugatytyúját a záróhelyzetbe tolja. A gyorsfékezés alkalmával az (L) fővezetékben uralkodó nyomás oly nagy mértékben csökken, hogy a (K) vezérlő-30 dugattyú a rugós (F) ütköző visszaszorításával jobboldali szélső helyzetébe jut; a segédlégnyomás (B)-ből az (el) csatornán át a (C) fékhengerbe jut. Ugyanekkor a vezérlődugattyiiban lévő (a) furat az (e) 35 csatornát a vezérlődugattyú fölötti térrel köti össze. Az (R) pót-tartály az utóbbi úton folytatólagosan ad le nyomólevegőt a (C) fékhengernek, mindaddig, míg az utóbbi és az (R) tartály között nyomás-40 kiegyenlítődés nem következik be. A gyorsfékezés megindításakor az ismere^(S) gyorsfékező készülék jut működésbe. A (Ks) dugattyú megnyitja a (b) szelepet, a (c) szelep pedig a fővezetéknyomás ha-45 tása alatt nyílik, úgy hogy a (c, b, d) i'iton fővezetéknyomás jut a fékhengerbe, minek folytán az utóbbiban igen gyorsan érjük el a legnagyobb nyomást. A 2. ábra szerinti megoldási alak ú. n. 50 gyors vasúti fékre vonatkozik, melynél nagy sebességeknél való lefékezéshez pótfékhenger van alkalmazva, melyet külön e póthenger számára alkalmazott tartály és a fővezeték táplál, még pedig csak a primer vezérlőszelep en át és akkor, amidőn az utóbbi a gyorsfékező állásban van, amikor is a póthenger egy féknyomásszabályozó hatása alatt áll, mely e hengert légteleníti, miután a nyomólevegőnek e hengerbe való bevezetése megszakadt. A 60 pót-fékhengerrel felszerelt eddigi gyorsvasúti fékekkel szemben a 2. ábra szerinti fék azt az előnyt nyújtja, hogy midőn megelőző üzemi fékezés után gyorsfékezést indítunk meg, akkor a pót-fékhenger 65 nyomásmentes, minek folytán vezetéklevegőnek és a külön tartályból származó nyomólevegőnek beáramlása ellenállás nélkül és gyorsan megy végbe és az összfékhatás gyorsan éri el a legnagyobb ér- 70 tékét. A 2. ábra szerinti féknél az 1. ábrában feltüntetett alkatrészekhez a (C2) pótfékhenger és az ennek táplál asara alkalmazott második (R2) pót-tartály járul 75 hozzá. Az utóbbi kizárólag a (C2) pót-fékhenger ellátására való. Az (Rl) tartályból, a szekunder (St2) vezérlőszelepen át, a (Cl) fékhenger utántáplálása is végbemegy, ha e fékhengerben, tömítetlensége 80 folytán, nyomásveszteségek állnak be. A primer (Stl) vezérlőszelepnél a vezérlődugattyú (a) furatát (1. ábra) most elhagyjuk. Az (S) gyorsfékező berendezésnek tolattyúként működő dugattyúja van, 85 melyben vezérlő nyílás van. Ha üzemi fékezést indítunk meg, akkor a primer (Stl) vezérlőszelep szabaddá teszi az (el) csatornát, miután egyfelől a (Cl, C2) fékhengerek, másfelől az (O) kibocsátó nyílás 90 közötti közlekedés megszakadt. A (B) segédtartályból származó nyomólevegő az (el) csatornán át a (Cl) fő-fékhengerbe áramlik. A (B) segédtartályban uralkodó nyomásnak, vagy a szekunder (St2) ve- 95 zérlőszelep középkamrájához csatlakozó fővezetékben uralkodó nyomásnak csökkenése folytán az (Rl) tartály az (e2) csatornával jut közlekedésbe; a fékhengerbe tehát az (Rl) tartályból is jut nyomó- 100 levegő, minek folytán a fékhengerben csakhamar elérjük azt a nyomást, mely - a szekunder vezérlőszelep kis dugatytyújára hatva — bizonyos mértékben csökkent segédtartály-nyomással egyetemben, 105 a, szekunder vezérlőszelepnek az (A) kamrában uralkodó állandó nyomással szembeni eltolását végzi. Ha a fővezetékben foganatosított nagymérvű nyomáscsökkentés révén gyors fékezést indítunk meg, no akkor a vezérlőtolattyú az (el) csatorna torkolatát szabaddá teszi. Ekkor a (B) segédtartályból nyomólevegő áramlik a (Cl) fékhengerbe. A (B) tartályban uralkodó nyomás csökkenése folytán a szekunder 115 vezérlőszelep akként tolódik el, hogy az