102085. lajstromszámú szabadalom • Egykamrás nyomólégfék két vezérlőszeleppel

Megjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI j^gj^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102085. SZÁM. — V/B. OSZTÁLY. Egykamrás nyomólégfék két vezérlőszeleppel. Dr. Hildebrand Willielm mérnök Berlin-Lichterfelde. A bejelentés napja 1930. évi március hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi április hó 15-ike. A. találmány egykamrás nyomólégfékre vonatkozik, melynek két vezérlőszelepe van. Ezeknek egyikét — a primerszelepet — csak a vezeték- és segédtartály-nyomás 5 befolyásolja, míg a másikat — a szekun­derszelepet — egy külön kamra nyomása, továbbá a fékhenger nyomása, valamint a vezeték- és segédtartály-nyomás vezérli. Az ily fékek magukban véve ismeretesek 10 és azt az előnyt nyújtják, hogy a fékhen­ger, nyomásveszteségei esetén, önműkö­dően utántáplálható. Az ily fékek további előnye a fokozatos fékoldás lehetősége. Ezen ismeretes fékeknél a fékhengerhez 15 való levegőt a fővezetékkel visszacsapó szelepen át összeköthető tartályból vétele­zik el. E fékeknél a primer vezérlőszelep­nek csak egyetlen fékező állása van. Gyorsfékezésnél a fékhengerben nem ér-20 nek el nagyobb nyomást, mint teljes üzemi fékezésnél. A találmány célja e fékek oly átalakí­tása, hogy gyors fékezésnél a fékhenger­ben nagyobb nyomást érjünk el, mint kö-25 zönséges üzemi fékezésnél. Ezenkívül a találmány szerinti fék to­vábbi kiképzése szerint arról gondosko­dunk, hogy nagy menetsebességeknél fo­ganatosítandó lefékezéshez, pót-fékhenger 30 igénybevételével, fokozott fékhatást ér­jünk el. Az elsőnek említett cél elérésére, a talál­mány szerint a már meglévő segédlégtar­tályon kívül egy második, a vezetékből 35 visszacsapó szelepen át közvetlenül meg­töltött pót-tartályt alkalmazunk, mely minden fékezés alkalmával a szabványos segédlégtartállyal együtt ad le nyomó­levegőt a fékhengernek és mely, gyors fé­kezés esetén, a primer vezérlőszelep útján 40 a fékhengerrel közlekedésbe jut, még pe­dig a henger és a pót-tartály közötti nyo­más-kiegyenlítődés bekövetkeztéig. Ek­ként a hengerben nagyobb nyomást érünk el, mint oly féknél, melynek csak egy tar- 45 tálya van. Ennek megfelelően a primer vezérlőszelepnek két fékező állást: egy üzemi fékező állást és egy gyorsfékező állást adunk. Az első állásban e vezérlő­szelep a szabványos segódlégtartályt a 50 fékhengerrel köti össze. A segéd tartály­nyom ás csökkenése a szekunder vezérlő­szelepet arra készteti, hogy a pót-tartályt a fékhengerrel kösse össze, amikor is az utóbbiba a két tartály mindegyikéből jut 55 nyomólevegő, mígnem a fékhengerben fej­lődő nyomás a szekunder vezérlőszerepet a záróhelyzetbe hozza, míg a primer ve­zérlőszelep a segédtartály-nyomás csökke­nése révén az üzemi fékezés céljából csak 60 kevéssé csökkentett vezetéknyomás ha­tása alatt tér vissza a záróhelyzetbe. A gyors fékezés alkalmával a pót-tartály hasonló módon ad le nyomólevegőt, a szekunder vezérlőszelepen át a fékhenger- 65 nek, mígnem a fékhengernyomás e szele­pet a záróhelyzetbe tolja. A primer ve­zérlőszelep azonban a gyorsfékező állás­ban marad és úgy a segédtartályt, mint a pót-tartályt is összeköti a fékhengerrel, 70 amelyben nyomáskiegyenlítődésnél a leg­nagyobb fékező nyomás áll be. Ily fék vázlata látható a csatolt rajz 1. ábráján, míg a 2. ábra a találmány szerinti fék oly to- 75 vábbi kiképzésének vázlata, melynél a nagy menetsebességeknél foganatosítandó fékezés erősítésére pót-fékhenger is van.

Next

/
Thumbnails
Contents