102044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a nedves eljárás szerinti cement előállításánál keletkező vízgőz közvetlen kihasználására
31<*s;jelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI jMraK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102044. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a nedves eljárás szerinti cement előállításánál keletkező vízgőz közvetlen kihasználására. Eiger Antoni mérnök Varsó. A bejelentés napja 1930. évi március hó 11-ike. A cementnek forgókemencékben való élőállításánál és az eddig használatos szerkezeteknél az a hátrány mutatkozik, hogy a keletkező füstgázok magas hőmérsékle-5 ten távoznak, ami azt eredményezi, hogy az említett szerkezetek nem dolgoznak, gazdaságosan. Az ű. n. száraz eljárásnál ezen elvezetett meleg nagy részét a hevítőkazánban 0 használhatjuk ki, a nedves eljárásnál azonban, mely egynémely anyag esetén az egyetlen, de csaknem valamennyinél a legelőnyösebb munkafolyamat, az iszapban tartalmazott, elpárologtatott víz rej-5 tett melege mindig elvész, azonkívül az alacsony hőmérsékletek miatt nagy ós drága hevítőkazánokat kell alkalmazni. Az említett eljárások hőgazdálkodási mérlegeit az alábbiakban hasonlítjuk 10 össze: száraz nedves eljárás A klinker rejtett keletkezési melege 29 24 a klinker távozó hője ... 1 1 15 a(száraz)füstgázok hőtartalma 37 14 a vizgőz hőtartalma . . . , — 36 vezetés és sugárzás .... 33 25 100% 100% Hatásfok 29% 24% l0 1 kg. klinker előállításához 1700—2000 kai. kell. A találmány célja e hátrány megszüntetése azáltal, hogy az iszapban tartalmazott, elpárolgóit vizet kondenzációval 15 működő gőzgépben vagy turbinában munka végzésére, illetve más célokra használjuk fel. A munkafolyamat a következő: A forgókemenoe utolsó 10—15 méternyi darabján, mely az ú. n. szárító öv és 40 amely a kemence többi részétől független : vagy azzal egybe van építve, a füstgázok helyett kb. 400° hőmérsékletű és megfelelő feszültségű forró gőzt vezetünk keresztül. 45 Az iszapot porlasztott alakban, 80— 100°-ra előhevítve fuvatjuk be, amikor is az iszapot szintén forró gőzzel melegítjük elő. A hőkicserélődós folytán az iszapban tartalmazott víz elpárolog és a kelet- 50 kező vízgőzt, a szárításhoz használt gőzmennyiséggel együtt, kb. 120°-on, megfelelő szerkezet segítségével, a dobból elszívatjuk. Az ily módon megszárított nyers massza a forgókemence további ré- 55 szébe kerül, ahol klinkerré zsugorítjuk. Az iszapból fejlesztett gőzt az összes gőzmennyiségtől elkülönítve vezetjük el és megfelelően túlhevítve, valamint a nyers massza veleragadott részecskéitől meg- go tisztítva közvetlenül vagy Buths-féle tárolókon keresztül a hajtógépbe, illetve más felhasználási helyre vezetjük. A megmaradt gőzmennyiséget a kezdeti hőmérsékletre, vagyis kb. 400°-ra túlhe- 55 vítjük és ismét felhasználjuk az iszap előmelegítésére és szárítására. A folyamat folytonos. A kemence további része a száraz eljárás szerint működik ós oly gázokat szol- 70 gáltat, melyek hőmérséklete 700 és 800° között van. Ezeket lehetőleg erősen (kb. 200°-ig) lehűtjük és eközben a következő célokra használjuk fel:
